Előszó
A legtöbb tudomány a hétköznapi ismereteinkből fejlődött ki. Különösen így van ez a szociológia esetében. Ismereteinknek van egy olyan tartománya, amely belenyúlik a szociológia elnevezéssel számontartott tudomány területébe. Módszeres oktatás nélkül is szert teszünk bizonyos biológiai, pszichológiai, filozófiai, matematikai, anyanyelvi ismeretekre. Így szociológiai ismeretekre is. Mint ahogy szükségesnek tartjuk a matematika, anyanyelv, biológia, stb. oktatását, ugyanilyen módon hasznos lehet a szociológia tanítása is. E tankönyv feladata a szociológia körébe sorolható hétköznapi ismeretek összegyűjtése, az egyszerű szociológiai jelenségek leírása és megnevezése.
Az alapvető szociológiai fogalmak megismertetésén túl, olyan szellemi többletet kívánunk nyújtani, amely segítségével a tanulók majdan képessé válnak arra, hogy viszonylag könnyen eligazodjanak a társadalmi folyamatok útvesztőiben, felismerik más emberek, embercsoportok viselkedésének motívumait, képessé válnak saját csoporthelyzetük tudatos formálására, s szociológiai ismereteik révén javulnak alkalmazkodási esélyeik, növekszik autonómiájuk, csökken kiszolgáltatottságuk. A tankönyv nem a tudomány, illetve a tudományágak belső logikáját követi, hanem az egyén nézőpontjából tárgyalja a szociológiai problémákat. Az ismeretközlés centrumában az "én", vagyis a tanuló áll. A gyermek élete során különböző kis- és nagycsoportokkal kerül kapcsolatba, azokban különböző szerepeket tölt be. Az egyén életútját követve tárgyalásra kerül a család-, a szervezet-szociológia, valamint a réteghelyzet, a mobilitás, a szocializáció, a kommunikáció, az életmód témakörei. A fentiekből kiindulva akár az a következtetés is levonható, hogy számtalan definíció megfogalmazására kerül majd sor. Valójában azonban ez a tankönyv - amennyire lehetséges - igyekszik elkerülni a definíciókat. Az ismeretszerzés során eljutunk odáig, hogy a tanulók képesek legyenek adekvát módon használni a tanult szociológiai fogalmakat, de nem kívánjuk meg azt, hogy a tanulók tudományos szinten is elfogadható definíciókat tanuljanak meg. A szociológiának nem mint lexikális ismeretnek, hanem mint gondolkodásmódot formáló tényezőnek lehet jelentősége. Így a szokásos eljárástól eltér majd az, ha definiálás nélkül használunk fogalmakat.
Vissza 
