Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.224

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jog-Állam-Politika 2011/4.

Jog- és politikatudományi folyóirat - III. évfolyam 4. szám

Szerző

Kiadó: Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím: Jog-Állam-Politika
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér reprodukciókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


2011 4
¦ A harmincas években a politika és államelmélet kérdéseiben szakértő vagy irántuk érdeklődő értelmiségiek elég egyöntetűen kiábrándultak a képviseleti demokrácia és a parlamentarizmus eszményéből. A parlamentáris demokrácia válságából kivezető utat keresve azon eszmék felé tájékozódtak, s fordultak is fokozott mértékben, melyek a közvetlen demokrácia, a vezérelvű hatalom, a tétlenség és tehetetlenség helyett a határozott cselekvés stb. irányába mutatták a kivezető utat. A politikai gondolkodás olyan óriásai, mint Gaetano Mosca vagy Carl Schmitt említhetők példaként, akik a parlamentarizmust, a liberális demokráciát képtelennek ítélték a huszadik századi válság megoldására, és a fasiszta-náci eszmék felé mozdultak el. Azok száma sem volt kevesebb, akik a szocializmus és a bolsevizmus különböző változataitól várták a megoldást. | Paczolay Péter
¦ Minden filozófiai mű egy Zeitgeist kifejeződése, és ennek értelmében Bibó életműve, egészében véve filozófiája, politikai... Tovább

Fülszöveg


2011 4
¦ A harmincas években a politika és államelmélet kérdéseiben szakértő vagy irántuk érdeklődő értelmiségiek elég egyöntetűen kiábrándultak a képviseleti demokrácia és a parlamentarizmus eszményéből. A parlamentáris demokrácia válságából kivezető utat keresve azon eszmék felé tájékozódtak, s fordultak is fokozott mértékben, melyek a közvetlen demokrácia, a vezérelvű hatalom, a tétlenség és tehetetlenség helyett a határozott cselekvés stb. irányába mutatták a kivezető utat. A politikai gondolkodás olyan óriásai, mint Gaetano Mosca vagy Carl Schmitt említhetők példaként, akik a parlamentarizmust, a liberális demokráciát képtelennek ítélték a huszadik századi válság megoldására, és a fasiszta-náci eszmék felé mozdultak el. Azok száma sem volt kevesebb, akik a szocializmus és a bolsevizmus különböző változataitól várták a megoldást. | Paczolay Péter
¦ Minden filozófiai mű egy Zeitgeist kifejeződése, és ennek értelmében Bibó életműve, egészében véve filozófiája, politikai jellegű. Hiszen Bibónál nincsen szükség a forma és formálás közti különbségtevésre ahhoz, hogy megállapítsuk: Bibó nyíltan vállal egy világlátást (protestáns keresztény) és ehhez szervesen csatlakoztat egy politikai pártállást (baloldali, forradalmár, Nemzeti Parasztpárt). | Nagy J. Endre
¦ A bűn, a bűnök meghatározása a keresztény gondolatkörben első sorban Istentől ered. Legáltalánosabb formában minden bűn közös jellemzője az engedetlenség Isten akaratával szemben. Isten azonban konkrét formában is leírja, melyek az általa bűnösnek tekintendő magatartások. Isten ilyen tartalmú gondolatait kinyilatkoztatja: ezek közül a legismertebb a tízparancsolat. Isten egyben felhatalmazta a katolikus egyházat, hogy az idők változásával összefüggő bűnöket is megfogalmazza. | Földesi Tamás
¦ Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásakor az alapító atyák kihagyták az alapító szerződésből az emberi jogok katalógusát, mert annak említése az integráció elsődleges törekvésének, a Közösség gazdasági céljainak általános elfogadását és megvalósulásának hatékonyságát csökkenthétté volna. Kezdetben az Európai Bíróság is visszafogottan állt ahhoz, hogy az emberi jogokat a közösségi jog részeként dolgozza ki. A Közösség először a közvetlen alkalmazhatóság és a szupremácia elvét kívánta elfogadtatni, és csak ezt követően törekedhetett ésszerűen arra, hogy a Közösség jogrendje által garantált jogosultságok körét szélesítse. Az emberi jogok elismerése és védelme nyilvánvalóan gyengítette volna a korai megegyezéseket, és ezáltal az integrációs folyamatok hatékonyságát.
| Gárdos-Orosz Fruzsina Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Jog-Állam-Politika 2011/4. Jog-Állam-Politika 2011/4. Jog-Állam-Politika 2011/4.
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba