Jézus élete

Előszó

Valamennyi történetíró közül a szentírásmagyarázó téveszthet meg bennünket legkönnyebben. Ha azoknak a fajtájához tartozik, akik eleve tagadják a természetfölöttit és Jézusban nem különböztetik meg az Istent, bizonyosak lehetünk felőle, hogy fogalma sincs tanulmánya tárgyáról és ezért a mi szempontunkból egész tudománya fabatkát sem ér. Viszont, ha keresztény, bátran állíthatjuk, hogy nagyon gyakran éppen a rajongása teszi bizonytalanná ecsetjét és homályosítja el tekintetét: az a veszedelem fenyegeti, hogy az ember, akinek Jézus volt a neve s akinek arcképét festi, megsemmisül a második isteni Személy ragyogásában.
A tudományosság és a misztikus megismerés egyesülése egy-egy íróban kétségtelenül olyan csodálatraméltó műveket teremtett Franciaországban, mint Lagrange atya, Grandmaison, Lebreton, Pinard de Laboulaye, Huby atyák könyvei. De sajnos, vannak mások is és mi is tudjuk, hogy értelmes emberek miért jutottak ma már odáig, hogy tagadják Krisztus történeti létezését: az Evangéliumok Jézusa, akit történetírói egyrészt a hétköznapi emberek arányaiba zsugorítottak, másrészt imádásukkal és szeretetükkel túlságosan magasba emeltek a földről, ahol élt és meghalt, mind a hívek, mind a közömbösek szemében elveszti minden határozott körvonalát és nem mutatja már a valóságos történeti személynek egyetlenegy vonását sem... Vissza