Történeti földrajzi kislexikon

Előszó

Az elmúlt években sorra jelentek meg olyan kiadványok, amelyek az iskolai történelem tananyagot különböző szempontokból közelítve, tematikusan dolgozták fel. Kiadásra kerültek magyar és egyetemes történeti kronológiák, fogalomtárak, életrajzi gyűjtemények és történelmi atlaszok.
Történeti földrajzi szempontú munka azonban mindeddig még nem látott napvilágot. Jelen kötetünk ezt a hiányt próbálja valamelyest enyhíteni. Vissza

Fülszöveg

Az emberiség történelmének két alapvető dimenziója az idő és a tér. A harmadik tényező az időt kitöltő, és a teret birtokló, alakító ember, aki gondolataival és cselekedeteivel írja a történelmet. A tudomány nem képes ezt a történelmet, ennek minden bonyolultságával, teljességével megragadni. A történészi megközelítéshez különböző szempontokat dolgoz ki: időbeli, tematikai felosztásban tárja elénk a megtörtént eseményeket. Ez a tevékenység bonyolult, sajátos ismereteket kíván, ami pedig specializáció, új tudományágak kialakulását hozta magával. Az írásbeli források kritikai vizsgálata az újkortól vált általánossá és lett a tudományos történetkutatás alapja. A történettudomány egyre differenciáltabb megközelítési módokat, egyre kifinomultabb módszereket kezdett alkalmazni a múlt írásos emlékeinek feltárásában. E folyamat előrehaladtával újabb és újabb történeti segédtudományok, speciális tudományterületek alakultak ki és különültek el egymástól. Ilyen például az oklevéltan (diplomatika), a kronológia (kortan), vagy a genealógia (eredet- és származástan) stb. A segédtudományokat más megközelítéssel alaptudományok is nevezik - és jogosan - , hiszen e speciális diszciplínák nélkül elképzelhetetlen korszerű történettudomány. A történeti segédtudományok sorába tartozik a 18-19. sz. fordulója körül kialakult történeti földrajz is. Felfogásunk szerint a történeti földrajz tárgyához tartozik egy adott terület leíróföldrajzának (domborzati viszonyok, hegyrajz, vízrajz), tájegységeinek, etnikumainak, valamint a közigazgatási, az egyház-, a kulturális és a katonai igazgatási egységek típusainak, jogállásának és területi változásainak; továbbá a történeti település- és gazdaságföldrajz adatainak vizsgálata. A történeti topográfiát társadalomtudományi vonatkozásai nem a földrajztudományhoz, hanem a történettudományhoz kapcsolják. Vissza