Magyar gombászati lapok 1947/1-2.

Előszó

Részlet:

Moesz Gusztáv
Gustavus Moesz (1873-1946.)
1946. december 8-án, a ferenciek budai, Széher-úti kórházában, örökre lehúnyta szemeit Moesz Gusztáv. Vele sírba szállt a mikológia egyik legnagyobb hazai művelője és mindenesetre az utóbbi évtizedek vezéregyénisége. Neve ott ragyog a nagy úttörők: Clusius, Kalchbrenner, Hazslinszky, Hollós neve mellett, gombaismereteink rendszeres összefoglalása terén pedig azt mondhatjuk, Moesz Gusztáv valamennyiük élén halad.
Kitűnő megfigyelőképessége, párosulva alapossággal és nagyszerű illusztrálási készséggel, olyan munkák, klasszikusnak mondható értekezések megírására képesítették, hogy neve csakhamar egész Európa szakköreiben is jócsengésű lett, számos külföldi szakember fordult hozzá tanácsért, gombahatározásért.
Az ő tevékenységének köszönhető, hogy a magyar gombászati tudomány minden fontosabb ága, első sorban a mikroszkopikus gombák teljesen korszerű feldolgozásban tárulnak az érdeklődő szakember és a gyakorlati tudásra éhes mezőgazda elé.
Pedig fáradhatatlan, félévszázados munkássága nem is mindjárt a mikológia terén indult. Mint egyetemi tanársegéd, ásványtannal és kristálytannal foglalkozott, majd brassói tanár korában figyelme a virágos növények és a vidék moszatvegetációja felé fordul. Ott készült dolgozatai az Aldrovandáról, a magyar Elatine-kről és a Rétyi nyir növényzetéről ma is gyöngyszemei szakirodalmunknak. Magára vonja a budapesti intézőkörök figyelmét és 1906-ban berendelik őt Budapestre, a Nemzeti Múzeum Növénytárához és mint ennek az intézetnek igazgatója, vonult 1934-ben nyugalomba. A Múzeum növénytárában munkaköréül kapja a gombagyűjtemény kezelését, amelyet azután 4 évtizeden keresztül mintaszerűvé fejleszt, saját gyűjtésével, revízióra és külföldről cserébe érkezett anyaggal gyarapít. Moesz Gusztáv érdeme első sorban, hogy a Kárpát-medence ma Európának mikológiailag egyik legjobban átkutatott területe. Moesz Gusztáv minden adatot gondosan följegyez, az érdekesebb jelenségeket lerajzolja. Első nagyobb mikológiái dolgozata 1909-ben Magyarország Cordyceps-eiről és Budapest gombáiról szól. A későbbi évek folyamán Lengyelország, Albánia, Lettország és a horvát Velebit-hegylánc kezébe jutott, vagy személyesen gyűjtött gombáit is ismerteti. Megfejti Hazslinszky Frigyesnek tisztázásra szoruló rozsdagombáit. Azután összefoglaló értekezésekben állítja össze, Fungi Hungarica címen Magyarország eddig alig ismert nyálkagombáit és rozsdagombáit. Az üszöggombákról szóló monogfiája a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában vár megjelenésre. Vissza