Jog a személyközi viszonyokban - Az olasz jogfilozófia nyomdokain

Fülszöveg

„Noha a vezérfonal, s ezt a tanulmánykötet címe is kifejezi, az elmúlt évtizedek olasz jogfilozófiai gondolkodásában született legfontosabb elméleti eredmények számbavételére irányul, ám ez nem jelenti azt, hogy szerzőnk leszűkítette volna az »olasz hagyományra« a figyelmét. Éppen ellenkezőleg. Olyan tanulmányokat tartalmaz e kötet, melyek az európai gondolkodás - régi és újabb - hagyománytörténetébe illeszkednek, közelebbről: az olasz jogfilozófiai gondolkodás csak kiemelt, de nem kizárólagos szerepet játszik ezekben a tanulmányokban. Az egyes fejezeteket olvasva elmondhatjuk, hogy nem is játszhatott kizárólagos szerepet, mert a szerzőt konkrét elméleti problémák foglalkoztatják, s ezek tárgyalása során széles elméleti horizontot jelenített meg, s e horizonton kapott hangsúlyt az olasz jogfilozófiai hagyománytörténet. Mindezzel persze nem kívánom csökkenteni az »olasz vonal« jelentőségét. Sőt, ez már önmagában figyelemreméltó, mivel a hazai jogfilozófiai diskurzust inkább az... Tovább

Fülszöveg

„Noha a vezérfonal, s ezt a tanulmánykötet címe is kifejezi, az elmúlt évtizedek olasz jogfilozófiai gondolkodásában született legfontosabb elméleti eredmények számbavételére irányul, ám ez nem jelenti azt, hogy szerzőnk leszűkítette volna az »olasz hagyományra« a figyelmét. Éppen ellenkezőleg. Olyan tanulmányokat tartalmaz e kötet, melyek az európai gondolkodás - régi és újabb - hagyománytörténetébe illeszkednek, közelebbről: az olasz jogfilozófiai gondolkodás csak kiemelt, de nem kizárólagos szerepet játszik ezekben a tanulmányokban. Az egyes fejezeteket olvasva elmondhatjuk, hogy nem is játszhatott kizárólagos szerepet, mert a szerzőt konkrét elméleti problémák foglalkoztatják, s ezek tárgyalása során széles elméleti horizontot jelenített meg, s e horizonton kapott hangsúlyt az olasz jogfilozófiai hagyománytörténet. Mindezzel persze nem kívánom csökkenteni az »olasz vonal« jelentőségét. Sőt, ez már önmagában figyelemreméltó, mivel a hazai jogfilozófiai diskurzust inkább az angolszász és - kisebb részben - a német jogfilozófusok elméleti munkáinak hatása formálja. Az olasz gondolkodástörténeti szál bekötése a hazai diskurzusba mindenképp újszerű és külön értékelendő. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kötetben foglalt írások többet nyújtanak mint csupán az olasz jogfilozófiai gondolkodástörténetben megfogalmazódott problematikák közvetítése."
Frivaldszky János (1969) megjelent kötetei:
Természetjog, eszmetörténet (2001); Klasszikus természetjog és jogfilozófia (2007); Természetjog és emberi jogok (2010); A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei (2011)
Szerkesztett kötetei:
Egy európai alkotmány felé (2003); Természetjog, szöveggyűjtemény (2004,2006); Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Unióban (2006^ Pokol Bélával közösen: Rudolf von Jhering és jogelméletének hatása (2011); A jogi gondolkodás mérföldkövei (2012) Vissza