Isten nyomában

Fülszöveg

„A betegségem előtt ateista voltam. De ez megváltozott. ( ) Nem abban a szakállas istenben hiszek, akit Michelangelo megfestett, hanem abban, hogy van ebben a világban valami összerendező elv. Kell, hogy legyen egy Mindenható, aki felügyeli a dolgokat."
Ceizel Endre (orvos-genetikus)
"A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem." Isaac Newton (fizikus- matematikus)
„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek." (Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton,1973,400) Albert Einstein (Nobel- díjas fizikus)
„Képtelen vagyok hinni abban, hogy az Isten, aki felruházott bennünket ítélőképességgel, józan ésszel és szellemmel, úgy akarta volna, hogy ne... Tovább

Fülszöveg

„A betegségem előtt ateista voltam. De ez megváltozott. ( ) Nem abban a szakállas istenben hiszek, akit Michelangelo megfestett, hanem abban, hogy van ebben a világban valami összerendező elv. Kell, hogy legyen egy Mindenható, aki felügyeli a dolgokat."
Ceizel Endre (orvos-genetikus)
"A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem." Isaac Newton (fizikus- matematikus)
„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek." (Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton,1973,400) Albert Einstein (Nobel- díjas fizikus)
„Képtelen vagyok hinni abban, hogy az Isten, aki felruházott bennünket ítélőképességgel, józan ésszel és szellemmel, úgy akarta volna, hogy ne használjuk ezeket."
Galileo Galilei (fizikus- csillagász- matematikus)
„A kettő nem zárja ki egymást, éppen hogy kiegészítik egymást és kölcsönhatásban vannak egymással. Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez."
Max Planck (Nobel- díjas fizikus)
9786150022017
Könyvünk révén a Kedves Olvasónk alaposabb, átfogó ismeretre tesz szert azzal kapcsolatban, hogy a bemutatott tudósok- gondolkodók életében milyen szerepetjátszott a vallásosság.
Meg fogja látni, hogy Aquinói Szent Tamás világnézete, Pascal szerencsejátékos érve a maguk idejében és azon túlmenően is korszakalkotóak voltak. Igyekszünk megmutatni, hogy Descartes és Kant érve legalább olyan fontos hatással bírt a nyugati gondolkodás fejlődésére, mint William Paley tervezettség-érve, amely a mai napig viták tárgyát képezi.
A fizika és csillagászat modern tudomány világából is hozunk három mindenki által ismert és minden világnézet által elismert tudóst. Bemutatjuk, hogy Sir Isaac Newton a gravitáció elmélete és a modern fizika megalapozása mellett mélyen hívő ember volt. Albert Einstein élete és munkássága pedig arra lesz példa, hogy korszakalkotó zseniként, a matematika és fizika szenvedélyes tudósaként is lehet hívő az ember, vagy amint ezt a csillagászat egyik legjelentősebb képviselője, Carl Sagan is bizonyítja.
A 20-21. század vallásosságban kételkedő tudósai közül ismertetjük többek között Stephen Hawking, mint az etikus ateizmus képviselőjének gondolatait a vallásról. Vissza