Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.612

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jeles jogok - jogos jelek

Nyelvi jogok - társadalmi konfliktusok/Multidiszciplináris tanulmányok

Szerző

Kiadó: Magyar Szemiotikai Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 224 oldal
Sorozatcím: Magyar szemiotikai tanulmányok
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 14 cm
ISBN: 963-00-5725-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor megköszönjük azt a lehetőséget, hogy a Phare Demokrácia alapítvány segítségével idén olyan újabb előadássorozatot szervezhet a Magyar Szemiotikai Társaság, amely jól beleillik... Tovább

Előszó

Amikor megköszönjük azt a lehetőséget, hogy a Phare Demokrácia alapítvány segítségével idén olyan újabb előadássorozatot szervezhet a Magyar Szemiotikai Társaság, amely jól beleillik művelődéstörténeti-kultúrszemiotikai munkáink sorába (és ehhez most végre anyagi támogatást is kapunk), arra kell utalnunk, hogy - noha nyilvánvaló lenne az összefüggés - mégis mindmáig ritkán esik szó a jeltudomány társadalmi felelősségéről, egyáltalán alkalmazhatóságáról. Egy-két praktikus tanácskérést leszámítva a mi társadalmunk még nem érkezett el ahhoz, hogy ezt felismerje. Mivel a jeleket mindenki egyre gyakrabban használja, meg is kellene tanulni a jelkészítés, a jelhasználat módjait, sőt jogilag is védeni kellene mind a jelzéseket, mind a jeleket, mind a felhasználókat. Mostani előadássorozatunk ebben az irányban lényeges előrelépésnek tekinthető. Amikor manapság (egyre inkább európai keretekben) sok szó esik arról, hogy a közösségek egymás mellett élésének szinte előfeltétele az, hogy megőrizhessék a maguk identitását, ezt igen gyakran csak bizonyos területekre tartják érvényesnek. Az etnikus identitást általában az állampolgári jogokkal, a kulturális identitást pedig a nyelvhasználattal azonosítják. Ezek fontos, talán a legfontosabb jogok, azonban önmagukban még nem garantálják a közösségek egész életének sokrétűségét, ennek megmaradását. Ha csak anyanyelvi iskolákra és általában a nyelvhasználatra gondolunk, ez csak az egyik (fontos talán a legfontosabb) része a kultúra megmaradásának. Ha, mondjuk Magyarországon egy nemzetiségi falu, külföldön egy magyar falu csak az anyanyelvet őrizheti meg: ám, ünnepeit, viseletét, zenéjét és táncait, névadási szokásait, temetőit, vallását és templomait (vagy éppen ateizmusát) már nem, ott a kultúra nem maradhat meg igazán. Mondjuk Erdélyben nemcsak azért érvelünk egy magyar egyetem érdekében, hogy ott magyar nyelvtant és folklorisztikát taníthassanak, hanem azért is, hogy ott legyen magyar nyelvű számtantanár-képzés, gyermekorvos-képzés, közgazdász-képzés és atomfizikus-képzés is, akkor azt is hozzátehetjük ehhez, hogy a síremlékek, a könyvtári szakozás, az iskolai egyenruhák, az üdülők piktogramjai is meg kell hogy feleljenek ennek a jogilag rendezett állapotnak. Hogy ez nem egyszerű dolog, könnyen igazolhatjuk. Ha például egy nemzeti könyvtárban 1848 vagy 1956 szakirodalmát keressük, jól tudjuk, időről időre hogyan változnak az események „minősítései". Természetesen ilyenkor sem a társadalom tényei változnak, hanem ezek jelként való megfogalmazása és értelmezése. És bármilyen kultúraszemiotika vagy társadalmi szemiotika éppen azzal kell, hogy foglalkozzon, hogy a jelviszonyokat pontosan mutassa be. Tízegynéhány előadás, és ezekből egy könyv: látszólag határtalanul nagy lehetőség. Ha azonban arra gondolunk, mi minden marad ki még így is, jól érezhetjük, még így sem jutunk a „jogos jelek" témakör végére. Úgy választottuk ki ismert munkatársainkat, hogy rámutathassunk a kérdéskör sokrétűségére. Mai, modern témákat helyezünk előtérbe. Szerepel majd a „középiskolás" korú fiatalok önálló, szubkultúrának nevezhető jelvilága. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
Voigt Vilmos: Bevezetés 9
NYELVI JOGOK - NYELVI KONFLIKTUSOK
Voigt Vilmos: A nyelvsziget (szigetkultúra) védelme
Balázs Géza: Nyelvpolitika - nyelvvédelem.
Eszmék, jogi törekvések, mozgalmak, szimbólumok 19
Szépe György: Tíz tézis a magyar nyelvről 53
Szépe György - Derényi András: A nyelvpolitikai diskurzus szemiotikája 57
Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: Az utca beszéde és viszonya a legitimitáshoz 73
Schubert Gabriella: Nyelv, kultúra és identitás a Kárpát-medencében 119
GESZTUSOK, ÜNNEPEK, MŰVÉSZET
Szabó Irén: A keresztvetés mint a magyar görög katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa 135
Liszka József: A (cseh)szlovákiai magyarság önmeghatározásának jelképrendszeréhez 149
Halász Albert: Szlovéniai magyar ünnepek - szlovén ünnepek jelviszonyai 159
Szapu Magda: Önkifejezés a mai magyar ifjúsági csoportkultúrákban 165
Kincses Kovács Éva: Bábeli jelek Sziveri János, vajdasági magyar költő életművében 191
DIGITÁLIS FORRADALOM
Bódi Zoltán: Az informatikai nyelvhasználat jelei 197
konfliktusai és kommunikációs 209
Grétsy Zsombor: Új képírás felé?
KITEKINTÉS
Voigt Vilmos: A nyelv politikai védelmének kiterjesztése 215
Pillanatképek az előadássorozatról 221
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem