Jászberény és környékének lepkevilága

Előszó

A hazai állattani kutatások képviselői már régóta vizsgálják az Alföldi és a Középhegység élővilágát - munkásságuk révén e két nagy tájegység faunája nagymértékben ismertté vált. Az élenjárók közé tartoznak azok, akik e területek lepkevilágát tanulmányozták; a Duna-Tisza közének és a Mátrának faunáját számos könyv és szakcikk tette közzé, ám az ütközési zónáét - néhány alkalmi gyűjtésen kívül - eddig senki sem vizsgálta behatóan. Pedig az ilyen átmeneti élőhelyek, kiváltképpen ha azokat még ősi vízfolyások (esetünkben a Zagyva) is átszelik, mind a növényzet, mind az állatvilág összetétele,illetőleg történetük és mai állapotuk tekintetében az össze között a legtágabb kutatási teret nyújtják, és a legtöbb eredménnyel kecsegtetnek.
Jászberény és környéke egy ilyen széles, átmeneti sáv közepén fekszik számos érdekes élőhelyével; vizekkel, mocsarakkal, rétekkel, erdőkkel, bozótosokkal, mezőkkel, pusztákkal, homokterületekkel és szikesekkel, ... és 1972-ig kellett várniuk, hogy a helybéli autodidakta lepkész, Buschmann Ferenc elkezdje búvárkodását!
Évtizedet kutatása felderítette a környék legfontosabb, ősi eredetű élőhelyeit, ahonnan gyűjtőmunkája eddig 668 nagylepkefajt mutatott ki, - hazánkban mintegy 1300 ismeretes! Több olyan fajt fedezett fel, amelyből Magyarországon az elmúlt közel 200 év alatt is csak 1-2 példányt fogtak! Számos olyan megfigyelést tett, amely kiegészíti általános faunisztikai és ökológiai ismereteinket, és amelyekkel részleteiben is megrajzolhatjuk a terület lepkevilágát. Vissza