kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Corvina Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 381 oldal |
| Sorozatcím: | Egyetemi Könyvtár |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-13-4548-3 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| Előszó | 5 |
| A jelentés leírásának módjai | 13 |
| A jelentés fogalma | 13 |
| A logikai jelentésfogalom | 19 |
| A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom | 19 |
| A strukturális szemantika | 25 |
| A három elmélet rövid összehasonlítása | 32 |
| A jelentés prgamatikai leírása | 36 |
| Összefoglalás | 36 |
| Olvasnivaló | 37 |
| Szemantika vagy pragmatika? | 38 |
| A megnyilatkozás fogalma | 38 |
| A pragmatika tárgya | 41 |
| A konvencionális jelentés | 46 |
| A pragmatika alternatíva | 50 |
| A szemantikus alternatíva | 51 |
| A szemantikára épülő pragmatikai elemzés | 55 |
| A kérdő mondatok szemantikája és pargamtikája | 55 |
| A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok | 60 |
| Összefoglalás | 63 |
| Olvasnivaló | 63 |
| A komponenses elemzés | 65 |
| A szószemantika elemzési módszerei | 65 |
| A komponenses elemzés és előzményei | 65 |
| A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció) | 73 |
| A jelentésfelbontás korlátai | 76 |
| A jelentésfelbontás a formális szemantikában | 83 |
| A koncepturális szemantika jelentésfelbontása (Jackendoff elmélete) | 84 |
| Wierzbicka elmélete | 87 |
| Összefoglalás | 90 |
| Olvasnivaló | 91 |
| A prototípuselmélet és a kognitív szemantika | 92 |
| A kognitív szemantika főbb jellemzői | 92 |
| A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek | 92 |
| A családi hasonlóság fogalma | 95 |
| A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség | 99 |
| A menonímia és a metafora | 101 |
| Az előzmények | 103 |
| A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet | 103 |
| A nyelvfilozófiai háttér | 105 |
| A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében | 107 |
| Néhány alternatív elemzés | 110 |
| A hazudik ige | 110 |
| A megöl ige | 111 |
| Az anya szó jelentése | 112 |
| A játék szó jelentése | 113 |
| A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése | 114 |
| A medvebocs és a kígyó | 115 |
| A tud V-zni jelentései | 115 |
| Az esküvő | 117 |
| Összefoglalás | 119 |
| Olvasnivaló | 119 |
| A poliszémia és a kétszintű szemantika | 121 |
| Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlansg | 121 |
| A kritériumok | 123 |
| A logikai kritérium | 123 |
| A mellérendelés és az ellipszis | 124 |
| A definíciós kritérium | 124 |
| Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban | 125 |
| A szójáték | 127 |
| A poliszémia-kontinuum | 127 |
| A kétszintű szemantika | 129 |
| A szabályos poliszémia | 133 |
| Szemantikai és konceptuális poliszémia | 138 |
| A tulajdonnevek | 140 |
| Az aspektuális igék | 141 |
| A szabálytalan poliszémia | 143 |
| A metafora | 143 |
| Konklúzió | 145 |
| Olvasnivaló | 146 |
| A főnév | 148 |
| A főnév fogalma | 148 |
| A megszámlálható köznév | 149 |
| A specifikusság | 150 |
| Az élő-élettelen oppozíció | 153 |
| A generikus és az egyedi olvasat | 155 |
| Az anyagnév | 157 |
| A tulajdonnév | 159 |
| A tulajdonnevek logikai vizsgálata | 160 |
| A tulajdonnevek jelentése strukturális szemantikai szempontból | 163 |
| A képzett főnevek | 166 |
| Az -ás/-és képzős deverbális főnevek | 166 |
| Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek | 169 |
| A főnévi szóösszetételek | 171 |
| A deverbális alaptagú főnévi összetételek | 171 |
| A nem deverbális fejű főnévi összetételek | 174 |
| Összefoglalás | 175 |
| Olvasnivaló | 178 |
| A melléknév | 179 |
| A melléknév fogalma | 179 |
| Melléknévi és főnévi jelentés | 182 |
| A predikatív és az attributív használat | 185 |
| A melléknevek szemantikai osztályozása | 188 |
| A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása | 191 |
| A melléknévi jelentős szerkezet értelmezési lehetőségei | 196 |
| A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja | 200 |
| A -(j)ú/-(j)ű képző | 201 |
| A fosztóképző | 203 |
| Az -i melléknévképző | 204 |
| Összefoglalás | 206 |
| Olvasnivaló | 208 |
| Az ige | 209 |
| Az ige fogalma | 209 |
| Az állapotok | 210 |
| A argumentumszerkezet | 213 |
| A belső argumentumok | 213 |
| Implicit argumentumok | 213 |
| Thematikus szerepek | 215 |
| Néhány különleges igeosztály | 221 |
| A kontrolligék | 221 |
| Az átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék | 223 |
| A faktív igék | 225 |
| Az implikatív igék | 225 |
| A kijelentésattitűdöt kifejező igék | 226 |
| A kauzativitás problémája | 228 |
| Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés | 232 |
| Az igekötők szemantikája | 234 |
| Az igekötő egyargumentumú predikátum | 237 |
| Az igekötő kétargumentumú predikátum | 240 |
| Az igekötő mint funktor | 243 |
| Összefoglalás | 244 |
| Olvasnivaló | 247 |
| A mondat időszerkezete | 248 |
| Külső és belső időszerkezet | 248 |
| A Reichenbach-féle rendszer | 249 |
| A referenciaidő | 254 |
| Az időhatározói mondatok szerepe | 255 |
| Tipológiai változások | 256 |
| A vektoriális rendszer | 257 |
| Az abszolút és a relatív idő | 259 |
| A metrikus rendszer | 260 |
| A melléknévi igenevek időviszonyítása | 263 |
| Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév | 263 |
| A -(t)t képzős melléknévi igenév | 265 |
| A szövegek időszerkezete | 266 |
| Az időlogika | 270 |
| Összefoglalás | 272 |
| Olvasnivaló | 273 |
| Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet | 275 |
| Az aspektus | 275 |
| Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák | 275 |
| A folyamatos és a befejezett aspektus | 276 |
| A progresszív aspektus | 279 |
| Az állapotok | 279 |
| A habituális olvasat | 280 |
| Az aspektus kompozicionalitása | 281 |
| Tipológiai vonatkozások | 287 |
| Az akcióminőség | 289 |
| Az eseményszerkezet | 297 |
| Összefoglalás | 304 |
| Olvasnivaló | 305 |
| A modalitás | 306 |
| A logikai hagyomány | 306 |
| A modális logika | 306 |
| A modalitás egységes formális kezelése | 309 |
| A nyelvészeti hagyomány | 312 |
| A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály jelentése | 312 |
| A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje | 215 |
| A modalitás nyelvi kifejezőeszközei | 320 |
| Szubjektív és objektív modalitás | 323 |
| A -hat/-het jelentései | 326 |
| Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek | 328 |
| A mondat modális alapértékei | 332 |
| Összefoglalás | 334 |
| Olvasnivaló | 336 |
| Az előfeltevések | 338 |
| Az előfeltevések fogalma | 338 |
| A logikai előzmények | 338 |
| A logikai implikáció | 343 |
| A külső és belső tagadás | 345 |
| Az előfeltevés fogalmának meghatározása | 346 |
| A pragmatikai előfeltevés-fogalom | 350 |
| A legfontosabb preszuppozíciós szerekezetek | 352 |
| A határozott főnévi szerkezet | 352 |
| A faktív igék | 354 |
| Az inchoatív igék | 355 |
| Néhány további igeosztály | 357 |
| Az összehasonlító szerkezetek | 358 |
| Az is a csak, valamint a még és a már | 359 |
| Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok | 360 |
| A fókuszt tartalmazó mondatok | 361 |
| Az előfeltevések osztályozása | 361 |
| Az egisztenciális előfeltevések | 362 |
| Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések | 363 |
| Az összetett mondat előfeltevései | 366 |
| Összefoglalás | 369 |
| Olvasnivaló | 370 |
| Utószó | 372 |
| Tárgymutató | 374 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.