| Kiadói előszó | 17 |
| Előszó | 19 |
| Bevezetés | 23 |
| Az összehasonlíthatóságról általában | |
| A kvantitatív összehasonlíthatóság korlátozottsága | 27 |
| Lehetséges- s kvalitatíve eltérő objektumokat kvantitatíve összehasonlítani | 28 |
| Az összehasonlíthatóság kritikus határa mint az "összehasonlíthatóság kritériuma" | 30 |
| A kvantitatív összehasonlíthatóság sohasem korlátlan | 31 |
| A kritikus határ és a célkitűzés szerepe a kvantitatv elmezésben | 33 |
| A kritikus határ szerepe a természettudományban és a közgazdaságtudományban | 33 |
| A kritikus határ objektíve adott, vagy csak a "nagyságdefiníció" lazaságából ered? | 34 |
| A céltudatos összehasonlítás megkülönböztetése az öncélú összehasonlítástól, az ún. rendezési játéktól | 37 |
| A közvetlen összehasonlítástól a tulajdonképpeni mérésig | 39 |
| A kritikus határ számszerűsíthetősége | 43 |
| A kvantitatv összehasonlításnál érvényesülő egyéb tényezők | 44 |
| A rendezési játék eredete, jelentősége és káros behatolása a tudományos elemzésbe | 47 |
| Fejtegetésünk eddigi lépéseinek összefoglalása | 49 |
| A gazdasági fejlettségi szintek összehasonlításának elvi és módszertani problémái | |
| Gazdasági modell fejlettségi szintek kvantitatív összehasonlítására | 53 |
| Különböző országos fejlettségi szintjeinek összehasonlítása csak a fejlődési folyamat jellemzői alapján lehetséges | 53 |
| A kvalitatív és kvantitatív változások összefonódása | 55 |
| Kiküszöbölhetők-e a kvantitatív változások összefonódása | 55 |
| Kiküszöbölhetők-e a kvalitatív változások a fejlődés elemzéséből, ha értékben, illetve pénzben mérjük a társadalmi terméket? | 59 |
| A gazdasági modell alapját képező absztrakciók rögzítése | 61 |
| A parciális termelékenységváltozások súlyozott átlagát kifejező két mutató | 64 |
| A termelékenységnövekedés láncindexszel képzett egységes mutatója | 73 |
| A fejlődési folyamat elemzésére kialakított modell alkalmazása több ország fejlettségének összehasonlítására | 78 |
| Két ország fejlettségi szintjének gyakorlati összehasonlítása társadalmi termékhalmazuk tételenkénti átárazásával | 83 |
| Mennyiben oldhatók fel a modellképzésnél elfogadott absztrakciók, például az értékarányos árrendszer feltételezése | 83 |
| A temékek kvalitatív azonosságára vonatkozó feltételezés | 85 |
| Zárt gazdasági egység feltételezése | 88 |
| Azonos össztársadalmi munkaráfordítás feltételezése | 88 |
| Azonos értékű pénzegység feltételezése | 90 |
| Példa k1 és k2 mutatók számszerű értékeinek alakulására tényleges országok összehasonlításánál | 90 |
| Két ország fejlettségi szintjének összehasonlítása valutakulcs segítségével | 94 |
| Hogyan tevődik át az összehasonlíthatóság problematikája a felhasznált adatokra | 94 |
| A társadalmi termék fogalmának körülhatárolása | 95 |
| A valutakulcs kialakulását befolyásoló tényezők és a külkereskedelmi kapcsolatok modellje | 99 |
| Közbevetve, a kölcsönös előnyös külkereskedelem alapja | 102 |
| A valutakulcs alapértéke | 106 |
| A valutakulccsal nyert kv mutató értékeinek eltérése a tételenkénti átárazással meghatározott k* mutató értékeitől | 111 |
| Új módszer a gazdasági fejlettségi szintek összehasonlítására | |
| Az új módszer lényege és körvonalazása | 119 |
| Mi tette szükségessé új összehasonlítási módszer keresését | 119 |
| Az új módszer alapját képező két hipotézis | 120 |
| Az új módszer rövid összefoglaló ismertetése | 123 |
| A módszer kiinduló adatainak megválasztása, kialakítása és ábrázolása | 128 |
| A vizsgálat alapjául veendő országok megválasztása | 128 |
| A kiválasztott országok egy főre eső nemzeti jövedelmének előzetes rögzítése | 129 |
| Az NG-mutatók megválasztásánál érvényesülő alapvető szempontok | 130 |
| Az NG-mutatók középvonalának meredeksége | 132 |
| Az NG-mutatók értékeinek szórását előidéző tényezők | 133 |
| Szorosabban korreláló mutatók kialakításának szempontjai | 125 |
| A korreláció fokozása egyes NG-mutatók konkrét kialakításánál | 137 |
| Az NG-mutatók függetlenségére vonatkozó követelmény | 140 |
| Az NG-mutatók értékeinek ábrázolása a nemzeti jövedelem/fő függvényében | 142 |
| Az NG-mutatók értékei és a fejlettségi szint közötti összefüggés meghatározása | 144 |
| A módszer lépéseinek ismertetési sorrendje és a műveletek tényleges összefonódottsága | 144 |
| A középvonal meghatározása nem csupán matematikai feladat | 147 |
| Rövid bepillantás műhelytitkainkba | 150 |
| A középvonal kialakítása a mozgó átlag módszerével | 152 |
| A középvonal függvény alakban való rögzítése nem változtat annak empirikus jellegén | 154 |
| A fejlettségi szintek, vagy az xi értékek meghatározása | 156 |
| A fejlettségi szintek meghatározhatóságának alapja: a kiinduló adatok "megőrződése" a középvonalakban | 156 |
| A fejlettségi szintek meghatározási módjának rövid ismertetése | 157 |
| A fejlettségi szint meghatározása az "Eltérési grafikonok" egyedi mérlegelése alapján | 160 |
| A fejlettségi szint meghatározása az Xij értékekből képzett átlaggal | 166 |
| Az Xi,g értékek korrigálása egyedi mérlegeléssel és az Xi,korr fejlettségi mérőszámok végleges rögzítése | 170 |
| Összefoglaló megjegyzések | 173 |
| Milyen fejlettségi szint-intervallumban és milyen pontossággal alkalmazható módszerünk | 176 |
| A gazdasági fejlettségi szint mint átlagérték és a fejlettségi gradiens | 176 |
| A fejlettségi gradiens hatása a mutatók értékére és a fejlettségi szint meghatározására | 179 |
| A fejlettségi gradiens szerepe gazdaságilag fejlett országok vizsgálatánál | 182 |
| A jövedelemeloszlás egyenetlenségének hatása az NG-mutatók értékére | 185 |
| A fejlettségi és a jövedelemeloszlási gradiens döntő jelentősége elmaradott országok fejlettségi szintjének meghatározásánál | 189 |
| A módszer alkalmazhatóságának felső fejlettségi szinthatára | 195 |
| Ellenőrző számítások | 198 |
| A pótmutatók figyelembevétele | 206 |
| Magyarország gazdasági fejlettségi szintjének meghatározása | 207 |
| A fejlettségi szint meghatározására kidolgozott módszer "melléktermékei" | 212 |
| Jegyzetek | 215 |
| Képletek, ábrák és táblázatok jegyzéke | 235 |
| Képletek jegyzéke | 237 |
| Ábrák jegyzéke | 239 |
| Táblázatok jegyzéke | 241 |
| Függelék | |
| Magyarázatok a Függelékhez | 245 |
| Táblázatok (I-IV.) | 256 |
| Ábrák (I-XXX.) | 270 |
| Magyarázatok a Függelékhez orosz nyelven | 303 |
| Magyarázatok a Függelékhez angol nyelven | 315 |
