| Előszó | 11 |
| A jelentés leírásának módjai | 13 |
| A nyelvi jelentés fogalma | 13 |
| A logikai jelentésfogalom | 14 |
| A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom | 19 |
| A strukturális szemantika | 26 |
| Szinoníma | 27 |
| Hiponímia és hiperonímia | 28 |
| Inkompatibilitás | 28 |
| Ellentmondás | 28 |
| Antonímia | 29 |
| A gyenge implikáció | 30 |
| Az előfeltevés (preszuppozíció) | 31 |
| A konvencionális implikatúra | 31 |
| A három elmélet rövid összehasonlítása | 33 |
| Összefoglalás | 35 |
| Szemantika vagy pragmatika? | 37 |
| A megnyilatkozás fogalma | 37 |
| A pragmatika tárgya | 40 |
| A konvencionális jelentés | 45 |
| A pragmatikai alternatíva | 49 |
| A szemantikai alternatíva | 51 |
| A szemantikára épülő pragmatikai elemzés | 54 |
| A kérdő mondatok szemantikája és pragmatikája | 54 |
| A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok | 59 |
| Összefoglalás | 61 |
| A komponenses elemzés | 63 |
| A szószemantika elemzési módszerei | 63 |
| A komponenses elemzés és előzményei | 63 |
| A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció) | 71 |
| A jelentésfelbontás korlátai | 74 |
| A jelentésfelbontás a formális szemantikában | 80 |
| A konceptuális szemantika jelentésfelbontása | 82 |
| Wierbicka elmélete | 85 |
| Összefoglalás | 88 |
| A prototípuselmélet és a kognitív szemantika | 91 |
| A kognitív szemantika főbb jellemzői | 91 |
| A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek | 92 |
| A családi hasonlóság fogalma | 95 |
| A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség | 99 |
| A metonímia és a metafora | 101 |
| Az előzmények | 104 |
| A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet | 105 |
| A nyelvfilozófiai háttér | 106 |
| A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében | 108 |
| Néhány alternatív elemzés | 111 |
| A hazudik ige | 111 |
| A megöl ige | 112 |
| Az előtt/mögött viszonyszók | 112 |
| Az anya szó jelentése | 113 |
| A játék szó jelentése | 114 |
| A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése | 115 |
| A medvebocs és a kígyó | 116 |
| A tud V-ni jelentései | 116 |
| Az esküvő | 118 |
| Összefoglalás | 119 |
| A poliszémia és a kétszintű szemantika | 121 |
| Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlanság | 121 |
| A kritériumok | 123 |
| A logikai kritérium | 123 |
| A mellérendelés és az ellipszis | 124 |
| Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban | 124 |
| A logikai kritérium | 123 |
| A mellérendelés és az ellipszis | 124 |
| Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban | 124 |
| A definíciós kritérium | 126 |
| A szójáték | 127 |
| A poliszémia-kontinuum | 127 |
| A kétszintű szemantika | 129 |
| A konceptuális differenciálódás | 129 |
| A szabályos poliszémia és a konceptuális eltolódás | 134 |
| A szabálytalan poliszémia | 139 |
| Szemantikai és konceptuális jelentés | 139 |
| A tulajdonnevek és a poliszémia | 141 |
| Az aspektuális igék és a poliszémia | 142 |
| Összefoglalás | 143 |
| A főnév | 145 |
| A főnév fogalma | 145 |
| A megszámlálható köznév | 146 |
| A specifikusság | 147 |
| A generikus és az egyedi olvasat | 151 |
| Az élő-élettelen oppozíció | 152 |
| Az anyagnév | 154 |
| A tulajdonnév | 157 |
| A tulajdonnevek logikai vizsgálata | 158 |
| A tulajdonnevek jelentése általános szemantikai szempontból | 160 |
| Az -ás/-és képzős deverbális főnevek | 163 |
| Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek | 167 |
| A főnévi szóösszetételek | 168 |
| A deverbális alaptagú főnévi összetételek | 169 |
| A nem deverbális fejű főnévi összetételek | 172 |
| Összefoglalás | 173 |
| A melléknév | 177 |
| A melléknév fogalma | 177 |
| Melléknévi és főnévi jelentés | 180 |
| A predikatív és az attributív használat | 183 |
| A melléknevek szemantikai osztályozása | 185 |
| A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása | 188 |
| A melléknévi jelzős szerkezet értelmezési lehetőségei | 193 |
| A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja | 199 |
| A -(j)ú/-(j)ű képző | 199 |
| A fosztóképző | 202 |
| Az -i melléknévképző | 202 |
| Összefoglalás | 204 |
| Az ige | 207 |
| Az ige fogalma | 207 |
| Az állapotok | 208 |
| Az argumentumszerkezet | 211 |
| A belső argumentumok | 211 |
| Implicit argumentumok | 211 |
| Thematikus szerepek | 213 |
| Néhány különleges igeosztály | 219 |
| A kontrolligék | 219 |
| A átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék | 221 |
| A faktív igék | 223 |
| Az implikatív igék | 223 |
| A kijelentésattitűdöt kifejező igék | 224 |
| A kauzativitás problémája | 226 |
| Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés | 230 |
| Az igekötők szemantikája | 232 |
| Az igekötő egyargumentumú predikátum | 235 |
| Az igekekötő kétargumentumú predikátum | 237 |
| Az igekötő mint funktor | 240 |
| Összefoglalás | 241 |
| A mondat időszerkezete | 245 |
| Külső és belső időszerkezet | 245 |
| A Reichenbach-féle rendszer | 246 |
| A referenciaidő | 251 |
| Az időhatározói mondatok szerepe | 253 |
| Tipológiai vonatkozások | 254 |
| A vektoriális rendszer | 254 |
| A metrikus rendszer | 257 |
| A melléknévi igenevek időviszonyítása | 259 |
| Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév | 159 |
| A -(t)t képzős melléknévi igenév | 261 |
| A szövegek időszerkezete | 262 |
| Néhány szó az időlogikáról | 266 |
| Összefoglalás | 268 |
| Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet | 271 |
| Az aspektus | 271 |
| Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák | 271 |
| A folyamatos és a befejezett aspektus | 272 |
| A progresszív aspektus | 274 |
| Az állapotok | 275 |
| A habituális olvasat | 276 |
| Az aspektus kompozicionalitása | 277 |
| Tipológiai vonatkozások | 283 |
| Az akcióminőség | 285 |
| Az eseményszerkezet | 292 |
| Összefoglalás | 298 |
| A modalitás | 301 |
| A logikai hagyomány | 301 |
| A modális logika | 301 |
| A modalitás egységes formális kezelése | 305 |
| A nyelvészeti hagyomány | 309 |
| A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály | 309 |
| A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje | 312 |
| A modalitás nyelvi kifejezőeszközei | 316 |
| A módosítószók, módosító határozószók és módosító mondatrészletek | 316 |
| Modális segédigék | 317 |
| A -hat/-het toldalék | 317 |
| Modális igék | 318 |
| Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek | 319 |
| Szubjektív és objektív modalitás | 319 |
| A -hat/-het jelentései | 322 |
| Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek | 324 |
| A mondat modális alapértékei | 327 |
| Összefoglalás | 330 |
| Az előfeltevések | 333 |
| Az előfeltevések fogalma | 333 |
| A logikai előzmények | 333 |
| A logikai implikáció | 338 |
| A külső és belső tagadás | 340 |
| Az előfeltevés fogalmának meghatározása | 341 |
| A pragmatikai előfeltevés-fogalom | 345 |
| A legfontosabb preszuppozíciós szerkezetek | 347 |
| A határozott főnévi szerkezet | 347 |
| A faktív predikátumok | 349 |
| Az inchoatív igék | 350 |
| Néhány további igeosztály | 352 |
| Az összehasonlító szerkezetek | 352 |
| Az is és a csak, valamint a még és a már | 353 |
| Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok | 355 |
| A fókuszt tartalmazó mondatok | 355 |
| Az előfeltevések osztályozása | 355 |
| Az egzisztenciális előfeltevések | 355 |
| A lexikai és szintaktikai előfeltevések | 356 |
| Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések | 357 |
| Az összetett mondat előfeltevései | 360 |
| Összefoglalás | 363 |
| Irodalom | 365 |
| Tárgymutató | 377 |
| Névmutató | 381 |
Folytatás Microsoft-tal