A Római Szent Birodalom

Tartalom

ELSŐ FEJEZET
Bevezetés.............1-3
MÁSODIK FEJEZET.
A római birodalom a barbárok betörése előtt.
A birodalom a második században. A nemzeti
különbségek megszűnése. A keresztyénség terjedése
és szövetkezése az állammal. Hatása a birodalmi
eszmére....... . . .......4-12
HARMADIK FEJEZET.
A barbár betörések.
A régi germánok és a romaiak érintkezése. Róma
és a birodalom iránt táplált érzelmeik. Mind a kettőt
örökkévalónak hiszik. Odoaker véget vet a birodalom nyugati felének. Theodorik a keleti gótok királya.
A birodalom lassú fölbomlása. A római vallás és a
római jog fönmaradása...........13-34
NEGYEDIK FEJEZET.
A nyugati birodalom visszaállítása.
A frankok. Olaszország a görögök és a longobárdok alatt. A képromboló schisma. A pápák szövetsége a frank királyokkal. A frank hódítás Olaszországban. III. Leó pápa viszontagságai és tervei.
Nagy Károly koronázása..........35-51
ÖTÖDIK FEJEZET.
Károly birodalma és politikája.
A római koronázás fontossága. Az egykorú évkönyvirók elbeszélései. Károly szándékai. A koronázás jogi következményei. Károly viszonya az egyházhoz, német alattvalóihoz, Európa többi népeihez.
Károly jelleme és politikája......... 52-78
HATODIK FEJEZET.
A Karoling és olasz császárok.
Jámbor (Kegyes) Lajos uralkodása. A Karolingok
birodalmának fölbomlása. A germán királyság kezdete. Az olasz császárok. Ottó, szász király. Ottó
császárrá koronázása Rómában ........ 79-92
HETEDIK FEJEZET.
A középkori császárság elmélete.
A világmonarchia és a világvallás. A keresztyén
egyház egysége. A realismus tanának a hatása. A
pápák mint a római monarchia örökösei. Az újjáéledt
római császárság jelleme. A pápának és császárnak
külön-külön munkaköre. Bizonyítékok és példák.
A jövendölések magyarázata. Két nevezetes festmény .................93-129
NYOLCZADIK FEJEZET.
A római birodalom és a német császárság.
A német vagy a keleti frank monarchia. A hűbériség
Németországban. A római és teuton elemek kölcsönös hatása a birodalom jellemére.......130-141
KILENCZEDIK FEJEZET.
Szász és frank császárok.
Nagy Ottó Rómában. XII. János pápa elűzetése.
Ottó helyzete Olaszországban. Európai politikája.
Uralkodásának összehasonlítása a Karolingokéval. III.
Ottó császár jelleme és tervei. III. Henrik és II.
Konrád császárok. III. Henrik császár.....142-163
TIZEDIK FEJEZET.
A császárság és pápaság harcza.
A pápai hatalom eredete és fejlődése. A pápák
viszonya az előbbi császárokhoz. IV. Henrik és VII.
Gergely viszálya. Gergely eszméi. A wormsi egyezmény. A küzdelem általános eredményei .... 164-178
TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A császárok Olaszországban: Barbarossa Frigyes.
Frigyes és a pápaság. A római jog tanulmányának
föléledése. Bresciai Arnold és a római republikánusok. Frigyes harcza a lombard városokkal. Frigyes
mint német király............179-195
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
Császári czímek és követélések.
A birodalom határai. Joga a bíráskodásra más
országok felett. Magyarország. Lengyelország. Dánia.
Francziaország. Svédország. Spanyolország. Angolország. Nápoly és Sziczilia. Velencze. A Kelet. A
német és bizánczi császárok versengése. A négy
korona. A „Szent Birodalom " czímének eredete és
jelentése................ 196-221
TIZENHARMADIK FEJEZFT.
A Hohenstaufenek bukása.
VI. Henrik uralkodása. Fülöp és IV. Ottó harcza.
II. Frigyes jelleme és pályája. A császári hatalom
megdőlése Olaszországban. A nagy interregnum.
Habsburgi Rudolf. A császárság jellemének megváltozása. A pápák gőgös viselkedése.....222
TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
A német alkotmány, a hét választófejedelem.
Németország a tizennegyedik században. IV. Károly
császár uralkodása. A választás rendszerének és a
választótestület eredete és története. Az arany bulla.
Megjegyzések Németország választó monarchiájára.
IV. Károly politikájának eredményei ...... 241
TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
A császárság mint nemzetközi hatalom.
A tudományok újjászületése. A politikai gondolkodás kezdete. A nemzetközi hatalom szüksége. A
császárnak, mint Európa monarchiájának funkczióiról való elmélet. Példák. A birodalom és az új tudomány. Az írók. Petrarca, Dante. A jogászok. A
középkor szenvedélye a régiségek kutatásában; ennek
okai. VII. Henrik császár Olaszországban. Dante
monarchiája...............261
TIZENHATODIK FFJEZET.
Róma városa a középkorban.
A város rohamos hanyatlása a gót háborúk után.
Állapota a sötét korban. A tizenkettedik század köztársasági föléledése. Cola di Rienzi jelleme és eszméi.
A középkori Róma társadalmi állapota. A német
császárok látogatásai Az ellenök támasztott felkelések. Romai tartózkodásuk fenmaradt nyomai. A
középkori s különösen a gót épületek hiánya a mai
Rómában. Ennek okai: az ellenségek és polgárok
pusztításai. Modern fölújítások. A valóban középkori
építészet megmaradt jelleme. A harangtornyok. A
katholikus egyház és a katholikus Róma. Róma a
forradalom óta.............. 296-329
TIZENHETEDIK FEJEZET.
A renaissance;
a birodalom jelleme megváltozik.
Németország gyöngesége. Birodalmi tartományok
elvesztése. Lassú változások a német alkotmányban. A Habsburgok növekedő nagyhatalma. Amerika fölfedezése. A renaissance s hatásai a birodalomra. Alkotmány-reform tervek. Változások a
czimben . . . ...................330-348
TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
A reformáczió s hatásai a birodalomra.
V. Károly trónralépte. Magatartása szemben a
reformáczióval. Kísérletek a reformáczió elnyomására.
A vallási mozgalom szelleme és lényege. A reformáczió befolyása a látható egyházról szóló tanra.
Mennyiben segítette elő a politikai és vallásszabadságot. Hatása a császárság középkori elméletére. A
császár helyzetére Európában. Németországi zavarok.
A harminczéves háború........... 349-368
TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
A westfáliai béke,
a birodalom hanyatlásának végső foka.
A westfáliai béke politikai fontossága. Hippolytus
a Lapide és müve. Változások a német alkotmányban. A birodalom szűk határai. Németország állapota a béke után. A hatalom egyensúlya. A habsburgi császárok és politikájuk. VII. Károly és II.
József. A birodalom utolsó fázisa. A német nép érzései........369-389
HUSZADIK FEJEZET.
A birodalom bukása.
II. Ferencz császár. Napoleon mint a Karolingok
képviselője. A franczia császárság. Napoleon német
politikája. A rajnai konföderáczió. A birodalom vége.
A német szövetség............390
HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
Befejező összefoglalás.
A római nép folytatódásának okai. Hasonlatos
példák napjainkból a római birodalom képviseletének
jogaira. A pápaság történetében mutatkozó hasonlatosság. Mennyiben volt a birodalom igazán római.
A régi és modern imperialismus. A középkori birodalom lényeges elvei. A birodalmi rendszer hatása
Németországra. A mai Ausztria joga a középkori
birodalom képviseletére. A birodalom hatásának eredményei Európában. Hatása a mai jogtudományra.
Az egyházi hatalom fejlődésére. A birodalom küzdelme három ellenséges elvvel. Viszonyai az európai
nemzetiségekhez a múltban s a jelenben. Befejezés..... 401
HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
Az új német birodalom.
Áttekintés: A régi birodalom hanyatlásának különböző korszakai. Németország elnemzetietlenedése.
A brandenburgi őrgrófság és a Hohenzollern-ház. A
porosz királyság, Nagy Frigyes jelleme és uralkodása. Poroszország a forradalmi háborúk alatt. A
bécsi kongresszus. A német szövetség megalapítása.
A német liberálisok czéljai és törekvései. Az 1848-
49-iki forradalom. A szövetségi alkotmány visszaállítása. A német pártok és politikájuk. A schleswigholsteini háború. A gasteini egyezmény. Az 1866-iki
háború: a szövetség bukása. Az észak-német
szövetség. Az 1870-iki német háború Francziaországgal. Az új német birodalom megalapítása. A
német egység fejlődésének okai. Poroszország politikájának általános jellemzése. Az új birodalom
viszonya a régi szent birodalomhoz. Nemzeti egység
Németországban és Olaszországban. Az európai politika megváltozott képe......................432-479
Függelék.
A) Jegyzet, A Burgundi országokról..........480-482
B) Jegyzet, A Birodalom viszonyáról Dánia királyságához és a schleswigi meg a holsteini herczegségekhez ................................483-484
C) Jegyzet, Néhány császári czím és szertartás....... 484-490
D) Jegyzet, Ellentét Róma múltja és jelene között.......490-491

Témakörök