Jeruzsálem megmentése

Fülszöveg

Kr. e. 701 nyarán a hatalmas asszír sereg Jeruzsálem ostromába kezdett, s azzal fenyegetett, hogy elpusztítja a kis héber királyságot. Számtalan várost romboltak már földig, a legyőzött népességet megkínozták és szétköltöztették. Ha Jeruzsálem megsemmisül, ugyanez a sors várt volna a héberek közösségére is. Sohasem jött volna néhány évszázaddal később a judaizmus, sem két leágazása - a kereszténység és az iszlám.
Ám a támadók váratlanul elmenekültek, és Dávid városa sértetlen maradt. Miért? A Biblia angyal alakjában jelentkező isteni beavatkozásnak tudja be ezt. Az asszírok visszavonulása a történelem egyik nagy rejtélye. A szakértők régóta úgy vélik, valamiféle járvány terjedt a katonák között, s ez késztette őket arra, hogy feladják az ostromot.
A díjnyertes író, Henry Aubin úttörő munkájában rámutat az okra: Egyiptom kusita fáraójának jórészt feketékből, vagyis núbiaiakból álló, a mai Szudánból jött seregére. A sereget a nagy hadvezér, Taharka - aki aztán később maga is fáraó lett - vezette, ám a mai bibliakutatás alig foglalkozik vele... A szerző érvelése szerint mindez az elmúlt két évszázad rasszista hadjáratának köszönhető, amelynek célja az Izrael fennmaradásához szükséges kusita hozzájárulás emlékének kitörlése volt.

A Jeruzsálem megmentése izgalmas hadtörténeti munka, az ókori világról szóló érdekfeszítő politikai elemzés, kegyetlen vádirat a kulturális előítéletük kiszolgálása érdekében a történelem meghamisításától sem visszariadó történészek ellen. Vissza