| Bevezetés | |
| A gazdasági fejlődés valódi hordozója | 11 |
| Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus | 17 |
| A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása | 17 |
| A trendvonal nem agyrém, de nem is fátum | 19 |
| A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása | 22 |
| A helyreállítási periódus klasszikus esete | 27 |
| A japán gazdasági csoda vége | 33 |
| A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus | 33 |
| A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: a munkerőmegoszlás változása | 41 |
| Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható | 43 |
| A nyugatnémet gazdasági csoda | 46 |
| A trendvonal meghatározhatósága | 46 |
| A gazdasági csoda előtörténete és végpontja | 50 |
| Az acéltermelés trendvonalának sajátságos alakulása | 58 |
| A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus | 64 |
| Az Októberi Forradalom és a trendvonal törése | 64 |
| A polgárháborút követő helyreállítási periódus | 69 |
| A második világháborút követő helyreállítási periódus | 71 |
| Összefoglaló megjegyzések | 77 |
| A klasszikus esettől eltérő helyreállítási periódusok | 79 |
| Ha a trendvonal állandóságát már bizonyítottnak tekintjük | 79 |
| Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon | 80 |
| Az olasz gazdasági csoda végén | 87 |
| A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések | 95 |
| Átfogó és parciális mutatószámok | 95 |
| Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala | 99 |
| A trendvonalhoz való visszatérés: a dinamikus egyensúly helyreállításának jele | 105 |
| A trendvonal tapasztalt állandósága,mint elemzésünk kiindulópontja | 111 |
| Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal? | 111 |
| A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás | 115 |
| Két aspektus - az analízis kettéágazása | 116 |
| Célkitűzések és megvalósítások láncolata | 117 |
| Kutatás és fejlesztés | 122 |
| A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése | 122 |
| A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés | 126 |
| A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban | 130 |
| Kutatási eredmény mint quasi-áru | 136 |
| Hajtórugó és regulátor | 140 |
| A technika új vívmányainak terjedése | 142 |
| A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense | 142 |
| Az egyes technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásán keresztül megy végbe | 153 |
| Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás | 157 |
| A tárgyiasult munka mennyisége | 160 |
| Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez | 160 |
| Milyen meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen | 163 |
| Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán | 167 |
| Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése | 170 |
| A kérdés felvetése és körvonalazása | 170 |
| A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra | 172 |
| A II. szektorban végbemenő termelékenység-emelkedés alapja | 173 |
| A termelő berendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható" | 175 |
| A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére | 179 |
| A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála | 181 |
| A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans | 183 |
| Modellünk felépítésének áttekintése | 185 |
| A beruházási hányad és a termelékenység-emelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai | 186 |
| A beruházási hányad hatása a termelékenység rövid- és hosszútávú emelkedésére | 195 |
| Az állandó beruházási hányad optimális nagysága | 199 |
| Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra | 205 |
| A beruházási hányad és az ipar struktúraváltozása | 208 |
| Építési beruházás és gazdasági fejlődés | 211 |
| Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama | 211 |
| "Népszaporulatra"és "fejlődésre" fordított építkezés | 214 |
| Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és következménye | 215 |
| Munkaerő és fejlődés | 217 |
| Az ismeretek összességének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontakozása a munkamegosztás következtében | 217 |
| Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása | 220 |
| A gép, mint az ember tanítómestere | 225 |
| A manufaktúrától az automatizálásig | 226 |
| A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása | 230 |
| Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra | 233 |
| A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia) | 242 |
| A "tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése | 244 |
| A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme | 245 |
| A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja és a kötés, mely határt szab ütemének | 247 |
| Amikor a hajtóerő keletkezett | 247 |
| A "munkahelystruktúra" fogalma | 250 |
| A "strukturális feszültség" két komponense | 251 |
| A strukturális feszültség és a bérek | 254 |
| Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni | 257 |
| Feszültség és konkurrencia | 259 |
| Strukturális feszültség és beruházási hányad | 261 |
| Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás | 264 |
| Nyitott és zárt gazdasági egység | 270 |
| Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el | 272 |
| FÜGGELÉK | |
| Forrásmunkák | 277 |
| A diagramokhoz felhasznált statisztikai adatsorok, a forrásmunkák megjelölésével | 278 |
