Jel-kommunikáció-kultúra

Előszó

Egy sci-fi hősét a következő gondolat gyötri: "Hol lehet a tudományos gondolkodás határvonalát meghúzni? Egyszer már meghúzták ezt a határvonalat, végérvényesen. Az 1890-es években a tudomány mintegy lezárta könyveit. Nagy elmék akkor azt hitték, hogy a tudomány már az egész világegyetemet felöleli. Mindazt, amit nem ismertek, a nagy lehetetlenségek közé sorolták be... Aztán jött a rádium, a röntgencső, a relativitás, a kozmikus sugárzás. A határvonal eltűnt. Most vajon hol húzódik? Néhány évvel ezelőtt még azt mondta volna, hogy kellő pontossággal meg tudja határozni..."
Valóban, századunk a tudományos gondolkodás számára beláthatatlan távlatokat nyitott. Mind tematikáját, mind módszretanát tekintve korunk tudománya egy sor hagyományos korláton és előítéleten lépett túl. Ma már nincsenek a tudományos megközelítést kizáró témák, hihetetlenül kibővült a tudományos módszerek arzenálja. Ezzel egyidőben olyan új tudományok jönnek létre, melyek nem sorolhatók tisztán egyik hagyományos tudományághoz sem. Egyre több példáját láthatjuk a tudományok egyfajta szintézisére való törekvésnek, s például a társadalomtudományban mind kevesebb a tisztán pszichológiai, tisztán filozófiai, tisztán történelmi stb. munkák száma, ha ezen tudományágak hagyományos tematikai-módszertani meghatározásait tekintjük. Így jelentkezik új tudományos diszciplinaként a jelek és a jelek használata során megvalósuló kommunikáció tudománya - a szemiotika és a kommunikációelmélet. Annak ellenére, hogy a szemiotika nagyon pontosan körvonalazható nyelvtudományi és filozófiai előzményekre vezethető vissza, századunkban friss és vitatott jelensége a tudományos gondolkodásnak. A kommunikációelmélet kialakulása ezzel szemben századunkhoz kötődik, mivel a kommunikációs folyamatok a XX. században gyökeres mennyiségi és minőségi változáson mentek keresztül. Mivel minden új tudomány a világmindenség kulcsa akar lenni, s így semmi újtól sem riadva vissza univerzalitásra törekszik - a szemiotika és a kommunikációelmélet is rendkívül termékenyen hatott más tudományok fejlődésére. Így például a filozófia, esztétika, nyelvtudomány, néprajztudomány stb. által felvetett kérdések egész sorára kaptak választ a fenti diszciplinák segítségével. Vissza