A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Krimináltechnika II.

Jegyzet a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Rendőrtiszti Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 519 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

5. fejezet
5. KRIMINALISZTIKAI BALLISZTIKA
5.1. A KRIMINALISZTIKAI BALLISZTIKA FOGALMA, FELADATA, TÁRGYA, JELENTŐSÉGE
Az űrhajózás korában a ballisztika szinte naponta emlegetett tudománnyá... Tovább

Előszó

5. fejezet
5. KRIMINALISZTIKAI BALLISZTIKA
5.1. A KRIMINALISZTIKAI BALLISZTIKA FOGALMA, FELADATA, TÁRGYA, JELENTŐSÉGE
Az űrhajózás korában a ballisztika szinte naponta emlegetett tudománnyá vált. Érdemes ezért megismerni a lényegét annak ellenére, hogy a kriminalisztikai ballisztika (a tényleges fegyverszakértői munka) csak igen parányi területén egyezik az általános ballisztika tárgyával, vizsgálati területével, módszerével.
Az általános ballisztika a lövedékek, a ballisztikus és nem irányított rakéták mozgásának vizsgálatával foglalkozó tudomány.
A belső ballisztika a csőben kényszerpályán mozgó lövedék mozgásával foglalkozik egészen addig, amíg arra a meghajtó gázok hatást gyakorolnak. Ide tartozik még a meghajtó gázok fejlődésének, nyomásváltozásának, lövéssel kapcsolatos munkájának vizsgálata is.
A külső ballisztika a kényszerpályáról eltávozó lövedék mozgásának meghatározásával foglalkozik, amikor arra már csak külső erők hatnak. A külső tényezők közül hatás és befolyásolás szempontjából a gravitációs kölcsönhatás a legfontosabb.
A kriminalisztikai ballisztika (kissé eltérő értelmezésben igazságügyi ballisztika) az általános ballisztika szakága, mint ilyen a krimináltechnika önállósult szakterülete.
Feladata a lőfegyver, lőszer és ezek alkatrészeinek tartásával, használásával kapcsolatos kriminalisztikai vonatkozású problémák megoldása. Ennek érdekében olyan önálló tudományos tételeket dolgoz ki és eljárásokat alkalmaz, melyek csak a lőfegyverek, azok nyomai és a lőfegyverek használata folytán keletkezett elváltozások bűnügyi szempontból történő vizsgálatánál szükségesek.
Tárgya részben a lőfegyver, a lövési folyamat, valamint a lövés következtében létrejövő valamennyi elváltozás és a vonatkozó azonosítás.
Az igazgatásrendészeti, valamint a büntető eljárás során felmerülő konkrét kriminalisztikai ballisztikai feladatok ellátása (szaktanácsadás, szakértői vélemény készítése) fegyverszakértő hatáskörébe tartozik.
Vissza

Tartalom

5. fejezet
5. KRIMINALISZTIKAI BALLISZTIKA
5.1. A kriminalisztikai ballisztika fogalma, feladata, tárgya, jelentősége 275
5.2. A lőfegyverek, lőszerek fogalmának meghatározása 278
5.2.1. A lőfegyverek felosztása, főbb részeik 281
5.2.2. A lőfegyverek működtetése 289
5.2.3. A lőszerek fajtái és részei 289
5.3. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni munkák 293
5.3.1. A szemle speciális szempontjai 294
5.3.2. Alapvető és kiegészítő lövési elváltozások 296
5.3.3. A lőtávolságnak, a lövedék haladási irányának és a főállás helyének meghatározása 298
5.3.4. A lövedék becsapódása során (különböző anyagokon) keletkezett elváltozások 301
5.3.5. A lőfegyveren, lövedéken lőszerhüvelyen keletkezett elváltozások és azok szakértői vizsgálata 305
5.3.6. A tárgyi bizonyítékok biztosítása és csomagolás 309
5.4. A fegyverszakértői vizsgálatokhoz és a lőfegyver azonosításához használatos műszerek 311
5.5. A fegyverszakértő (szaktanácsadó) bevonása a nyomozásba 312
5.5.1. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések 313
6. fejezet
6.AZ ÍRÁS KRIMINALISZTIKAI VIZSGÁLATA
6.1. A kriminalisztikai írásvizsgálat tárgya, célja, fajtái 315
6.1.1. Az írásvizsgálat tárgya 316
6.1.2. Az írásvizsgálat célja 325
6.1.3. Az írásvizsgálat fajtái 327
6.1.3.1. A kézírás vizsgálata 331
6.1.3.2. Gépírás vizsgálata 341
6.2. Az írásvizsgálat tárgyainak biztosítása 349
6.3. Az írásminták biztosítása 352
6.3.1. Az írásminták fajtái, elkészítésük általános szabályai 352
6.3.2. Egyes kézírásminták 354
6.3.3. Egyes gépírásminták 356
6.4. Az írások szakértői vizsgálatának kezdeményezése 359
6.4.1. Szakértő, tanácsadó bevonása 359
7.fejezet
7. AZ OKMÁNYOK KRIMINALISZTIKAI VIZSGÁLATA
7.1 Az okmányok fogalma 361
7.2 Az okmányhamisítás jellemzői, módszerei 364
7.3. A hamis okmányok vizsgálata 380
8.fejezet
8. SZEMÉLYAZONOSÍTÁS AZ EMBERI KÜLSŐ ÉS EGYÉB ISMÉRVEK ALAPJÁN
8. A személyazonosítást elősegítő ismérvek 395
8.1.1. Az emberi külső anatómiai jellemzői 396
8.1.2. Az ember funkcionális sajátosságai 408
8.1.3. A ruházat 409
8.2. A személyazonosítást elősegítő ismérvek gyakorlati alkalmazása 410
8.2.1. Közvetlen megfigyelés alapján 410
8.2.2. Mások elmondása 412
8.2.3. Személyábrázolás összeállításának lehetőségei 415
8.2.4. Szakértő bevonásának lehetősége 417
9.fejezet
9. A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS
9.1. A bűnügyi nyilvántartás jelentősége 418
9.2. A bűnügyi nyilvántartás fajtái 421
9.2.1. Személyekkel kapcsolatos nyilvántartások 423
9.2.1.1. Bűntettesek nyilvántartása 423
9.2.1.2. Modus operandi nyilvántartás 424
9.2.1.3. A daktiloszkópiai nyilvántartás 429
9.2.1.4. Személykörözések nyilvántartása 440
9.2.1.5. Holtan talált ismeretlen személyek nyilvántartása 441
9.2.2. Bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartás 442
9.2.2.1. Modus operandi nyilvántartás 442
9.2.2.2. Kiderítetlen helyszíni ujj- és tenyérnyomok nyilvántartása 443
9.2.2.3. Körözött tárgyak nyilvántartása 443
9.3. A bűnügyi nyilvántartás felhasználása 444
10. fejezet
10. SZAKÉRTŐK ÉS SZAKTANÁCSADÓK BEVONÁSA KRIMINÁLTECHNIKAI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSÁRA
10.1. Krimináltechnikai szakértők 447
10.2. Krimináltechnikai szakértők kirendelésének előkészítése 449
10.3. Krimináltechnikai szakértők kirendelése 453
10.4. Krimináltechnikai szaktanácsadók bevonása 455
11. fejezet
11. A BŰNÜGYI SZOLGÁLATI KUTYA
11.1. Az odorológia fogalma és helye a kriminalisztikában 459
11.2. A bűnügyi szolgálati kutya alkalmazási területei 460
11.2.1. A nyomkövető kutya alkalmazása 460
11.2.2. Vegyi anyagokkal erősített nyomok követése 466
11.2.3. Szagazonosítás 467
11.2.3.1. A helyszíni szagok felkutatása és rögzítése 467
11.2.3.2. Személyi szagminta felvétele és rögzítése 468
11.2.3.3. A helyszínen rögzített szagok és személyi szagminták megőrzése 470
11.2.3.4. A szagazonosító kutya igénybevétele 471
11.2.3.5. A szagazonosítás szerepe a bűnüldöző munkában 472
12. fejezet
12. A KRIMINÁLTECHNIKA A MEGELŐZÉS SZOLGÁLATÁBAN
12.1. Biztonságtechnikai eszközök és alkalmazásuk 476
12.1.1. A biztonságtechnikai eszközök fajtái 477
12.1.2. A biztonságtechnikai eszközök alapvető technikai jellemzői 478
12.1.3. A biztonságtechnikai eszközök alkalmazása 488
12.2. Krimináltechnikai csapdák 490
12.2.1. A krimináltechnikai csapdák fajtái 491
12.2.2. A csapda telepítése 496
12.2.3. A csapda realizálása 498
TÁRGYMUTATÓ 501
TARTALOMJEGYZÉK 511
SZAKDOLGOZATOK 514
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv