1.034.668

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szociológiaelmélet a II. világháború után

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Balassi Kiadó-ELTE Szociológiai Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 363 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 14 cm
ISBN: 963-506-095-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezek az előadások bizonyos értelemben ott kezdődnek, ahol utolsó könyvem, a Theoretical Logic in Sociology (Elméleti logika a szociológiában) befejeződött. Míg korábbi munkámban elméleti sémámat az... Tovább

Előszó

Ezek az előadások bizonyos értelemben ott kezdődnek, ahol utolsó könyvem, a Theoretical Logic in Sociology (Elméleti logika a szociológiában) befejeződött. Míg korábbi munkámban elméleti sémámat az elméleti szociológiára alkalmaztam, a klasszikusoktól Talcott Parsonsig, addig a jelen műben ennek a „logikának" a segítségével egészen a legújabb fejleményekig értelmezem a szociológia elméletét. Más szempontból viszont ezek az előadások elméleti fejlődésem új szakaszát jelölik. Korábbi munkámban a rend individualista megközelítését mintegy „fekete dobozként" kezeltem, főleg a kollektivista megközelítéseket részesítve előnyben, azok racionalista, normatív és többdimenziós formájában. Más szavakkal, amikor a cselekvésre vonatkozó feltevések teljes körét vizsgáltam, figyelmem a rend problémájának két fő megközelítése közül csak az egyikre összpontosult. Azzal, hogy ez a magam választotta önkorlátozás helyes volt-e vagy sem, nem foglalkozom. Akkoriban felsoroltam e választás indokait, s korábbi művemnek a terjedelme nem bizonyult elegendőnek más megközelítéshez. Jelen munkámban viszont hosszasan foglalkozom a rend individualista megközelítésével. De itt is megfigyelhetők kisebb hangsúlyeltolódások. Most például inkább foglalkoztatnak az elméleti fejlődés társadalmi és ideológiai dimenziói, mint a Theoretical Logicban. Munkám, melyet többször átdolgoztam, eredetileg a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles) tartott előadássorozatként indult. Itt szeretnék köszönetet mondani hallgatóimnak pontos és ösztönző kérdéseikért, amelyek gyakran új irányba tereltek. Ugyancsak köszönetet mondok azoknak a végzős hallgatóknak, akik vendégként vettek részt a kurzuson, különösen Geoffrey Gilbert-Hammerlingnek, akinek kritikus és éles eszű megjegyzései segítettek abban, hogy világosabb képet nyerjek az egész tervről. Könyvem sok tekintetben annak a nyolc évnek terméke, melyet a Kaliforniai Egyetem, főként pedig a szociológiai tanszék különleges, rendkívül felvillanyozó szellemi légkörében töltöttem. Itteni munka/ Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
ELSŐ ELŐADÁS
Mi az elmélet?............................................................................................. 9
MÁSODIK ELŐADÁS
Parsons első szintézise.............................................................................. 28
HARMADIK ELŐADÁS
A strukturális funkcionalizmus................................................................. 40
NEGYEDIK ELŐADÁS
A strukturális funkcionalizmus középső szakasza ............................... 54
ÖTÖDIK ELŐADÁS
A sikeres modernitás elmélete................................................................. 73
HATODIK ELŐADÁS
Parsons későbbi elmélete......................................................................... 88
HETEDIK ELŐADÁS
Lázadás a parsonsi szintézis ellen........................................................... 108
NYOLCADIK ELŐADÁS
A konfliktuselmélet (1)
John Rex stratégiája ................................................................................... 122
KILENCEDIK ELŐADÁS
A konfliktuselmélet (2)
Rex és a kényszer problémája................................................................. 133
TIZEDIK ELŐADÁS
A csereelmélet (1)
George Homans felismerései.................................................................... 148
TIZENEGYEDIK ELÖADAS
A csereelmélet (2)
Homans és az individualista dilemma..................................................... 163
TIZENKETTEDIK ELŐADÁS
A szimbolikus interakcionizmus (1)
A pragmatizmus és George Herbert Mead öröksége........................ 183
TIZENHARMADIK ELŐADÁS
A szimbolikus interakcionizmus (2)
Az individualizmus. Blumer és Goffmann munkássága ..................... 200
TIZENNEGYEDIK ELŐADÁS
Az etnometodológia (1)
A fenomenológia és Edmund Husserl öröksége.................................. 221
TIZENÖTÖDIK ELŐADÁS
Az etnometodológia (2)
Harold Garfinkel lázadása a normák ellen............................................ 237
TIZENHATODIK ELŐADÁS
A kulturális szociológia (1)
A hermeneutikai kihívás............................................................................ 258
TIZENHETEDIK ELŐADÁS
A kulturális szociológia (2)
Clifford Geertz lázadása a determinizmus ellen.................................. 277
TIZENNYOLCADIK ELŐADÁS
A marxizmus (1)
Örökség és újjászületés ............................................................................ 302
TIZENKILENCEDIK ELŐADÁS
A marxizmus (2)
Herbert Marcuse kritikai elmélete .......................................................... 318
HUSZADIK ELŐADÁS ISIM
A szociológia mai elmélete ...................................................................... 339
MUTATÓ...............................................................................................347

Jeffrey C. Alexander

Jeffrey C. Alexander műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jeffrey C. Alexander könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv