Janet spiritualismusa

Tartalom

Ajánlás. 2
Az olvasónak üdv ! (Előszó) 3—18
A magyar philosophiai monographiák idegen tárgya. Philosophiánk reproductiv jellegének problémája. A philosophia útja. Centralis positiónk. Ethnographiai viszonyaink. Nemzetünk elmaradottságának hamis hire. Sociális és politikai viszonyaink. A német és magyar nép különböző jelleme. Az angol philosophia determinatiója. Franczia és magyar hasonlóságok. A franczia philosophia, mint legalkalmasabb modele. Könyvem keletkezésének tudományos és subjectiv oka. Schopenhauer pessimismusa. Radicalis cura. Janet critikusai. Londoni és berlini buvárlataim. A szépirodalmi és tudományos productió különbözősége. Módszerem. Idegen szavak irása és használata 18
I. Fejezet. A Janetvel egyidejű bölcsészeti mozgalmak áttekintése 19—24
A philosophia és a természettudományok barátsága. Túlhajtott idealismus. A franczia philosophia XIX. századbeli complex képe. Eclectikusok. Materialisták. Analytiknsok. Philosophiai crisis. Ravaisson, Lachelier és Fouillée közös vezérgondolata. A Sorbonne doctrinája. A spiritualismus fogalma. Evolutiójának négy phásisa 24
II. Fejezet. Janet Pál élettörténete 25—30
Születése. Ifjúsága. Promotiója. Strassburg. Koszorús művei. Logika professora. Akadémiai tagsága. Egyetemi tanársága. Műveinek jegyzékbe foglalása. Halála. Rövid méltatása. Eclecticismusa. Munkakörének nagysága. Alkalmazott bölcsészetének öt csoportja. Fellengő bölcsészeiének két ága 30
I. RÉSZ.
Janet gyakorlati bölcsészete.

III. Fejezet. Népszerű bölcsészete 31-45
A philosophiának abstract és concret formája. Sokrates, Bacon, Montaigne, Malebranche és Flammarion világhírének oka. La Famille. Akadémiai pályadíja. 1—10. Leczke. Tartalmi ismertetése. Bírálata. Beszéd Saisset- és Bartholmess sírjánál. Philosophie du Bonheur. Forrásai. A jó problémája. Epikureismus. Plató. Stuart Mill. Spinoza. Mi a boldogság? Egoismus. Altruisrnus. Conclusió 45
IV. Fejezet. Tanbölcsészete 46—62
A philosophia történelme. Séailles. Berendezése. A problémák története. Az iskolák története. A philosophia elemi kivonata. I. Psychologia. II. Logika. A tudományok felosztása. Bacon, Ampere, Comte, Herbert Spencer után Janet eredeti classificátiója. III. Moral. IV. Aesthetika. V. Meta-physika. Vezérkönyv a Moral tanításához. I—II. kötet. A moral elemei. Olvasókönyve. Sokrates és Jézus. A jövő élet és personalitás 62
V. Fejezet. Irodalomra és Természettudományokra alkalmazott bölcsészete 63—94
I. Az irodalom philosophiája 63—83
A XIX. század problémái. Az irodalom és philosophia viszonya. A természettudományok és a philosophia viszonya. Bourget «Disciple»-je és a philosophiai felelősség. Mi a philosophia? Definitiói. A tudományok evolutiója. A philosophia mindenütt jelenvalósága. A philosoph szellem recrealó ereje. A philosophia problémái. Janet speciális definitiói. «A philosophia a szabad szellem tudománya, a szellemnek szabad tudománya». A hit és tudás viszonya. Metaphysika és theologia. A trinitás, incarnatió és váltság dogmájának metaphysikai átfordítása. Gondolat és cselekvés. Méltatása. Grignanné asszony levelei. Ismertetése. Atavismus. Fénelon. Jellemzése. A XVII. század irodalmának szenvedélyeiről és jellemeiről. Racine psychologiája. Moliere jellemei. La Bruyere erkölcsphilosopliiája. Bossnet morálja. Pascal megtérése 83
II. A természettudomány philosophiáa 83—94
A németországi egyidejű materialismus. Mi az anyag ? Büchner atomelmélete. Az élet és gondolat. Janet ellenvetései. Az agyvelő és gondolat. Különféle elméletek. Conclusió. Az agyvelő közvetítése. Logikai jegyek. Az intellectualis inventió. Beszélő képesség. A gondolat függetlensége. A zenész és hangszere. A philosophiai phanatismus. A bizonyosság jele. A reciproque engedmények módszere 94
VI. Fejezet. Erkölcstana és államtudománya 95—119
Nagy Morál. Schleiermaeher-féle beosztás. I. könyv. Objectiv morál. A jó. II. könyv. Formális morál. A kötelesség. III. könyv. Subjectiv morál. Az erkölcsileg cselekvő személy. Az erény. A vallás. Módszere. Rationalis eudaimo-nismus. Szent Ágoston vallomásai. Jellemzése. Érdekessége. Becse. A morális és politikai philosophia történelme. A politika és philosophia viszonya. Chemiai vegyülés. Könyvének későbbi formája. III-ik kötetének töredékei. Montesquieu Törvények Szelleme. Tartalma. Hatása. Jellemzése. A franczia forradalom philosophiája. 1789—1848. 1848-tól máig. Concilians módszer. Conclusió. A forradalom antinómiája. Saint-Simon és a saint-simonismus. Életrajza. Egy genfi lakos levelei. Sociális reform. Öngyilkossági kísérlete. A munka értéke. Centralisáló industrialismus. A doctrina tovább fejtése. Az egyidejű socialismus eredete. A franczia forradalom és az egyéni tulajdon. A holtkéz. Szabadkőművesség. Anarchista socialismus. Systematikus communismus. Babeuf. Conspirátiója. A könyv morálja 119
VII. Fejezet. Bölcsészet-történelme 120—149
A philosophia-történelem és philosophia viszonya. Közös tárgyuk az absolut. Indiai mysticismus. Plató és Hegel dialektikája. Mechanikai combinatió. Irónia és maieutika. Plató Isteneszméje. Hegel logikája. Összehasonlítás. A metaphysika védelme. Pythagoras. .4 modern gondolkozás mesterei. Forrásai. Descartes jelleme, utazásai, dubitatiója. Spinoza. Malebranclie. Pascal. Kant. Schwedenborg. Diderot. Maine de Biran. A szokás theoriája. Intellectualismusa. A tárgylagos Én. Jeleneti Én. Alanyi Én. Egyéb tételei. Spiritualisinusa. Mysticisinusa. Individualitás. Personalitás. Spinoza, Isten, Ember és az Üdvösség. Fénelon és Spinoza. Bírálata. A fordítás textusai. Leibnitz philosophiai művei és Theodiceája. Bayle ellenvetései. Leibnitz automatismusa. Cudworth-doctrina. Doctori dissertatió. A communicatió négy theoriája. Lamennais philosophiaja. Élettörténete. Tételei. Systémája. Cousin Victor és művei. Élete. Az Igaz, Szép és Jó. Spiritualista philosophiája. Élettörténete. Tételei. Systémája. Metaphysikája. Eclecticismusa. Méltatása. A philosophiai crisis. Taine. Új eszméi. Idea és phaenomén. Renan hegelismusa. Isten létének realitása. Littré positivismusa. Vackerot metaphysikája. Az egyidejű franczia philosophia. Fouillée. A szabad-akarat theoriája. Illusió. Az akarat meggyengítése. Janet czáfolata. Fourier. A szenvedélyekről. Hypocrisis. Luxismus. Groupismus. Seriismus. Hibái. Ribot. Az atavismus theoriája. Instructiv könyv. Janet bölcsészet-történelmi működésének általános jellemzése. Subjectiv critikája. Recapitulatió. 149
II. rész.
Janet fellengő bölcsészete.
VIII. Fejezet. A fellengő bölcsészeinek igazi és jogszerű tárgya 150—161
I. A psychologia. A subjectiv psychologiának Comte-féle czáfolata. Jouffroy megcorrigálása. Organikus és intellectualis functiók különbsége. Tainenek és Herbert Spencernek vitája a psychologia tárgya felett. Objectiv psychologia. A forma és módszer kérdése. Ribot kitámadása. Wundt bizonysága. A physikai kisérők 155
II. A metaphysika. Jogosultságának problémája. A görög philosophia kezdetei. Evolutionismus. Az ismeret critikája. A metaphysika legitimálásának 5. §-a. A gondolatnak kettős charactere. A gondolás elgondolása. E definitió alkalmazása. A materialismus, a positivismus, a subjectiv phaenomenismus, a criticismus elitélése. Az idealismus dicsérete. A spiritualismus és pantheismus contraire szempontjai. Janet Metaphysikai és Psychologiai Princípiumai. Ismertetése. Felosztása 161
IX. Fejezet. Szellemtana 162—175
«Az ember gondolkozik». Az anyag. A szellem. A gondolat lényege. Az öntudat. Identicismus. Kant új szempontja. A külső perceptió. A tudat theoriája. Receptivitás. Spontaneitás. Az alany és tárgy megismerése. Az ismeret = a szellem. Sensibilitás és ismeret. Az ismeret egysége. A gondolat és lót. Az öntudat és tiszta értelem. A prioritás és intuitió. A létnek és Én-nek ideája. A gondolat függetlensége. A gondolat activitása = a figyelem. Laromi-guiére elmélete. A figyelem definiálhatatlan. Dispositió. Megfigyelés. A genie. A teremtő képzelem. A psycho-physiologiai iskola genietheoriája. Musicalis inventió. Ex nihilo. A test és lélek communicatiója. A probléma nehézsége. Különböző theoriák. Az idealismus magyarázata. Az érzetek localisatiója. A localisáló képesség velünk születése. A magyarázat hiányai. Általános méltatása. Gyenge alapvetés 175
X. Fejezet. Szenvedélytana 176—195
Spinozái reminiscentia. A psychologiai jelenségek alapja a physikai érzékenység. Az érzet és az élet. Az irritabilitás és sensibilitás fokbeli különbsége. A hajlam kérdése. A hajlamok velünk születése. A sensibilitás és emotió. Aquinoi Tamás, Malebranche, Reid, Brown, Hamilton, Bain, Spencer, Herbart, Waitz, Garnier és Janet elmélete a szenvedélyekről. Janet szenvedély-fogalma. A szenvedélyek nem a pathologia tárgyai. A hajlam és szenvedély analysise. Hibái. Zavarossága. Primitív és származott szenvedélyek. A jelen és mult érzelme. Descriptio. A szenvedélyek mechanikája. A relativitás és continuitás törvénye. Az accommodatió és változatosság. Malebranche distinctiója. Az asso-ciatió és coalescentia törvénye. Descartes esete. Spinoza formulája. Az ölelés. A physikai sensibilitás szerepe. A hazaszeretet. A szerelem. Schopenhauer czáfolata. Az átszármazás és rhythmus törvénye. A morális solidaritás. A szenvedély és hajlam átszármazása. A féltékenység. A diffusió. Az evolutió és öröklés törvénye. Példák. Herbert Spencer magyarázata. Az inneitas czáfolata. Az öröklés illustratiói. Janet mérsékelt álláspontja. Általános méltatás. Hibái. Erényei 195
XI. Fejezet. Akarat- és szabadság-tana 196—212
Reflex- és tudatos cselekvés. A központi gátolás törvénye. A determinismus igazságai. Végeredményének czáfolata. A causalitás theoriája. A sakk-parthie. A physikai inger csak kiséret. Az akarat lélektani elemzése. «Szomjas ember tűnődése». Akarat- és erő-kifejtés. Az akaraterő fejlesztése. A lélek a végokok uralma alatt. Az intelligentia nélkül való akarat. Schopenhauer és Hartmann czáfolata. Activitás és passivitás. Az akarat eredete. Ösztön. Spontaneitás. Bain theoriája. Az akarat elemei. A szabadság. Fokai. A calvinismus theologiája. A szabadság kettős jelentésének illustrálása. A determinismus fejlődésére vonatkozó optikai csalódás. A determinismus népszerűségének a titka. Az indeterminismus fix-pontjai. A szabad akarat. A közöny. Az utolsó motivum = a kötelesség ideája. A praedestinatió és felelősség. Recapitulatió. Metaphysikai sejtelem 212
XII. Fejezet. Istentana 213—234
A katechismus ujj-mutatása. Az Isten végtelen. A véges, mint a végtelennek feltétele. Az Isten absolut. A relatív, mint az absolut feltétele. Janet ellenmondása. A végtelen és absolut viszonya. Pascal metaphorája. Az Isten tökéletes. A tökéletesség ideálja az ókorban. A cartesianusok theoriája. Az Isten személyisége. Modern kérdés. Spinoza, Herder és Paley iniciativája. Fichte theoriája. Az Isten szellem. Az Istennek és világnak viszonya. A legfőbb ok. Pál apostol nézete. Causa materialis. A Végokokról. Jogosultságuk. Természettörvény-e a finalitás ? A causa finalis fogalom-jelentése. A végokok négy momentuma. A psycho-physiologusok czáfolata. Laplace czáfolata. Causalitás és finalitás. Reális finalitás. Az embernek és a természetnek első oka. Az értelem. Maumus megfigyelése. Szükségszerűség. Hegel hatása. A finalitás applicatiója. A könyv birálata. Causa efficiens és immanens. A független morál = indifferentismus. Individuális és raisonabilis akarat. Á kötelesség és az Isten. A morál és a metaphysika egysége. Kant és a metaphysika. Kant Isteneszméje. Az Isten létének onthologikus argumentuma. «Descartes elméietenek alapvonalai». Kant critikája. Kant czáfolata. A kétség eredete. Az emberi szellem legfelségesebb elmélkedése 234
XIII. Fejezet. Külvilágtana 235—246
Berkeley fél-idealismusa. Az érzetek subjectivitása. Müller conclusiója. Herbert Spencer relativitása. Bebizonyított törvény. Az érzetek objectivitása. Az érzetek specialisálása. Wundt nézete. Az érzet kifejlődésének feltételei. Detail kérdés. A távolságnak látási perceptiója. A három dimensió. Az empirista elmélet. Cuvier, Chevreul és Cheselden kísérletei. Molyneux vakja. A perceptió és imaginatió. Illusió és hallucinatió. Perceptió és apperceptió. Az álom. Különféle illusiók. Egyszerű és összetett hallucinatió. Végeredmény. Az objectivum realitása. Berkeley 3-ik argumentuma. A külvilág létének bizonyságai. Erő és akadály. Activitás és hatás. Idealismus és realismus érintkezése 246
XIV. Fejezet. Eszményiségtana 247—255
Az idealismusról általában. Subjectiv idealismus. Transcendentalis idealismus. Absolut idealismus. Berkeley és Grote idealismusa. Relativismus. Relativ igazságok. Plató ellenvetése. Az ismerő tehetség relativitása. Objectiv és subjectiv igazságok. Kant idealismusának hypothesise. Hibája. Schelling idealismusa. Hegel logikai idealismusa. A természet és a szellem összhangja. Realismus és idealismus. Empirismus. Materialismus. Spiritualista realismus = spiritualista idealismus. A gondolat = intuitió. Tárgy és alany identitása. Az anyag és szellem egyesülése az absolut szellemben. Végkövetkeztetés. Recapitulatió. Con-crét metaphysika. Hibáinak eredete 255
XV. Fejezet. Janet életének és műveinek általános jellemzése 256—275
Jog és munka. Elméje. Logikája. Nyelvezete. Séailles czáfolata. Gubernatis véleménye. Philosophiai eredmények. Következetessége. Polémiái. Bergson czáfolata. Leblais gorombasága. Párhuzamos argumentumok. A proscriptió módszere. Generositása. Tanári érdemei. Intellectualis optimismusa. Fáradhatatlan szorgalma. Inventiója az ideák felfrissítésében. Doctrinája. Német forrásai. A philosophia propagálása. Doctrináinak összegezése. Népszerű philosophiája. Művei. Közös vonásai. Formája. Boldogság. Halhatatlanság. Didactikus philosophiája. Ide vonatkozó művei. Haszna. Hatása. Terjedelme. Irodalomra és természettudományokra applicált philosophiája. Művei. Jellemzésük. A spiritualismus fellendítése = a legnagyobb érdeme. Fordítások. Moral és Politika. Művei. Moráljának alapja. Sarkigazsága. Moralitás. Kanti és birani reminiscentiák. A politika és morál viszonya. Philosophia-történelme. Művei. Jellemzése. Módszere. Transcendentalis philosophiája. Psychologiai és Metaphysikai Princípiumai és a Végokok. Szellemtana. Jellemzése. Szenvedélytana. Összegezése. Kevés eredetiség. Több ellenmondás. Metaphysikája. Szabadságtana. Indeterminismus. Jellemzése. Istentana. Birani és ravaissoni reminiseentia. Külvilágtana. Jellemzése. Az analógia módszere. Originalitása. Eszményiségtana. Az egyidejű systemákról való véleménye. Positivismus és criticismus elleni küzdelme. Közös fegyver. Alternativa. Plato, Leibnitz, Cousin, Biran, mint mesterei. Ellenmondásai. Nagysága. Janet halhatatlanságának problémája. A halhatatlanság három értelme. Földi halhatatlanság feltétele = az originalitás. Productió és reproductió. Földi kegyetlenség. Égi irgalom 275