1.060.511

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A rekombináns DNS

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 207 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-232-476-5
Megjegyzés: 177 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó14
A gének szerepe a sejtekben15
A sejtek minden élő szervezet építőkövei15
A sejtek pici, fejleszthető gyárak, amelyek egyidejűleg szintetizálnak több ezer különféle molekulát16
A sejt molekulái: kis molekulák és makromolekulák16
Az enzimek - speciális sejtkatalizátorok - meghatározzák a sejt kémiai reakcióit16
Az enzimek működéséhez polipeptidláncuk pontos föltekeredésére van szükség18
A molekulák nagy energiatartalmú formává való átalakítása elősegíti kémiai reakciókészségüket18
A sejt anyagcseréjét az anyagcseretérképek szemléltetik18
Az enzimek nem határozzák meg az aminosavsorrendet a polipeptidláncban19
Mendel borsókeresztezési kísérletei mutatták ki először a genetikai elemek (gének) elkülönültségét19
A kromoszómák az öröklődés hordozói a sejtben20
Az egy gén - egy fehérje hipotézis22
A DNS az elsődleges örökítő anyag24
DNS kizárólag a kromoszómákban van24
A sejtek RNS-t is tartalmaznak a DNS-en kívül24
Felfedezik az örökítő anyag biológiai vizsgálati módszerét26
A vírusok olyan burokkal ellátott örökítő elemek, amelyek sejtről sejtre vándorolnak26
A koplementer méretű és alakú molekulák vonzzák egymást27
Meghatározzák a DNS átmérőjét28
A DNS és az RNS nukleotidjai 5' - 3' foszfodiészter-kötések kapcsolják össze28
A különböző szervezetek DNS-ének bázisösszetétele nagyon változatos29
A DNS szerkezete szigorúan rendezett29
A DNS alapvető egysége: két összecsavarodó polinukleotidlánc: a kettős spirál30
A kettős spirált a bázispárok közötti H-hidak tartják össze30
A DNS komplementaritása kulcsfeltétele az önreprodukáló képességének31
Bizonyíték a DNS szálainak elválására a replikáció folyamán32
A DNS-molekulák denaturálhatók és renaturálhatók33
A G-C bázispárok nehezebben válnak el, mint a A-T bázispárok33
A palindrómák elősegítik a fonálon belül a H-hidak kialakulását33
5-metil-citozin helyettesítheti a citozint a DNS-ben34
A kromoszómák egyetlen DNS-molekulát tartalmaznak34
A vírusok homogén DNS-molekulák forrásai34
A lambda-fág DNS-e az E. coli kromoszómájába speciális helyen épül be34
Az abnormális transzdukáló fágok a baktériumkromoszóma egyes részeit hordozzák36
A plazmidok önállóan replikálódó minikromoszómák36
A kör alakú DNS-molekulák szuperspiralizált szerkezetűek lehetnek37
A legtöbb kettős spirál jobbmenetes, bár speciális körülmények között a DNS nukleotidszekvenciája balmentes csavarodáshoz vezet38
A genetikai kód megfejtése40
Aminosavcsere egy mutáns hemoglobinmolekulában40
A finomszerkezetek genetikájának fejlődése40
A gén és annak polipeptid terméke kolineáris41
A DNS-től RNS szállítja az információt a proteinszintézis helyére a citoplazmába42
Hogyan sorakoznak az RNS templáton az aminosavak?42
Az enzimek és a templátok szerepe a nukleinsavak és fehérjék szintézisében43
A fehérjék szintézise az N-terminális végtől a C-terminális vég irányába folyik43
Az RNS három típusa szerepel a fehérjeszintézisben43
Genetikai bizonyítékok igazolják, hogy a kodonok három bázisból állnak45
Az RNS-láncok szintézise és transzkripciója is 5' - 3' irányba történik46
A kodonok megfejtésére szintetikus mRNS-t használtak46
1966 júniusára teljesen megfejtették a genetikai kódot46
A lötyögés gyakran lehetővé teszi egyetlen tRNS-fajtának, hogy többféle kodont ismerjen fel46
Mennyire általános a genetikai kód?47
Egy átlagos méretű gén hossza legalább 1200 bázispár47
Szuppresszor tRNS-ek okozzák a genetikai kód hibás leovasását47
A DNS-szekvenciában kódolt, a specifikus RNS-molekulák szintézisének kezdetét és végét jelentő jel49
Egyre pontosabb rendszereket fejlesztenek az izolált mRNS-ek in vitro transzlációjához50
A gének kifejeződését szabályozó genetikai elemek50
Represszorok szabályozzák az indukált enzimek szintézisét51
Az egymással kapcsolatban működő bakteriális gének operonba szerveződnek51
Az RNS-szintézis startjelei a promoterek52
A represszormolekulák konstitutív szintézise53
A represszorokat izolálták és azonosították53
A génátírás (transzkripció) pozitív szabályozása54
Csillapítás (attenuation)54
Szabályozás a transzláció szintjén55
Kezdeti nehézségek a magasabb rendű növények és állatok génregulációjának felderítésében56
A karmosbéka (Xenopus) riboszomális-RNS-génjeinek tisztítása57
Az eukariota mRNS-eknek védősapkájuk (cap) és farkuk (tail) van57
Az eukariotákban háromféle RNS-polimeráz létezik57
Az eukariota DNS nukleoszómákba szerveződik58
Az emlősvírusok a magasabb rendű sejtek génexpressziójának modelljei58
Az RNS-tumorvírusok közbeeső kettős szálú DNS segítségével szaporodnak59
A rekombináns DNS előállításának módszerei60
Módszerek a nukleinsavak szekvenálására60
A restrikciós enzimek specifikus szekvenciáknál hasítják a DNS-t60
A restrikciós térképek nagyon specifikusak62
A restrikciós fragmentumok vezettek olyan hatékony új módszerekhez, amelyek lehetővé tették a DNS szekvenálását63
Az oligonukleotidok kémiai szintézise65
Az EcoRI enzimmel ragadós (kohéziós) végű fragmentumokat kapunk66
A DNS replikációjában sok enzim vesz részt66
Enzimekkel ragadós végeket lehet toldani a tompa végű DNS-molekulákhoz67
Az idegen gének klónozásához kis plazmidokat használnak vektorként68
A magasabb rendű szervezetek DNS-ének molekuláris analízisa69
A kutatók aggodalmukat fejezik ki a szabadjára engedett génklónozás veszélyei miatt69
Az asilomari konferencián útmutatót jevesoltak a rekombináns DNS kutatásához70
Klónozott gének izolálása71
Biztonsági baktériumok és plazmidvektorok kifejlesztése71
Miért használnak drogrezisztens plazmidokat?71
Klónozási kísérletek72
cDNS szintézise és klónozása73
A speciális cDNS-klónok azonosítása74
A lambda-fágban genomdarabok klónozhatók74
A cosmidok teszik lehetővé nagyobb idegen eredetű DNS-darabok klónozássát77
A kromoszómaléptetés módszere alkalmazható hosszú eukariota-DNS-fonalak analizálására78
M13 fágban klónozva a DNS-t, gyorsabb a Sanger-féle szekvenálás79
A Southern és a northern lenyomattechnika80
Kisebb mennyiségben előforduló fehérjék génjeinek klónozása81
Génkönyvtárak vizsgálata oligonukleotid-mintákkal83
Számítógéppel illesztik egymáshoz a cDNS-osztályokat83
A speciális eukariota cDNS izolálására felhasználhatók a megnyilvánuló tulajdonságokat kódoló vektorok is83
A megnyilvánuló vektorok termékeinek immunológiai azonosítása86
Az eukariota gének meglepő bonyolultsága87
Fölfedezik a hasított (split) géneket87
Az exon-intron határon speciális bázissorrend található88
Az autonom hasítás fölfedezése90
Az első emlősgén teljes szekvenciája90
A DNS-be írt fehérjekódoknak nyitott leolvasási keretük van91
A sejtből kiválasztódó fehérjék aminoterminális részén vezetőszekvenia (leader) található91
Az intronok a fehérjék funkcionális domainjeit jelölhetik92
Többféle hasítási lehetőség eredményeként ugyanarról a génről eltérő mRNS keletkezhet92
A gének 5' és 3' végein regulátor szakaszok találhatók93
A csoportokba tömörült géncsaládokban evolúciós maradványok lehetnek94
Az mRNS-molekulák reverz transzkripciójával kiterjeszthetők a géncsaládok95
Az eukariota DNS elszórt ismétlődő szakaszokat tartalmaz95
Polipeptid prekurzorokból képződnek a fehérjehormonok96
In vitro mutagenezis98
Deléció (kiesés)98
Inszerció (beépülés)100
Szubsztitúciók (helyettesítések): a citozin dezaminálása100
Szubsztitúciók: nukleotidanalógok beépítése102
Szubsztitúciók: nukleotidok helytelen beépülése103
Meghatározott szekvenciájú oligonukleotidok felhasználásával kialakítható mutánsok104
Az ellenanyagok a csíravonalak DNS-szegmentumainak átrendeződésével jönnek létre106
Az ellenanyagok szerkezete106
A V és a C szakaszok kódolására külön gén szolgál107
A V és a C gének kapcsolódásának bizonyítására mRNS-t használtak107
Mielomasejtekből működő ellenanyaggéneket izoláltak107
Embrionális sejtek lehetnek a még nem kapcsolódó V és C gének forrásai108
Több kapcsoló J szakasz található a konstans C szegmentumok mellett108
A nehéz láncot kódoló DNS három különböző részből áll109
A VH gén DNS-szakasz eliminációjával kapcsolódik két különböző CH génhez109
Ugyanazok a sejtek ugyanazzal a VH szegmentummal szintetizálhatják mind a mikron-, mind a delta-osztályba tartozó nehéz láncokat egy alternatív hasítási folyamat (splicing)110
A szomatikus mutációk további forrásai az immunglobulin-variabilitásnak110
A fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) génjeinek és ellenanyagainak felderítése génklónozással111
Tumorvírusok113
A beépült (integrált) tumorvírusok klónozása114
Az SV40 és a polioma vírus tumorfehérjéi114
Átfedő gének kódolják az SV40 és a poliomakromatint körülvevő szerkezeti fehérjéket115
Különböző szabályozó jelek gondoskodnak az SV40 és a polioma vírusok korai- és késői-mRNS-szintézisének iniciálásáról116
Körülbelül 100 bázispárból álló régió tartalmazza a DNS-replikáció kezdőpontját117
Az RNS-tumorvírusok (retrovírusok) komplex szerveződése117
Az erősen onkogén retrovírusok specifikus onkogén szekvenciát tartalmaznak118
A provírusokban a gének sorrendje hasonló, mint az RNS-genomban118
Az RNS-szintézis promotere az LTR-en belül található119
A retrovírus onkogének gyakran protein-kinázt kódolnak120
A retrovírusok onkogénjeinek normális celluláris gének az ősei120
Vajon a retrovírusok onkogenezise a normális celluláris gének túlműködésének vagy pedig hibás kifejeződésének a következménye?120
A gyengén onkogén vírusok rákkeltése121
A rák indukciójának általános elmélete121
Mozgó gének122
A transzpozon elmozdulása új leánytranszpozon keletkezésével jár123
Minden szervezet tartalmazhat mozgó genetikai elemeket124
Drosophila embriók genetikai manipulálása ugráló elemek segítségével124
A kukorica áthelyeződő Ds elemeinek izolálása126
Az RNS-tumorvírusok genomja a mozgó genetikai elemekből alakult volna ki?126
Funkcionálisan két különböző transzpozonosztály létezik?127
A kazettamodell: az ivar megváltozása élesztőben génhelyettesítéssel127
Trypanosoma antigéntulajdonságának megváltozása génváltással128
Antigéntulajdonság változása génátrendeződéssel a Neisseria gonorrhoeae-ben130
DNS bejuttatása élesztősejtekbe kísérletesen szabályozott úton131
Az élesztő szferoplasztjai felveszik a kívülről hozzáadott DNS-t131
Az élesztő génjei működöképesek E. coliban132
Ingázó vektorok132
Az élesztőnek is van plazmidja132
A transzformáció hatékonyságának növelése replikációs kezdőhelyek szaporításával133
Az élesztő plazmidjainak stabilizálása a centromeron DNS-ével133
Az élesztőkromoszómák végein (tolomerjein) hajtűhurkok találhatók134
Klónozott DNS irányított bevitele élesztőkromoszómába135
Kiemelő vektorok137
A gén szerveződése138
A génműködés szabályozása élesztőben138
A növények genetikai manipulálása Agrobacterium (gyökérgolyva) plazmidokkal141
Hagyományos növénynemesítési módszerek141
Növényi sejttenyészetek141
Növény regenerálása sejtkultúrából141
A növényi protoplasztokból is teljes növény regeneráltatható142
Hibrid növények előállítása protoplasztfúzióval142
Génsebészet növényekkel143
Crown gall tumorok143
A tumort kiváltó Ti plazmid144
Mutáns Ti plazmidok144
A T DNS beépülése a növény kromoszómájába144
A T DNS egy transzpozon?145
A T DNS mendelező öröklésmenetet mutat145
A Ti plazmidot vektorként használhatjuk145
Növényi sejtek és protoplasztok transzformációja146
A Ti plazmid vir szegmentuma mobilizálja a T DNS-t147
Legyengített T DNS vektorokkal egyetlen sejtből is egész növény regeneráltatható147
A T DNS beépítése felhasználható növényi gének izolálására147
A Ti plazmidos manipulációk gyakorlati alkalmazása148
Gének bevitele emlőssejtekbe149
A Ca++ stimulálja a DNS felvételét a gerincesek sejtjeibe149
A transzfekciós kísérletekben a timidin-kináz (tk) volt a szelekciós markerek prototípusa149
Az egészséges sejtek transzformációjához alkalmazható dominánsan működő markerek150
A kotranszformációt követő ligálás a sejten belül151
A DNS mikroinjektálása az emlőssejtekbe152
Az átvitt metilált DNS félstabil öröklődése152
Az átvitt gének izolálása153
A géntranszfert követő szabályozás155
A DNS-transzfer-kísérletekkel a specifikus emberi rákgének létezése is kimutatható156
Az emberi onkogének klónozása157
Vírus vektorok160
SV40 vektorok160
SV40 virion vektorok160
Az SV40 késői régiójának kicserélése161
Az SV40 korai régiójának kicserélése161
A klónozott felületi antigének analízise163
A DNS plazmidszerű replikációja a COS sejtekben164
Az integrálst SV40 DNS mentése (rescue) a COS sejtek fúziójával164
Az erősítő- E(enhancer) szekvenciák fölfedezése az SV40 vektorok segítségével165
Az egérsejtekben a szemölcs vírus DNS-e plazmid módjára szaporodik166
Az RNS-tumorvírusokat is lehet vektorként használni167
Idegen gének bevitele a megtermékenyített petesejtekbe168
Az idegen gének beépülése (integrációja) a kromoszómába168
Az idegen gének integrációja nem kromoszómaspecifikus169
Az idegen DNS stabilan beépül az ivarsejtekbe169
Az idegen DNS kifejeződése az egerekben170
Az MK fúziós gén expressziója a mikroinjekció után170
Az MK gén szövetspecifikus expressziója170
Az utódokban az MK gén expressziója megváltozik171
Az MGH fúziós gén funkcionális expressziója171
A MuLV DNS beépülése172
A fiatal embriók fertőzése MuLV-vel172
A provírus-DNS mikroinjektálása173
A megtermékenyített petesejtekbe bevitt gének első megnyilvánulásai174
Az állatok klónozása174
A genetikai betegségek és a rekombináns DNS176
Mendeli öröklődés176
Veleszületett anyagcsere-betegségek176
A veleszületett anyagcsere-betegségek kezelése177
A korai diagnózis és az abortusz178
A veleszületett betegségek kimutatása DNS-analízissel178
A béta-talasszémiák179
A nonszensz és frame shift (olvasási keret eltolása) mutációk179
A transzkripciót befolyásoló mutációk179
Mutációk az RNS-feldolgozásban179
Sarlósejtes anémia180
Az alfa1-antitripszin hiányának kimutatása szintetikus oligonukleotid segítségével181
A citrullinémia az abnormális argino-szukcinát-szintetáz mRNS-ével párhuzamosan jelentkezik182
A mutációk kimutatása kapcsolással182
A mutált gének felkutatása183
Humán kromoszómák térképezése184
A szomatikus sejtgenetika184
Az emberi és az egérsejtek hibridjei184
A gének helyének meghatározása a kromoszómán belül186
A kromoszómatranszlokáció és a rák186
In situ hibridizáció188
Egyes kromoszómák klónozása188
A citogenetika és a molekuláris genetika közötti szakadék áthidalása189
A génterápia kilátásai189
A magzati hemoglobin indukciója a talasszémiás betegekben190
A tudomány és a rekombináns-DNS-ipar191
A rekombináns DNS-ben rejlő üzleti lehetőség191
Az ipari méretű génklónozás191
A baktériumokkal termelt emberi inzulin192
Az emberi inzulin szerkezete192
A szintetikus inzulin-"gének"192
A proinzulin--cDNS194
A proinzulint kiválasztó baktériumok194
A humán növekedési hormon klónozása194
A növekedési hormon "génjének" előállítása195
A metionin okozta probléma196
A különböző típusú interferonok196
A humán alfa-interferon hatásos kifejeződése az E. coliban197
Az immun- (y-) interferon klónozása197
A vírusfehérjék termelése vakminálás céljából198
A száj- és körömfájás vírus klónozása198
Szintetikus peptidvakcinák198
A humán hepatitis B vírus elleni vakcinák199
A génklónozással előállított hepatitis B antigén199
A rekombináns DNS kutatásának eseménynaptára200
A FÜGGELÉK
Restrikciós enzimek202
B FÜGGELÉK
A rekombináns-DNS-kutatásokban felhasznált egyéb enzimek208
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A rekombináns DNS A rekombináns DNS A rekombináns DNS
Állapot:
4.360 ,-Ft
35 pont kapható
Kosárba