Bevezetés a szervezés és a vezetés elméletébe

Szerző

Jan Zieleniewski

Szerkesztő

Zelenák József

Lektor

Szamel Lajos

'Jan Zieleniewski: Bevezetés a szervezés és a vezetés elméletébe ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	375 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	5
Könyvünk tárgya és megírásának célja	5
A szervezéselmélet és a gyakorlati tevékenység	8
A szervezet fogalma és szakkifejezései	15
A szervezet fogalma	15
Miért fordul a társadalom érdeklődése a szervezési problémák felé?	16
A "szervezés" szó jelentéseinek rendszerezése	18
A szervezés fogalmának tárgyi és cselekvési ideje	22
A "szervezet" szó jelentései statikai és dinamikai szempontból, valamint a jelentések rendszere	25
A valóság azon területei, amelyekre a "szervezet, szervezés" fogalmát vonatkoztathatjuk	31
Az intézmény mint szervezet	35
A szervezeti hatékonyság	35
A siker	43
A szervezettség foka	46
A szervezet stabilitásának tényezői	47
Az összeköttetés	47
Az együttműködés	48
A függelmi kapcsolatokat megállapító vezető elemek	49
A szervezeti kapcsolat és kötelék	50
Az intézmények belső ellentmondásai	55
Az "intézményszakaszok"	62
Az intézmény magja (belső köre), külső köre és környezete	67
Az intézmény szabályozott és nem szabályozott szervezete	72
A szabályozott szervezet nem szabályozott alapja	72
A szabályozott és nem szabályozott szervezet irodalma; e megkülönböztetés célszerűsége	73
A szabályozott és nem szabályozott szervezet jellege	75
A szervezet szabályozottságának fokozatossága	77
A különböző szabályozottsági fokú szervezetek együttműködése	80
Közösségek funkcionálása (működése)	82
Az alapfogalmak	82
Tevékenység és munka	82
A okozó és a mű	90
A tevékenység célja, eszközei, módozatai és következményei	95
A költség és a hasznos eredmény - a haszon és a veszteség	105
A tevékenység hatásosságának formái	115
Az eredményesség	115
A hasznosság	124
A gazdaságosság és az ökonomizálás	125
A hatásos tevékenység egyéb elemei	132
A helyes tevékenység elemei közti viszonyok	144
A helyesség alapvető elemeinek és a céloknak relatív volta a tevékenyszakasz szempontjából	144
Olyan esetek, amelyekben a tevékenységvariánsok kiválasztását a tevékenység eredményessége, hasznossága vagy gazdaságossága határozza meg	146
A helyes tevékenység néhány elemének hatása a többire és kölcsönös alárendeltségük	148
A tevékenység helyessége (hatásossága) általános értelemben	152
Szervezett tevékenység	158
A szervezett tevékenység általános jellemzése	158
A célmegállapítás	158
A tervezés	159
A készletek megszerzése	166
A terv megvalósítása	167
Az ellenőrzés	168
A szervezett tevékenység felosztásai	171
A szakosítás	173
A tevékenység aktivizálása és a beavatkozás minimalizálása	178
A tevékenység maximalizálásának és a beavatkozás minimalizálásának viszonylagossága	178
A megelőző tevékenységek	179
A pozitív (kiváltságos) helyzet időben való biztosítása	179
A beavatkozás megelőzése	180
A potenciális beavatkozás	180
A tevékenysége mechanikussá tétele	182
A gépesítés	182
A helyes tevékenység egyéb irányelvei	183
A tevékenység megkezdési időpontjának helyes megválasztása	183
A tartalékok nagysága	185
A helyes tevékenység többi irányelve	187
A tevékenység koordinációja és integrációja	188
A vezetés funkciói	190
Az emberek vezetése	199
A vezetéselmélet alapfogalmai	199
Bevezető megjegyzések	199
A vezetés	200
A hatalom	201
A buzdítás és rábeszélés	204
A tekintély	206
Az igazgatás, a kényszerítés, a kezelés és a követelések behajtása	207
Vezetők és "nem-vezetők"	208
A vezetés elemei	209
A vezetési munka elemei	209
A vezetés szakaszai	210
A vezető kötelességei	211
A döntés	212
A döntés közlése és a meggyőzés	217
Mások munkára ösztönzése	222
Az ösztönzők és az ingerek	222
A szükségletek	224
A megelégedettség és a bosszúság; ezek kapcsolata	226
A szükségletek hierarchiája	227
Az ösztönzők fajtái	230
Az ösztönzők rendszere	233
A célok azonosítása	235
Egyszemélyi és kollektív vezetés	240
A vezetés módszerei	251
A felelősség	259
Az intézmények szervezése	270
Általános észrevételek	270
A szervezés és az újjászervezés célja	275
A szervező munka tervezése	278
A szervező tevékenység "készleteinek" beszerzése	285
A szervező munka tervének megvalósítása	288
A szervező tevékenység eredményeinek ellenőrzése	291
A közösségek szervezeti struktúrája	294
A közösségek hierarchiája	294
A vezetés távolsága és hatóköre	294
A vezetés szintjei; "sovány" és "lapos" struktúrák	302
A kötelesség, a döntési jog és a felelősség megosztása	308
Az intézmények centralizációja és decentralizációja a döntési jog megosztásának szempontjából	312
A nem szabályozott centralizáció felé mutató tendencia	321
A struktúratípusok a szervezeti kapcsolatok és a munkamegosztás szempontjából, valamint a problematikának néhány kérdése	323
A szervezeti egységek fajtái funkciók szempontjából	323
A szabályozó és kisegítő szervezeti egységek önállósodásának veszély	324
Struktúratípusok, tekintettel a bennük túlsúlyban levő szervezeti kapcsolatokra	326
A vezetés egységessége és az "alárendelés sokfélesége"	332
Srtuktúratípusok a munkakörmegosztás szempontjából	334
Az egyeztetés	337
Az intézmények statikai szempontból vizsgált struktúrafelépítésének általános alapszabályai	338
Jegyzetek	343