Jégkárbecslési ismeretek

Előszó

Népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a mezőgazdasági termelés fejlesztése, így az élelem-, takarmány- és nyersanyagellátás további emelése elsőrendű feladat. Párt- és kormányhatározatok célul tűzték ki ennek megvalósítását. Ehhez járul hozzá és segíti a kötelező jégbiztosítás is. Megtéríti a mezőgazdasági termelést leginkább fenyegető elemi csapás, a jégverés okozta sokszor igen súlyos károkat és ezzel lehetővé teszi a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztság részére, hogy mezőgazdasági munkálatait zavartalanul folytathassa. A kötelező jégbiztosítás egybekapcsolja az egyéni és a közösségi érdekeket. A biztosítás ezt a funkciót a kölcsönös segítség elvének gyakorlati megvalósításával tölti be, mert a dolgozó parasztság által befizetett biztosítási díjakból tevődik össze az az alap, mely a kártérítések kifizetésére szolgál. így a biztosítási díjaikon keresztül a megsegítésben részt vállalnak azok a dolgozó parasztok, akiknek termését jégverés nem érte.
A kötelező jégbiztosítás lebonyolítását kormányzatunk az Állami Biztosítóra bízta. Ez komoly és nagy feladat, sikeres ellátásához minden dolgozónk közös erőfeszítésére van szükség. A kötelező jégbiztosítás célkitűzéseinek megvalósítása döntően a jégkárbecslés szakszerű, pontos,, igazságos és gyors elvégzésétől függ. Erre joggal tarthat számot minden biztosított, ez bizonyítja a legjobban a biztosítás népgazdasági szükségességét, jelentőségét és hozzájárul a biztosítás iránti bizalom megszilárdításához.
A jó jégkárrendezés kizárja azt, hogy a termelőnek a bekövetkezett kárnál alacsonyabb vagy magasabb kártérítési összeget állapítsanak meg. Alacsonyabb kártérítés esetén a biztosítás nem éri el célját, megkárosítja az amúgyis kárt szenvedett termelőt, ügyviteli vonalon pedig felduzzasztja az Állami Biztosító szervezetét terhelő panaszok számát. A valóságosnál magasabb kármegállapítás viszont jogtalan előnyökhöz juttatja a termelőt és a nép vagyonával való könnyelmű gazdálkodást jelent. Vissza