A hamis bankó/Gyermekésszel/Együgyű Iván/Egy naplopó tünődései

Előszó

Furcsa elgondolni, pedig ugy van, hogy Ljov Nikolájevics Tolsztoj, a polgári német Dick-család leszármazottja, egy európaszerte "divatossá" lett iró, az élete második felében ért csak oda, ahonnan minden orosz törekvés útjára indul: a právdához, az igazság kereséséhez.
Goncsárov sohasem lesz divatos iró. Dosztojevszkijt mindig csak a kiválasztottak fogják megérteni, pedig ezek az oroszok a Volga-part fövenyéből, a Kaspi-tenger kékjéből, a moszkvai Kreml aranyos kupolái alól törtek életlátó, életkinzó emberi utjukra. Tolsztoj, a germán kereskedővér és orosz mágnásnemzetség heterogén összetételű sarja, mindig jelent valamit valamely olvasótábornak. A Kozákok Alenyinje, aki olyan furcsa oblomovos semmitevéssel. Raszkolnyikov sokatakarásával indul útnak, a Kaukázusba ér, hogy kiábránduljon beteg romantikájából. Az élet Alenyinje, Tolsztoj gróf, Európa olvasóközönsége elé kerül, hogy észrevegyük az iró első kiábrándulását romantikus önmagából. Alenyin vad romantikától várja az ujjászületést, Tolsztoj virágos regény stílusában születik meg, mint író. És a Kozákokat mindenki örömmel olvassa, aki élvezni tudja Jókait .. .
A Háború és béke Andrej hercege már emberi stilust próbál magára ölteni: észreveszi a muzsikot, észreveszi a társadalom és a háború igazságtalanságait. De az ájult arisztokrata hite még birkózik az uj ember sokatakarásával: a herceg megéri, hogy a cári kézből hulló piskótamorzsákat ezren nézik mennyei mannának. Vissza