864.580

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Meslier abbé testamentuma

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:

Előszó

Kevés időzített bomba robbant akkorát a szellemi életben, mint Meslier abbé testamentuma.
Elképzelhetjük, mekkora volt a meglepetése 1733-ban Étrépigny kelet-franciaországi falucska jámbor... Tovább

Tartalom

Előszó5
Példázat13
Mi a teológia?15
Folytatás15
Az ember nem születik sem vallásosnak, sem deistának16
Nem szükséges hinnünk egy istenben, a legésszerűbb, ha nem gondolunk vele17
A vallás a hiszékenységen alapul17
Minden vallás képtelenség18
Isten fogalma lehetetlenség18
A babona eredete19
Minden vallás eredete19
A vallás segítségével a sarlatánok kihasználják az emberek őrültségét20
A vallás a csodálatos dolgok segítségével szédíti el a tudatlanságot20
Folytatás21
Sohasem lett volna vallás, ha nem lettek volna ostoba és barbár századok22
Minden vallás az uralkodás vágyából született21
Az a legbizonytalanabb minden vallásban, ami az alapjául szolgál22
Lehetetlen meggyőződni isten létéről22
Folytatás23
Isten léte nincs bebizonyítva23
Azzal, hogy isten szellem, nem mondtunk semmit24
Valaminek a szellemi természete nem más, mint agyrém25
Minden, ami létezik, az anyagból veszi eredetét25
Mi a modern teológia metafizikus istene?26
Kevésbé ésszerűtlen a napot imádni, mint egy szellem-istent26
Egy szellem-isten képtelen akarni és cselekedni27
Mi az isten?27
A teológia figyelemre méltó ellentmondásai28
Istent imádni nem más, mint egy koholmányt imádni28
Isten végtelensége és az isteni lényeg megismerésének lehetetlensége megokolja és igazolja az ateizmust29
Sem kevésbé biztos, sem kevésbé bűnös dolog hinni istenben, mint nem hinni benne30
Az istenhit nem más, mint a gyermekkor gépies megszokása31
Balítélet ez, amely az atyákról a gyermekekre száll32
A balítéletek eredete32
Hogyan terjednek és vernek gyökeret32
Az emberek sohasem hittek volna a modern teológia vallási elveiben, ha csak abban az életkorban ismerkedtek volna meg velük, amikor már tudnak gondolkodni33
A természet csodái nem bizonyítják isten létét33
A természet csodái természetes okokból fakadnak34
Folytatás35
A világot nem teremtették, az anyag önmagától mozog36
Folytatás37
További bizonyítékok arra, hogy a mozgás az anyag lényegéhez tartozik37
Az ember léte egyáltalán nem bizonyítja isten létét39
Az ember és a világmindenség mégsem a véletlen következménye41
A világmindenség rendje sem bizonyítja isten létezését42
Folytatás44
Egy tiszta szellem nem lehet értelmes, az isteni értelmet imádni nem más, mint agyrém45
Képtelenség azt mondani, hogy az ember nem a világmindenség kialakulásának tárgya és célja46
Isten nem az emberért van, és az ember nem az istenért47
Nem igaz, hogy a világmindenség teremtésének célja az ember boldogsága48
A gondviselés nem egyéb, mint értelmetlen szó48
Ez az állítólagos gondviselés kevésbé törekszik a világ fenntartására, mint megzavarására, kevésbé barátságos az emberekhez, mint ellenséges irántuk50
Nem, a világot nem valamely értelmes lény kormányozza51
Isten nem lehet változhatatlan53
A jó és a rossz nem egyéb, mint természetes okok szükségszerű következménye. Milyen lehet hát az isten, aki ezen mit sem tud változtatni?53
Az élet keserűségeit enyhítő teológiai vigaszok hiábavalósága. A paradicsom, a túlvilági élet reménye a képzelet játéka54
Más, nem kevésbé regényes ábránd56
A teológia hiába próbálja mentesíteni istenét az ember hibáitól: vagy nem szabad ez az isten, vagy pedig inkább rosszindulatú, mint jó57
Nem lehet hinni az isteni gondviselésben, a végtelenül jó és hatalmas istenben58
Folytatás60
Nincs valódi különbség a vallás meg a legsötétebb és legkegyetlenebb babona között61
A teológiának az istenségről alkotott nézetei alapján lehetetlen szeretni az istent61
A pokolbéli kínok örökkévalóságáról szóló hittétel kiagyalásával a teológusok megvetésre méltó lénnyé, elvetemült és céltalanul, kéjjel kegyetlen zsarnokká tették istenüket, aki rosszabb a legalávalóbb embernél62
A teológia nem egyéb, mint nyilvánvaló ellentmondások sorozata64
Isten állítólagos alkotásai semmiképpen sem bizonyítják azt, amit isteni tökéletességnek neveznek65
A föld valamennyi vallási rendszere szerint isten a legszeszélyesebb és a legértelmesebb lény66
Képtelenség azt mondani, hogy a rossz nem istentől ered67
Az istennek tulajdonított előretudás feljogosítja az általa megbüntetett bűnös embereket, hogy panaszkodjanak kegyetlensége miatt67
Az eredendő bűnről és a sátánról szóló teológiai mesék képtelensége69
Az ördögöt, miként a vallást, a papok meggazdagodása érdekében agyalták ki69
Ha az isten az emberi természetet nem tudta mentesíteni a bűntől, akkor nincs joga büntetni az embert70
Képtelenség azt mondani, hogy isten viselkedése szükségképpen rejtély az ember számára, s hogy az embernek nincs joga vizsgálat alá venni és megítélni e viselkedést72
Az olyan isten, aki büntetést szab ki a hibákért, melyeket megakadályozhatott volna, az igazságtalanságot ostobasággal párosító őrült74
A szabad akarat ábránd76
A fentiekből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a társadalom ne büntesse a rosszakat80
A szabad akarat mellett szóló érvek cávolata80
Folytatás81
Az embereknek istenhez intézett imái eléggé bizonyítják, hogy nem elégedettek a dolgok istentől megszabott rendjével82
Az evilági méltánytalanságoknak és nyomorúságoknak a másvilágon való megjutalmazása nem más, mint ábránd, képtelen feltételezés83
A teológia csak úgy tudja elfogadtatni az istene által megengedett rosszat és igazságtalanságokat, ha felruházza ezt az istent az erősebb jogával, vagyis minden jog megsértésének jogával, vagy ha az embereket ügyefogyott jámborságra kényszeríti84
A Biblia által Jehovának tulajdonított sok megtorlás és a megváltás nem egyéb, mint furcsa és nevetséges képzelődés, mely igazságtalan és kegyetlen istent tételez fel87
A halandók egész élete, mindaz, ami ezen a világon történik, az ember szabadsága ellen, az állítólagos isten igazságossága és jósága ellen szól88
Nem igaz, hogy bárminő hálával tartozunk annak, amit gondviselésnek neveznek89
Őrültség azt állítani, hogy az ember a gondviselés elkényeztetett gyermeke, isten kedvence, munkálkodásának egyetlen célja, a természet koronája90
Az ember és az állat összehasonlítása92
Nincsenek a világon megvetésre méltóbb állatok a zsarnokoknál93
Az ember kiválóságának cáfolata94
Keleti mese95
Mi a lélek? Nem tudjuk. Ha ez az állítólagos lélek más szubsztanciából volna, mint a test, akkor egyesülésük lehetetlenség volna98
A lélek léte képtelen feltételezés, s egy halhatatlan lélek léte még képtelenebb feltételezés99
Nyilvánvaló, hogy az ember egészen meghal100
Megcáfolhatatlan érvek a lélek szellemi természete ellen101
A természetfölötti okok, melyeket a teológusok szüntelenül segítségül hívnak, képtelenségek102
Nem igaz, hogy a materializmus megszégyenítő az emberiségre nézve103
Folytatás103
A túlvilági élet hittétele csak azoknak fontos, akik az emberek hiszékenysége révén hasznot húznak belőle104
Nem igaz, hogy a túlvilági élet hittétele vigaszt nyújt, de még ha vigaszt nyújtana is, akkor sem következnék belőle, hogy igaz105
Minden vallási elv a képzelet szülötte, a benső vallásosság csak a meggyökeresedett szokás következménye. Isten nem egyéb, mint ábrándkép, s a ráruházott tulajdonságok egymást teszik lehetetlenné108
Minden vallás olyan kiagyalt rendszer, mely arra való, hogy az ellentmondásokat hittitkok segítségével egyeztessel össze110
A hittitkok képtelenségek és haszontalanságok, melyek egyedül a papok érdekeit szolgálják111
Folytatás111
Folytatás113
Az egyetemes istennek ki kellett volna nyilatkoztatnia egy egyetemes igazságot114
Minden vallást nevetségessé tesznek azok az ellentétes és ugyancsak értelmetlen hiedelmek, melyeket a különféle vallások híve hangoztatnak114
A deisták istene nem kevésbé ellentmondásos, nem kevésbé az ábrándok birodalmába tartozó, mint a teológusok istene116
Valamennyi isten a vadság korában keletkezett, minden vallás a tudatlanság, a babona, a durvaság antik emlékműve, a modern vallások tulajdonképpen a régi ostobaságok felújításai118
Minél régebbi és általánosabb valamely vallási nézet, annál gyanúsabb119
A vallás dolgaiban tanúsított szkepticizmus csak a teológiai elvek felületes, meggondolatlan vizsgálatának lehet a következménye121
A megcáfolt kinyilatkoztatás124
Mi a bizonyíték rá, hogy az isten valaha is megmutatkozott az emberek előtt és szólt hozzájuk?125
Semmi sem bizonyítja a csodák megtörténtét126
Az isteni jóslatok homolyássága és gyanús eredette127
Az állítólagos csodák képtelensége128
A mártírok vére maga is bizonyíték a csodák igazsága és a kereszténységnek tulajdonított isteni eredet ellen129
A mártírok fanatizmusa, a hittérítők mindig érdekfűtötte lelkesedése egyáltalán nem bizonyítja a vallás igazságot130
A teológia az értelem és a világosság ellenségévé teszi istenét132
A hit összeegyezhetetlen az értelemmel, s az értelem előre való a hitnél132
Mily képtelenek és nevetségesek az olyanok álokoskodásai, akik a hitet fölébe akarják helyezni az értelemnek! Folyton azt hajtogatják, hogy a vallás igazságai fölötte állnak az értelemnek135
Hogyan kívánhatják meg az embertől, hogy egyetlen szóra higgyen olyan dolgokban, melyek, mint mondják, a legfontosabb számára?136
A hit csak a gyönge, tudatlan és lusta lelkekben ver gyökeret137
Az a tanítás, hogy létezik egy vallás, képtelenség, és az államok életében mindenféle zavar forrása138
Az erkölcsnek és az erénynek egyáltalán nincs szüksége a vallásra141
A vallás az a fék, amellyel a legkevésbé lehet visszatartani a szenvedélyeket143
A becsület üdvösebb és hatalmasabb fék, mint a vallás144
Nyilvánvaló, hogy a vallás nem fékezi meg inkább, mint bármi más, a királyok szenvedélyeit, akik rendszerint kegyetlen és önkényes zsarnok, miként, az isten, kinek állítólag földi képviselői, és akik csak arra használják a vallást, hogy minél inkább elbutítsák bilincsbe vert rabszolgáikat, hogy elkábítsák és könnyebben tönkretegyék őket145
Hogyan keletkeztt a legképtelenebb, a legnevetségesebb és leggyűlöletesebb bitorlás: "a papok istentől való joga"? Bölcs tanácsok a királyoknak146
A vallás végezetes politikára, csak féktelen és elfajzott kényurakat meg lealjasodott és szerencsétlen alattvalókat formál148
A kereszténység csak a zsarnokság révén terjedt el, melynek, mint minden vallás, a legerősebb támasza149
A vallási elvek egyedüli célja az, hogy örökkévalóvá tegyék a királyok zsarnokságát, s áldozatul dobják nekik a nemzeteket151
Végzetes dolog elhitetni a királyokkal, hogy amikor a népeknek ártanak, csak istentől kell tartoniuk153
Egy ájtatos király csapás az országra154
A vallás pajzsa gyönge védelmet nyújt a zsarnokságnak a népek elkeseredettsége ellen. Egy zsarnok nem más, mint őrült, aki önmagának árt, s aki elaszik a szakadék szélén156
A vallás elősegíti a fejedelmek tévelygéseit , midőn megszabadítja őket a félelemtől és a lelkifurdalásoktól157
Milyen a felvilágosult uralkodó?158
A papság uralkodó szenvedélyei és bűnei. - A papság a vallás állítólagos istenének a segítségével elégíti ki szenvedélyeit és követi el bűneit159
A papok szélhámossága161
Miféle rengeteg zavart okoz a vallás, mely bemocskolja az erényt, s elhomályosít minden helyes nézetet, minden szent eszmét162
Minden vallás türelmetlenül tönkreteszi a jótékonyságot164
Az államvallás túlzásai165
A vallás törvényessé nyilvánítja és ezáltal szabadjára engedi a nép vadságát, továbbá igazolja a bűnt, mondván, hogy megfelelhet isten szándékainak166
Nem igaz, hogy a vallásnak tulajdonított bajok egyedül az emberi szenvedélyek szomorú következményei167
Semmiféle erkölcsi nem egyeztethető össze a vallási nézetekkel168
Az Evangélium morálja megvalósíthatatlan171
Lehetetlenség a szentekből álló társadalom172
Az emberi természet nem elfajult, a neki ellentmondó erkölcs nem embernek való173
Jézus Krisztusról, a papok istenéről175
A bűnbocsánat hittételét a papok érdekében találták ki176
Az istenfélelem tehetetlen a szenvedélyekkel szemben177
A pokol gondolata sokkal képtelenebb elmeszülemény, semhogy megakadályozhatná a rosszat179
A vallási morál és a vallási erények képtelen dolgok, melyek csakis a papok érdekeit szolgálják180
Mivé válik a keresztény felebaráti szeretet, ha a teológusok tanítják és gyakorolják?182
A gyónás, a papoknak ez az aranybányája, tönkretette az erkölcs valódi alapelveit185
Isten létének feltételezése nem szükséges az erkölcs szempontjából187
A vallás a maga természetfölötti erkölcsével végzetes a népek számára, és ellentétes az ember természetével189
A vallás és a politika összekapcsolása végzetes következményekkel jár mind a népekre, mind a királyokra nézve190
Az istenek tisztelete terhes és költséges a nemzetek legtöbbje számára192
A vallás megbénítja az erkölcsöt192
A hitbuzgóság végzetes következményei194
A túlvilági élet feltételezése nem nyújt vigaszt az embernek, s az erkölcs szempontjából sem szükséges195
Az ateistában több a lelkiismeret, több az indíték a jó cselekedetre, mint a vakbuzgó hivőben196
Az ateista király előbbre való a nagyon vallásos és nagyon rosszindulatú királyoknál, akikból jócskán láthatunk198
A filozófia révén megszerzett erkölcs elegendő az erényhez199
A vallási meggyőződés ritkán befolyásolja az emberek viselkedését200
A józan ész vallástalanságra és ateizmusra sarkallja az embert, mert a vallás képtelenség, a papok istene pedig rosszindulatú és komor202
Egyedül a félelem teremti a teistákat és a hivőket203
Lehet-e, kell-e szeretni vagy nem szeretni istent?204
Az istenre és a vallásra vonatkozó különféle és egymásnak ellentmondó nézetek azt bizonyítják, hogy az isten és a vallás a képzelet játékának szülötte206
Istennek - minden vallás alapjának - a létét még senki sem bizonyította be207
A papok sokkal inkább érdekből cselekednek, mint a hitetlenek207
A gőg, az önteltség és a szív romlottsága inkább megvan a papokban, mint a hitetlenekben és az ateistákban208
A balítéletek csak ideig-óráig élnek, egyetlen hatalom sem tartós, ha nem az igazságon, a józan észen és a méltányosságon alapszik211
Mekkora hatalomban és tiszteletben lenne részük az istenek szolgáinak, ha a józan ész apostolaivá és a szabadság védelmezőivé válnának212
Mily boldog és nagyszerű forradalom menne végbe a világon, ha a filozófia halála óráján egyáltalán nem érv a hitetlenség ellen213
Nem igaz, hogy az ateizmus elszakítja a társadalom összes kötelékeit215
Nem igaz az a szüntelenül hangoztatott nézet, hogy a népnek szüksége van a vallásra217
A teológia haszontalansága és veszélyei. Bölcs tanácsok a fejedelmeknek217
A vallás végzetes hatása a népre és a fejedelmekre219
Folytatás220
A történelem arra tanít bennünket, hogy minden vallást - a nemzetek tudatlanságát kihasználva - olyan emberek alapítottak, akik arcátlanul az istenség küldötteinek mondták magukat222
Minden régi és új vallás egymástól kölcsönözte elvont álmodozásait és nevetséges szertartásait224
A teológia mindig letérítette a filozófiát igazi útjáról227
A teológia nem magyaráz és nem világít meg semmit, sem az erkölcsi világában, sem a természetben228
Mennyire béklyóba verte a teológia az emberi szellem erkölcsét, és mennyire akadályozta a felvilágosultság, a józan ész és az igazság előrehaladását230
Folytatás231
Nem lehet elég sokszor ismételni és újra meg újra bebizonyítani, hogy mennyire szélsőséges és végzetes a vallás233
A vallás olyan, mint a Pandora szelencéje, s ez a végzetes szelence nyitva áll234

Jean Meslier

Jean Meslier műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jean Meslier könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Meslier abbé testamentuma Meslier abbé testamentuma

A gerinc kissé elszíneződött, kopottas, sérült.

Állapot:
1.460 Ft
1.020 ,-Ft 30
15 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Meslier abbé testamentuma
Állapot:
1.460 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba