Fülszöveg
4«
Sorozat
FSCET
A szerző, aki szociológus és a párizsi Cigány Kutatási Központ igazgatója, ebben a könyvében Európa csaknem valamennyi országának vándorló illetve letelepedett életmódot folytató cigány népességét vizsgálja - bemutatja és elemzi múltjukat, jelenüket, és felvázolja várható jövőjüket. Munkája mintegy negyvenöt szakember nemzetközi együttműködésének eredménye: minden országban a leghozzáértőbb szakemberek szolgáltatták az anyagot.
A könyv változatos csoportok mozaikját tárja elénk, olyan mozaikot, amelynek összetétele szüntelenül változó, kaleidoszkópot, melynek valamennyi alkotóeleme ragaszkodik egyediségéhez. A cigányság eredetét, történelmét, nyelvét, lakóhelyét, mesterségeit stb. illetően semmi sem általánosítható. Csupán a háttér azonos. A szerző nem részletez „rítusokat" vagy „szokásokat", inkább egy kulturális egység stílusát vagy szellemét mutatja be, egyfajta életvitelt jelenít meg.
Az első rész áttekinti a cigányság történelmét; ismerteti demográfiai...
Tovább
Fülszöveg
4«
Sorozat
FSCET
A szerző, aki szociológus és a párizsi Cigány Kutatási Központ igazgatója, ebben a könyvében Európa csaknem valamennyi országának vándorló illetve letelepedett életmódot folytató cigány népességét vizsgálja - bemutatja és elemzi múltjukat, jelenüket, és felvázolja várható jövőjüket. Munkája mintegy negyvenöt szakember nemzetközi együttműködésének eredménye: minden országban a leghozzáértőbb szakemberek szolgáltatták az anyagot.
A könyv változatos csoportok mozaikját tárja elénk, olyan mozaikot, amelynek összetétele szüntelenül változó, kaleidoszkópot, melynek valamennyi alkotóeleme ragaszkodik egyediségéhez. A cigányság eredetét, történelmét, nyelvét, lakóhelyét, mesterségeit stb. illetően semmi sem általánosítható. Csupán a háttér azonos. A szerző nem részletez „rítusokat" vagy „szokásokat", inkább egy kulturális egység stílusát vagy szellemét mutatja be, egyfajta életvitelt jelenít meg.
Az első rész áttekinti a cigányság történelmét; ismerteti demográfiai adataikat; bemutatja lakóhelyüket, nyelvüket, társadalmi és családi rendszerüket, vallásukat, gazdasági tevékenységeiket, művészetüket, valamint a vándorlók utazási szokásait. A második rész a befogadó országok reakcióira, intézkedéseire irányítja a figyelmet, és ezeknek a tapasztalatoknak a fényében veszi sorra a cigányok viszont-reakcióit.
Liégeois a tényszerűvel és egyedivel ellentétben egy általános, szerkezeti' megközelítéssel élt, ami lehetővé teszi a helyzetek jobb megértését, valamint ennek a könyvnek a történelmi pillanaton túli, hosszabb távú használhatóságát.
!»•MT
K4.adó
A sorozat megjelenését támogatja az Európai Bizottság
Vissza