| Módszer | |
| Dogmatikus nézőpont és hiányai | 3 |
| Természettudományi nézőpont és előnyei | 4 |
| A két nézőpont szembeállítva | 5 |
| A pozitív társadalmi tudományok néhány tanulsága | 6 |
| Feladatunk pontosabb körülírása | 7 |
| Összefoglalás | 8 |
| Az erkölcs lényege és szerepe a társadalomban | |
| Az erkölcsi szabályok vátozékonysága | 12 |
| Az erkölcs egyértelműen a társadalomra hasznossal | 13 |
| Vallási, jogi és erkölcsi szabályok kevertsége a korai fokokon | 13 |
| Erkölcsi szabályok létrejöttének vagy megváltozásának egyedüli oka bizonyos előnyök vagy hátrányok belátása | 15 |
| A félelem-elméletek bírálata | 16 |
| Pikler belátásos elmélete. - Érdemei és hiányai | 19 |
| Az erkölcs oly eljárási módok szabályzata, melyek megfelelő végrehajtására a társadalomban az általános készség még hiányzik | 20 |
| A jogi szabályok is végeredményükben erkölcsi természetűek | 22 |
| A vallási parancsolatok tekintélye is eredetében erkölcsi jellegű | 23 |
| Az erkölcsi szabályok elkülönböződése a jogiaktól és vallásaiktól | 26 |
| A hasznosság mérlegelése csak az erkölcs keletkezésének elemi folyamata, nem pedig az erkölcsi érzület alapja | 27 |
| Új erkölcsi felfogás keletkezésének példája a jelenben | 28 |
| Az erkölcsi elvek rétegezettsége. - Az elkülönítés és ez egységesítés irányában működő erők | 30 |
| Az erkölcs belső elemei: szándék, kötelességérzet, lelkiismeret | 33 |
| Az alturista cselekedetek tagadása, az öröm és a fájdalom alaptörvénye alapján. - E tan cáfolata | 36 |
| Az alturista cselekedetek tagadása az "emberi természet változatlansága" alapján. - E tan cáfolata | 38 |
| A társadalmi szolidaritás morálja | 40 |
| Hasznos és erkölcsös. - Nem minden erkölcsi szabály hasznos | 42 |
| Visszaélés az erkölccsel. - Álerkölcs. - Loria elmélete: az erkölcs mint társadalmi narkotikum. - E tan bírálata | 44 |
| Hasznos és erkölcsös. - Csak az a hasznos erkölcsös, melynek követésére még az általános készség hiányzik | 46 |
| Az erkölcs áldozati eleme: küzdelem a társas együtlét érdekében az egoizmus ellen | 47 |
| Az erkölcsi fejlődés jövő iránya megállapitásának lehetősége | 49 |
| A liberális írók az erkölcsi érzület emelkedését tanítják | 51 |
| A szocialista írók tagadják az erkölcsi érzület erősbödését | 52 |
| A két állapot összeegyeztetése | 53 |
| A jövő erkölcsi kódexe a társadalmi összeműködés és az egyelősülési folyamat egy magasabb fokát fogja elősegíteni | 55 |
| A művészet lényege és szerepe a társadalomban | |
| Kant, Spencer, Ribot elméletei, melyek szerint a művészeti szükséglet kielégitése további haszonnal nem jár | 61 |
| A művészet és a szépérzés keletkezése. - Darwin és Allen nemi kiválasztási elméletei | 63 |
| A nemi kiválasztás elméletének tarthatatlansága | 64 |
| Lazarus pihenési és Spencer játékelmélete | 67 |
| Groos új alapokra helyezi a játékelméletet | 69 |
| Groos elmélenek bírálata | 71 |
| A művészeti tevékenység organikus szükséglet kielégitése | 74 |
| Az energia-többlet elméletének előnyei | 75 |
| A szépérzés keletkezése. - Abszolut és relativ szépelméletek | 77 |
| A szépfogalmak relativitása | 79 |
| A szépfogalmak közös és mindenütt feltalálható eleme a gyönyörködtetés | 81 |
| Öröm és fájdalom. - Spence és Marshall tanai | 82 |
| Az öröm- és fájdalomelméletek hiányai | 84 |
| Állami esztétika | 86 |
| A színérzék keletkezése és fejlődése. - Allen kutatásai. - A színérzék utolsó biológiai ténye | 91 |
| A hang által keltett örömérzetek magyarázata | 95 |
| A szag-, hang- és színbeli örömérzeteknek ugyanegy az eredete | 97 |
| A "geometriai rajzokban" és a szimmetriában nyilvánuló örömérzetek forrása | 98 |
| A ritmikus széphatások hasznossági eredete Bücher szerint | 101 |
| Az asszociativ szép magyarázata. - A kezdetleges népek és napjaink tömegitéleteiben is fellelhető az ősi hasznossági elem | 107 |
| A szép körének kitágulása a hasznostól az eddig közömbös irányában. - A csunya. - A szép hozzávetőleges meghatározása | 111 |
| A tulajdonképpeni esztétikai hatások vizsgálata | 115 |
| Csunya-elemek a széphatásokban - Az asszocziativ szép alaptörvénye ugyanaz, mint az érzékié | 117 |
| A szép szerepe a föltünési vágyban | 119 |
| A szép élvezete az illető lelki életnek főirányában folyik le | 121 |
| Az eszthétikai élvezetkör a vegetatív működések irányában tágul, az intellektuálisak irányában szűkül | 124 |
| A szép jelenségeinek konzervativizmusa. - A szép és a vegetativ élet. - A szép végleges meghatározása. - A szép birodalmának egysége | 126 |
| Az esztétikai érdekmentesség tanának birálata | 131 |
| Esztétika és hedonika. - A művészet, mint a szép fejlesztője. - Az esztétikai örömök rendkivüli intenzitásának magyarázata | 133 |
| A művészeti önczélúság | 136 |
| A művészetek eredetének hasznossági elmélete | 137 |
| A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Folyt.) | 139 |
| A művészetek eredetének hasznossági elmélete. (befejezés) | 143 |
| Az energia-fölösleg elméletének végleges igazolása. - A művészet lényegének meghatározása | 146 |
| A művészeti örömök természetének vizsgálata | 150 |
| Wallace tanitása a művészetek transcedentalis fejlődéséről. - E tan cáfolata | 153 |
| Néhány ellenvetés bírálata | 156 |
| A művészetek fejlődése. - Ribot szerint a művészet az individualizmus irányában halad. - E tan biálata. - A művészeti élet két típusa: a kollektiv és a deszpotikus | 158 |
| A művészetek fejlődése. - Haladás az embertől a temészet felé. - A esztétikai élvezetkör kibővülése. - Haladás az egoizmustól a rokonszenv irányában. | 163 |
| A művészetek fejlősése. - Haladás a nemzeti partikularizmusból az általános emberi irányában és az egyéniségek mind teljesebb kifejlődése felé. - Összefoglalás | 165 |
| A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz | |
| A vizsgálódás körének körülhatárolása | 171 |
| Szabály: Összhang a művészet és az erkölcs között | 173 |
| A művészet támadása bizonyos erkölcsi elvek ellen új, fejlődő erkölcsi elvek érdekében | 175 |
| A művészet ellentéte a nemi erkölcscsel csak látszólagos | 175 |
| Az erotikus és a vérengző művészet némileg kivételes helyzete a művészet és az erölcs közötti viszonyban | 179 |
| Általános bizonyítékok a művészet és az erkölcs között összhangra | 184 |
| A művészet- s főleg az irodalomtörténet tanulságai | 188 |
| A képzőművészetek történétének tanulságai | 194 |
| A kor erkölcsi szinvonalának megállapitása a művészeti alkotásokból | 203 |
| A művészeti termékek rendszerint csak koruk szükségleteit képesek kielégiteni. - az "örök" mesterművek magyarázata | 206 |
| Valamely kor erkölcsi állapotában mértéke | 210 |
| A kor erkölcstelensége és a nagy művészeti fellendülés közötti állitólagos összfüggés. - E tan birálata | 213 |
| A kor erkölcstelensége nagy művészetet nem hoz létre a császári Rómában és Bizancban | 217 |
| A renaissance erkölcsi állapota | 226 |
| A görög művészet erkölcsi talaja | 229 |
| Erotikus művészet a társadalom hanyatlásával jár együtt. - Ezen összefüggés lélektani szükségszerűsége | 234 |
| A XIX. század erkölcsi mérlege | 238 |
| A XIX. század művészeti eredményei. - Az épitészet és a dráma pangásának magyarázata | 245 |
| A prerafaelizmus tanulságai | 251 |
| A ruskinizmus tévedései. - A műipar problémája | 254 |
| Művészet és demokrácia. - A jövő művészete | 258 |
| A művészeti nagyság és az erkölcstelenség közötti összefüggés tanának eredete | 263 |
| Ruskin tanítása a művészet és az erkölcs viszonyáról | 265 |
| A művészet hatása az erkölcsre | 267 |
| A művészet gyönyörködtető természete, egyszersmind legfontosabb erkölcsi hatása | 271 |
| Oly képzeleti társadlaom rajza, melyben nincs művészet. | 273 |
| Oly képzeleti társadalom rajza, melyben a művészeti erők a jelenleginél teljelsebben érvényesülnek | 279 |
| A művészet mint a létért való küzdelem hevességének mérséklője | 284 |
| A művészet szerepe a szerzett tulajdonságok átöröklődése szempontjából | 285 |
| Az esztétikai nevelés fejleszti az erkölcsi itélet erejét | 288 |
| A művészet, mint az emberi szolidaritás fejlesztője. - Guyau tanítása | 289 |
| Guyau elméletének bírálata | 290 |
| A művészetek, főleg az irodalom összefüző ereje | 295 |
| A képirás hatása | 296 |
| Spencer tanitása a zene erkölcsi értékéről. - A zene nem fejez ki határozott érzelmeket, még kevésbbé gondolatokat | 297 |
| Ama tan eredetének magyarázata, mely a zenét a lelki élet közvetlen visszatükrőződésében tartja | 300 |
| A zene kivételes hatalma és elterjedtsége. Az esztétikai örömök összeszövődöttségének és helyettesithetőségének magyarázata | 302 |
| A zene novumot az erkölcsi világban nem hoz létre. - Hatása csak erősítő és finomító. - Gyönyörködtető szerepének fontossága | 306 |
| A művészet, mint a politikai hatás eszköze. - Művészet a vallás szolgálatában | 307 |
| A művészet az állam szolgálatában. - Az építészet hatása | 311 |
| A művészet mindenha állást foglalt a kor küzdelmeineben. - A probléma szerepe és jogosultsága a művészetben | 313 |
| Bizonyítékok a művészet politikai állásfoglalására. - A művészet politikai szerepének fontossága | 316 |
| A művészet erkölcsi tartalmában lépést tart az erkölcsi eszmék fejlődésével | 326 |
| Művészeti politika és egyéb következmények | |
| Javulás a művészetekben a nemi erkölcs terén. - A borzalmasságok hedonikájának kikopása | 333 |
| Tények, melyek a nemi erkölcs javulását igazolják a művészetekben | 338 |
| Az állam beavatkozása a művész erkölcstelen termékeinek kiirtására már általános lélektani szempontokból is aggályos | 342 |
| Az erkölcsnemesitő kényszerpolitika kivihetetlensége | 344 |
| Macaulay példái az erkölcsnemesitő kényszerpolitika eredménytelenségéről | 348 |
| Az állam politikája oly művészeti alkotásokkal szemben, melyek új erkölcsi elvekért küzdenek | 349 |
| A művészeti szabadság politikájának igazolása | 352 |
| A művészeti szabadság a művészeti fejlődés sine qua non-ja | 354 |
| Az állam politikájának közvetve kell a művészet színvonalát emelni | 356 |
| Rokonvonás a művészet és az erkölcs fejlődésében | 364 |
| Az erkölcsi fejlődés mértéke | 367 |
| A művészeti fejlődés mértéke | 374 |
| Végeredmény | 378 |
| A könyvben idézett irók jegyzéke | |
