Jelzések az oktatásról

Oktatásunk helyzete az OECD adatainak tükrében

Szerkesztő

Imre Anna

Budapest

'Imre Anna: Jelzések az oktatásról ' összes példány

Kiadó:	Országos Közoktatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	244 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 20 cm
ISBN:	963-6825-20-3
Megjegyzés:	CD-melléklet nélkül. Színes ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elmúlt években érzékelhetően megnövekedett az érdeklődés mind a nemzetközi összehasonlítások, mind az értékelés olyan formái iránt, melyek komplexebb folyamatok és nagyobb egységek értékelését is lehetővé teszik. Az érdeklődés hátterében a globalizációs (s ezzel a nemzetközi folyamatok fokozottabb figyelembevétele), másfelől ezzel összefüggésben a nemzetközi politikaformálás terében terjedő indirekt befolyásolási módok terjedése áll. Az Európai Unió oktatáspolitikája a nyitott koordinációs módszer alkalmazásával olyan irányítási eszközöket helyez előtérbe, amelyek indirekt módon befolyásolják a folyamatokat, s melyek révén a célok, irányelvek kijelölése, valamint a megvalósult folyamatok, teljesítmények értékelése objektív értékelési eljárásokra és általános elfogadott mutatókra épül. A nemzetközi irányelvek érvényesítése ezért szükségessé teszik olyan értékelési eljárások és indikátorok kidolgozását, amelyek lehetőséget adnak mind a nemzetközi összehasonlításokra, mind a folyamatok követésére és az eredmények értékelésére, monitorizálására. Az európai integrációs előrehaladtával a nemzetközi szervezetek, s maga az Európai Unió is ösztönözni igyekszik a nemzetközi összehasonlítást segítő kiadványok, fejlesztések, indikátorok létrejöttét (ilyen például az OECD INES programja, az Eurydice hálózat, illetve a Key data kiadványok). Ebben a folyamatban a legjelentősebb szakmai eredmények létrehozásáig az OECD jutott el az elmúlt évtizedben, minek következtében jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés az általa kifejlesztett indikátorfejlesztési program és annak eredményei iránt.
1992-ben, több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg az első, az OECD INES program keretében született kiadvány, az Education at a Glance. Magyarország egyes tématerületeken a kezdetek óta, más területeken és a kötet egészében 1996 - Magyarország OECD-hez való csatlakozása - óta van jelen, teljes körű, magyar adatokkal először az 1998-as kötet tudott (az 1996-os évre vonatkozóan) szolgálni. Jelen kiadvány az OECD INES indikátorprogramja keretében az elmúlt 10 évben született eredményeket és tapasztalatokat felhasználva ad ízelítőt a munkából. A kiadvány célja kettős: egyfelől megkísérli bemutatni az INES program működését, a nemzetközi oktatási indikátorok rendszerének felépítését, másfelől annak a képnek a bemutatására törekszik, ami a magyar oktatásról ebben a nemzetközi tükörben kirajzolódik. A jelen munka azonban az említetteken túlmenően remélhetőleg ahhoz is hozzájárul, hogy más országok gyakorlatát és eredményeit közelebbről megismerhessük. Vissza

Tartalom

Előszó	7
Az OECD oktatásiindikátor-programja	11
Előzmények	11
Education at a Glance: az OECD oktatási indikátorainak kézikönyve	13
Az INES indikátorprogram modellje (keretterv)	14
Az INES program szervezeti és működési keretei	19
Az INES indikátorprogram hatása és felhasználási területei	22
Összefoglalás	25
Az oktatási és képzési rendszerek kimeneti jellemzői	27
Az iskolázottsági szint és a munkaerő-piaci státus összefüggése	28
Részvétel a folyamatos szakmai képzésben	31
Átmenet az iskola világából a munka világába	35
A lemaradók	39
A képzésbe történő befektetés egyéni és társadalmi megtérülése	40
A tanulók teljesítménye	45
A 15 évesek olvasásteljesítménye	46
A 15 évesek természettudományi és matematikateljesítménye	51
A tanulói teljesítmények közti különbség az iskolák szintjén	58
A szülők foglalkozása és a tanulói teljesítmény	64
Az oktatás pénzügyi erőforrásai	71
Az egy tanulóra jutó kiadások	72
Az oktatási intézmények kiadásai a GDP-hez viszonyítva	80
Az állami oktatási kiadások aránya	83
A magánszféra oktatási kiadványainak aránya	86
A tanulók állami támogatása	88
Az oktatási intézmények kiadásai a szolgáltatások és a költségek jellege szerint	89
Az oktatáshoz való hozzáférés, részvétel és továbbhaladás	95
A népesség korcsoport és iskolázottság szerinti összetétele	96
Beiskolázási és részvételi adatok az alap- és középfokú oktatásban	103
Belépés és részvétel a felsőoktatásban	109
Kilépés a felsőoktatásból	112
A tanulási környezet és az iskola szervezete	117
Foglalkoztatottak az oktatásban, az egy tanárra jutó diákok aránya	118
A pedagógusok kor és nem szerinti megoszlása	121
A tanárok keresete az alap- és középfokú oktatásban	123
A pedagógusok tanítási ideje és munkaideje	127
A tanítási idő és az egyes műveltségterületek, tantárgyak óratervi aránya	129
A felső középfokú oktatás intézményi jellemzői	135
A felső középfokú oktatás szerveződése	136
Humán erőforrások a középfokú iskolákban	141
Az iskolák működésének egyes aspektusai	148
Az információs és kommunikációs technológia elérhetősége és alkalmazása a középfokú iskolákban	151
Függelék	157
A magyar oktatási programok az ISCED besorolás szerint	159
Fogalmak, definíciók, számítási módok	161
Táblázatok	173
Rövidítések jegyzéke	241
Felhasznált irodalom	243