Fülszöveg
Hasek, a szabadító. A híres cseh író humorával megszabadítja az olvasót a hétköznapok terhétől. Világlátásmódjával fölszabadítja olvasójában az életörömöt, és vigaszt nyújt.
De ki szabadítja meg Haseket a rárakódott portól?
Ez a kötet új keresztmetszetet nyújt Hasek korai elbeszéléseiből, ez idáig még nem olvasható történetekkel lep meg, amelyek új fénybe állítják a világhírű írót (Családi tragédia, Egy régi drogériáról). Számos megjelent elbeszélést friss fordításban, másokat pedig, amelyeket az elmúlt évtizedekben megnyomorított a cenzúra vagy a fordítói önkény, végre hiteles szöveggel közöl.
Hasek fiatal éveiben bebarangolta a Monarchia számos országát, többek között Magyarországot Erdéllyel és a Felfölddel együtt, Sziléziát, de Németországot és Svájcot is. Hogy mit gondolt rólunk, magyarokról, a magyarországi társadalomról? Megtudhatjuk például A szépasszony és a medve történetéből vagy a Betyárhistóriából.
Csehországi történeteiben fölvonulnak tanoncok és gimnazisták,...
Tovább
Fülszöveg
Hasek, a szabadító. A híres cseh író humorával megszabadítja az olvasót a hétköznapok terhétől. Világlátásmódjával fölszabadítja olvasójában az életörömöt, és vigaszt nyújt.
De ki szabadítja meg Haseket a rárakódott portól?
Ez a kötet új keresztmetszetet nyújt Hasek korai elbeszéléseiből, ez idáig még nem olvasható történetekkel lep meg, amelyek új fénybe állítják a világhírű írót (Családi tragédia, Egy régi drogériáról). Számos megjelent elbeszélést friss fordításban, másokat pedig, amelyeket az elmúlt évtizedekben megnyomorított a cenzúra vagy a fordítói önkény, végre hiteles szöveggel közöl.
Hasek fiatal éveiben bebarangolta a Monarchia számos országát, többek között Magyarországot Erdéllyel és a Felfölddel együtt, Sziléziát, de Németországot és Svájcot is. Hogy mit gondolt rólunk, magyarokról, a magyarországi társadalomról? Megtudhatjuk például A szépasszony és a medve történetéből vagy a Betyárhistóriából.
Csehországi történeteiben fölvonulnak tanoncok és gimnazisták, vidéki dámák és levitézlett arisztokraták, újságírók és gyógyszerészek, papok és parasztok. Beszámol spiritiszta szeánszokról, utcai verekedésekről, szerelmekről és tragédiákról. Ebben a színes kavalkádban jó elmerülni ma is..
"Elmagyaráztam Fingulín úrnak, hogy a poloskák azért csípik az embert álmában, hogy éjszaka is gondoljon az Úristenre, és hogy engem éjszaka borzasztóan csíptek, úgyhogy imádkoztam az Én Istenem, jó Istenemet, mire aztán hajnalban elaludtam, és a poloskák is nyugovóra tértek.."
(Családi tragédia)
Vissza 
