| A tej, kezelése és feldolgozása | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A tehéntej vegyi összetétele és tulajdonságai | 8 |
| A tejben előforduló mikroorganizmusok | 10 |
| A rendes tej mikroorganizmusai | 11 |
| A tejben található kórokozó mikroorganizmusok | 12 |
| A tejben előforduló mikroorganizmusok élettevékenységének szabályozása | 13 |
| A tej kezelése, tárolása és szállítása | 13 |
| A tej szűrése és mérése | 14 |
| A tej hűtése | 18 |
| A tej tárolása | 19 |
| A tej szállítása | 20 |
| A tej pasztőrözése | 20 |
| A tej fagyasztása | 21 |
| A tej minőségi ellenőrzése | 21 |
| A tej ízének, szagának, fajsúlyának és színének vizsgálata | 22 |
| Mintavétel | 23 |
| A tej fajsúlyának megállapítása | 25 |
| A zsírtartalom megállapítása | 25 |
| A savtartalom meghatározása | 26 |
| A tej szennytartalmának megállapítása | 26 |
| Diétikus savanyútejféleségek készítése | 27 |
| Az aludtej készítése | 29 |
| Acidofil-tej készítése | 30 |
| Kefirkészítés | 31 |
| Tejszíntermelés | 33 |
| A tej gépi fölözése | 35 |
| A tejszín zsírtartalmának megállapítása | 35 |
| A tejszín savtartalmának megállapítása | 36 |
| Vajgyártás | 36 |
| Volgodaiés édestejszín-vaj készítése | 42 |
| Savanyútejszínből készült vaj gyártásának sajátosságai | 42 |
| Az olvaszott vaj készítése | 43 |
| Savanyított tejszín készítése | 44 |
| A tejszín savanyítása | 44 |
| A csomagolás | 45 |
| Sajtgyártás | 46 |
| A hollandi, a kosztromai és a sztyepi sajtok gyártása | 46 |
| A litván és a jarcevi sajt készítésének sajátosságai | 55 |
| A brinza gyártásának sajátosságai | 56 |
| Túrókészítés | 57 |
| Soványtúró készítése | 57 |
| A túró csomagolása | 59 |
| A zsíros túró készítésének sajátosságai | 59 |
| Ipari kazein készítése | 60 |
| Tejkezelőhelyiségek | 60 |
| Jéggyűjtés és tárolás a telep tejtermelő helyisége részére | 65 |
| A jég és víz tejhűtésre való felhasználása | 68 |
| A tejkezeléssel kapcsolatos egészségügyi és higiéniei követelmények | 72 |
| A tejkezelőhelyiség felszerelési tárgyainak gondozása | 73 |
| Állategészségtan és a gazdasági állatok betegségének megelőzése | |
| A külső körülmények hatása a gazdasági állatok egészségére és termelőképességére | 76 |
| A környező levegő hatása | 76 |
| A talaj hatása | 80 |
| A víz, az állatok vízellátása és itatása | 81 |
| Az állatok okszerű takarmányozásának jelentősége | 84 |
| A gazdasági állatok istálóbantartásának egészségügyi szabályai | 86 |
| Az épületek helyének kiválasztása és az épületek elhelyezése | 86 |
| Az istállók építése és berendezése | 88 |
| Az istállók karbantartása | 95 |
| A trágyatelep | 96 |
| Védekezés a legyek és rágcsálók ellen az istállókban | 97 |
| Az alom | 98 |
| A gazdasági állatok legeltetésének egészségügyi szabályai | 99 |
| A legelőterület előkészítése | 99 |
| Az állatok előkészítése a legeltetésre | 100 |
| A gondozó személyek kiképzése | 101 |
| A lovak és más gazdasági állatok patkolása | 101 |
| A gazdasági állatok betegségeiről általában | 102 |
| Az egészséges állat ismertetőjelei | 102 |
| A beteg állat ismertetőjelei | 103 |
| Az állatok rögzítése | 103 |
| A nem fertőző betegségek | 104 |
| A külső betegségek | 104 |
| A belső szervek betegségei | 107 |
| A fertőző betegségek | 111 |
| A gazdasági állatok fertőző betegségei | 111 |
| Általános intézkedések a fertőző betegségek ellen való védekezésben | 115 |
| Megelőző óvintézkedések | 115 |
| A fertőzött gazdaságban alkalmazandó intézkedések | 115 |
| Az istállók és a felszerelés fertőtlenítése | 117 |
| Intézkedések a növendékállatok betegségeinek leküzdésére | 119 |
| Az inváziós betegségek ellen való védekezés általános rendszabályai | 120 |
| A bőrparazitás betegségek | 123 |
| Az ellés és az ellést követőleg fellépő betegségek | 124 |
| Az állategészségügyi törvényhozás: az állategészségügyi szolgálat megszervezése a kolhozokban | 130 |
| Az állatenyésztés munkáinak gépesítése | |
| Bevezetés | 134 |
| Vízellátás és az önitatók használata | 138 |
| A vízellátás forrásai | 138 |
| Nyílt vizek (mesterséges és természetes tavak, folyók) felhasználása | 140 |
| Vízvételező berendezések | 140 |
| Vízemelőgépek és berendezések | 142 |
| A vízvezetéki hálózat | 150 |
| Itatóberendezések | 152 |
| Takarmányelőkészítés | 152 |
| Silótöltő szecskavágók | 153 |
| Szecskavágó silózók és szecskavágók | 157 |
| IK-3 takarmányzúzó gép | 159 |
| Burgonya- és répamosó gép | 162 |
| A répavágó | 164 |
| A gőzölőkészülékek | 165 |
| Aprítógépek | 166 |
| Darálók | 167 |
| Takarmányelőkészítő üzemek | 170 |
| A szellőztetés | 173 |
| A nem fűtött helyiségek szellőztetése | 173 |
| Fűtött helyiségek szellőztetése | 174 |
| A szellőztető berendezések használata | 176 |
| A marhaistállók berendezése | 176 |
| Jászlak | 181 |
| Szarvasmarhák kötőfékei | 183 |
| A gazdaságon belüli szállítás gépesítése | 183 |
| A függővasút | 187 |
| Keskenyvágatú vasút | 188 |
| A juhnyírás gépesítése | 189 |
| Berendezések a juhok gépi nyírásához | 194 |
| Villamos juhnyírógépek | 195 |
| Egyes juhnyírógépek | 198 |
| Motoros juhnyírógépek | 198 |
| A berendezés felszerelése | 204 |
| A nyíróállomás helyiségeinek berendezése | 204 |
| A berendezés üzemeltetése | 204 |
| A gépcsoport főbb egységeinek szétszedése, összeszerelése és szabályozása | 205 |
| Juhnyírási eljárások | 205 |
| A kések és fésűk köszörülési előírásai | 207 |
| A gépcsoport főbb egységeinek esetleges elromlása és azok megjavítása | 209 |
| Műszaki karbantartás | 210 |
| A berendezés tárolása | 210 |
| A tehenek gépi fejése | 211 |
| A gépi fejés alapfogalmai | 211 |
| A háromütemű fejőgép működési elve | 212 |
| A háromütemű fejőgép szerkezeti vázlata | 216 |
| A fejőszerkezet felszerelése | 223 |
| A fejőszerkezet üzemelése | 227 |
| A fejőszerkezet főbb egységeinek esetleges elromlása és megjavítása | 231 |
| A takarmánytermelés és növénytan alapfogalmai | |
| A növények életének és szerkezetének alapismeretei | 232 |
| Bevezető | 238 |
| A mag | 244 |
| A gyökér | 247 |
| A szár | 250 |
| A levél | 253 |
| A növények szaporítása | 260 |
| Rövid növényrendszertani tájékoztatás | 260 |
| Az alsóbbrendű (spórás) növények | 264 |
| A felsőbbrendű növények | 275 |
| Szántóföldi és takarmányvetésforgók | 276 |
| A vetésforgókra vonatkozó általános fogalmak | 279 |
| A szántóföldi vetésforgók | 281 |
| A takarmányvetésforgók | 283 |
| Az élenjáró kolhozok eredményei | 286 |
| A szántóföldi takarmánytermelés | 286 |
| A talaj megmunkálása és trágyázása takarmánynövények alá | 286 |
| Az évelő fűfélék | 288 |
| Az egyéves fűfélék | 292 |
| A takarmánynövények magtermesztése | 295 |
| A széna betakarítása és tárolása | 297 |
| A széna súlyának és minőségének meghatározása | 299 |
| A szalma és a pelyva tárolása | 300 |
| Gyökértermésű takarmányok | 301 |
| A burgonya | 306 |
| A burgonya négyzetes ültetése | 308 |
| A zöld futószalag | 310 |
| Silónövények | 312 |
| A takarmányok silózása | 317 |
| Rétek és legelők | 320 |
| A fűfélék csoportjai | 320 |
| Termesztett évelő takarmánynövények | 325 |
| A pázsitfüvek | 325 |
| A kaszálók és legelők típusai | 336 |
| Az erdős-réti övezet rétjei | 336 |
| Lápi kaszálók és legelők | 339 |
| Az erdős-sztyepi rétek és legelők | 339 |
| A sivatagok és félsivatagok kaszálói és legelői | 340 |
| Hegyi kaszálók és legelők | 341 |
| A fűállomány és növénytársulások változása | 342 |
| A fűállomány évszakonkénti és időjárás szerinti változása | 342 |
| A növényi társulások életkorral járól változása | 343 |
| A kaszálás és legeltetés hatása | 344 |
| A természtes kaszálók és legelők javítása | 345 |
| Erdős-réti övezet | 345 |
| A vízgazdálkodás szabályozása | 346 |
| A kaszálók és legelők talajfelszínének megjavítása | 346 |
| A gyep elmunkálása | 347 |
| A talaj termőerejének növelése | 348 |
| A fűállomány javítása | 350 |
| A sztahanovista rétművelők tapasztalatai | 351 |
| Az erdős-sztyepek, a sztyepek és a félsivatagok | 353 |
| A hóvisszatartás és az öntözés | 353 |
| A fűállomány összetételének javítása | 353 |
| Élenjáró tapasztalatok | 353 |
| A mesterséges kaszálók és legelők létesítése | 355 |
| A mesterséges rétek jelentősége a takarmányvetésforgóval | 356 |
| A fűkeverékek összeállítása és vetése | 356 |
| A talaj előkészítése mesterséges rét alá | 58 |
| A legjobb kolhozok sikerei a takarmányvetésforgók bevezetése terén | 360 |
| A természetes és mesterséges kaszálók használata | 361 |
| Az erdős-réti övezetben | 363 |
| Az erdős-sztyepen, a sztyepen és a félsivtagon | 365 |
| A természetes és mesterséges legelők használata | 366 |
| Az erdős-réti övezetben | 366 |
| A zöld futószalag | 370 |
| Az erdős-sztyepen, a sztyepen és a félsivatagon | 371 |
| A zöld futószalag | 372 |
Folytatás Microsoft-tal