| Előszó: MESE A KÉT FARMRÓL | 13 |
| A két gazdaság | |
| Pusztulás régen és ma | |
| Eltűnt édenkertek? | |
| Az értelmezés öt pontja | |
| Üzlet és környezet | |
| Az összehasonlító módszer | |
| E könyv felépítése | |
| Első rész: A MAI MONTANA | 37 |
| 1. Fejezet: Montana magas ege alatt | 39 |
| Stan Fulkow története | |
| Montana és én | |
| Miért Montanával kezdem? | |
| Montana gazdaságtörténete | |
| Bányászat | |
| Erdők | |
| Talaj | |
| Víz | |
| Őshonos és nem őshonos fajok | |
| Eltérő elképzelések | |
| Eltérő nézetek a szabályzásról | |
| Rick Laible története | |
| Chip Pigman története | |
| Tim Huls története | |
| John Cook története | |
| Montana mint a világ modellje | |
| Második rész: LETŰNT TÁRSADALMAK | 87 |
| 2. Fejezet: A Húsvét-sziget alkonya | 89 |
| A rejtélyes kőfejtők | |
| A sziget földrajza és történelme | |
| A lakók és eledelük | |
| Főnökök, klánok, közemberek | |
| Szobrok talapzaton | |
| Hogyan faragták, szállították és állították fel őket? | |
| Az erdő eltűnése, társadalmi következményeikkel | |
| Az európaiak magyarázatai | |
| Miért volt itt a környezet olyan törékeny? | |
| A Húsvét-sziget mint metafora | |
| 3. Fejezet: Utolsó túlélők a Pitcairn- és a Henderson-szigeteken | 128 |
| A Pitcairn-csoport a Bounty előtt | |
| Három különböző sziget | |
| Kereskedelem | |
| A dráma vége | |
| 4. Fejezet: A régiek: anaszázik és szomszédaik | 142 |
| Gazdálkodás a sivatagban | |
| Évgyűrűk | |
| Mezőgazdasági stratégiák | |
| A Chaco-kanyon problémái és patkányai | |
| Regionális integráció | |
| Chaco hanyatlása és bukása | |
| Üzenet az utókornak | |
| 5. Fejezet: A maják | 161 |
| Az elveszett városok rejtélye | |
| A maják környezeti feltételei | |
| A maja mezőgazdaság | |
| Történelmi áttekintés | |
| Copán | |
| Az összeomlás bonyodalmai | |
| Háborúk és aszályok | |
| Összeomlás a déli alföldeken | |
| A történet üzenete | |
| 6. Fejezet: A grönlandi viking kaland előzményei | 181 |
| Kísérletek az Atlanti-óceán térségében | |
| A viking terjeszkedés | |
| Autokatalízis | |
| A viking mezőgazdaság | |
| Vas | |
| Főnökök | |
| Vallás | |
| Az Orkney-, A Shetland- és a Feröer szigetek | |
| Az izlandi környezet | |
| Izland történelme | |
| Vinland | |
| 7. Fejezet: A viking Grönland virágzása | 213 |
| Európa szélén | |
| Grönland éghajlata ma és akkor | |
| Bennszülött növények és állatok | |
| A vikingek letelepedése | |
| Gazdálkodás | |
| Vadászat és halászat | |
| Integrált gazdaság | |
| Társadalmi viszonyok | |
| Kereskedelem Európával | |
| A grönlandi vikinge önképe | |
| 8. Fejezt: A grönlandi vikingek kihalása | 246 |
| A vég kezdete | |
| Erdőirtás | |
| Atalaj és a gyepszint elroncsolása | |
| Az eszkimók elődei | |
| Az eszkimók életmódja | |
| A vikingek viszonya az eszkimókhoz | |
| Az utolsó utolsó évek | |
| Az összeomlás végső okai | |
| 9. Fejezet: A siker két útja | 273 |
| Alulról és felülről szerveződés | |
| Új-Guinea felföldjei | |
| Tikopia | |
| A Tokugava-korszak problémái és megoldásai | |
| Miért sikerült Japánnak? | |
| Más sikertörténetek | |
| Harmadik rész: MODERN TÁRSADALMAK | 303 |
| 10. Fejezet: Malthus Afrikában: a ruandai népirtás | 305 |
| A dilemma | |
| A ruandai események | |
| Több, mint etnikai gyűlölködés | |
| A feszültség felgyűlése Kanamában | |
| A kanamai robbanás | |
| Miért történt így? | |
| 11. Fejezet: Egy sziget, két nép, kéttörténelem: a Dominikai Köztársaság és Haiti | 322 |
| Különgségek | |
| Történelmek | |
| Az eltérés okai | |
| Környezeti hatások Dominikában | |
| Balaguer | |
| A dominikai környezet ma | |
| A jövő | |
| 12. Fejezet: Kína, a dülöngélő óriás | 347 |
| Kína jelentősége | |
| Háttér-információk | |
| Levegő, víz, talaj | |
| Élőhelyek, fajok, óriásprojektek | |
| Néhány következmény | |
| Összefüggések | |
| A jövő | |
| 13. Fejezet: Ausztrália, a bányászó kontinens | 367 |
| Ausztrália jelentsége | |
| Talajok. Víz. Távolság | |
| Korai történelem | |
| Importált javak | |
| Kereskedelem és bevándorlás | |
| A talaj minőségrombolása | |
| Más környezeti ártalmak | |
| A remény és a változás jelei | |
| Negyedik rész: GYAKORLATI TANULSÁGOK | 403 |
| 14. Fejezet: Miért hoz néhány társadalom önsorsrontó döntéseket? | 405 |
| A kudarchoz vezető út állomásai | |
| Az előrelátás hiánya | |
| kik nem veszik észre a veszélyt | |
| Racionálisan helytelen viselkedés | |
| Kárt okozó értékrend | |
| Az ésszerűtlenség további példái | |
| Sikertelen megoldási kísérletek | |
| Miben reménykedhetünk mégis? | |
| 15. Fejezet: A nagyvállalatok és a környezet: ahány ház, annyi szokás | 426 |
| Az erőforrások kitermelése | |
| Két olajmező | |
| Az olajtársaságok indítékai | |
| Ércbányászat | |
| A bányatársaságok indítékai | |
| Különbségek a nagyvállalatok között | |
| Fakitermelés | |
| A Forest Stewardship Council | |
| Tengerhalászati ipar | |
| A vállalatok és a közvélemény | |
| 16. Fejezet: A világ mint polder: midez mit jelent nekünk ma? | 469 |
| Bevezetés | |
| A legkomolyabb problémák | |
| Ha nem oldjuk meg őket... | |
| Élet Los Angelesben | |
| Egysoros ellenérvek | |
| A múlt és a jelen | |
| A remény jelei | |
| Köszönetnyilvánítás | 507 |
| További olvasnivaló | 511 |
| Mutató | 561 |