Valamikor a IX. században kerültek a katolikus szertartások, a mise liturgikus rendjébe olyan párbeszédes, cselekményes, tehát eljátszható elemek, amelyekből a középkori színjáték kialakult. A folyamat a templomban kezdődött, aztán fokozatosan a templomon kívülre került, mindinkább elvilágiasodott, kivált a hagyományos liturgiából, s kerülő utakon ugyan, mégis következetesen vezetett el a reneszánsz színjáték kialakulásáig. Vagyis a misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások nélkül talán Shakespeare sem az lenne, vagy legalábbis más lenne, mint akinek ismerjük.
Tartalom
Az Ádám-játék (Rónay György)
5
Jean Bodel: A Szent Miklós-játék (Jékely Zoltán)
35
Rutebeuf: Teofil csodája (Jékely Zoltán)
113
Jacopone da Todi: A szűzanya siralmai (Kálnoky László)
141
Feo Belcari: Játék Ábrahámról és Izsákról
149
Castellano de Castellani: Játék a tékozló fiúról (Tandori Dezső)
173
Auto a háromkirályokról (Tótfalusi István)
219
Haláltánc (Orbán Ottó)
229
Gómez Manrique: A Mi Urunk születésének színjátéka (Tótfalusi István)
259
Gil Vincente: Auto Kasszandra szibilláról (Tótfalusi István)
269
Az inssbrucki húsvéti játék (Hajnal Gábor)
301
Nóénak víz-özönnye (Bányay Geyza)
357
A pásztorok második, úgyszintén wakefieldinek is mondott színjátéka (Orbán Ottó)
375
Akárki (Tellér Gyula)
413
Nimwégai Márika (Mészöly Dezső)
455
Benedek András: Misztérium, mirákulum, moralitás - és a mai színjáték
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
