Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.612

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jog-Állam-Politika 2012/3.

Jog- és politikatudományi folyóirat - IV. évfolyam 3. szám

Szerző

Kiadó: Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 152 oldal
Sorozatcím: Jog-Állam-Politika
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


2012 3
¦ Az önrendelkezési elv és jog a közgondolkodás és a társadalomelmélet sokrétű fogalma, amely a modern demokratikus társadalmi rendben az egyéni, közösségi, állami és nemzetközi tevékenységek tartalmára és irányultságára vonatkozik és több tudományág témájaként kezelendő. Kiemelhető viszont, hogy mint elv és jog a köztevékenységekkel kapcsolatban a közélet alapvető sajátossága. Általánosságban az állapítható meg, hogy elemzése a modern közéleti-kulturális fejlődés vívmánya; konkrétabban a mindennapi élet és a közhatalom demokratikus rendező elveként jelentkezik az autoriter, etatista majd etnokratikus közéleti rend és az ezt igazoló szemlélet meghaladásaként. így a népszuverenitás és az emberi jogok gondolatköréhez kapcsolódik az önrendelkezés elve és joga elválaszthatatlanul. Ezt érzékelteti e tétel: az önrendelkezés célja az emberi jogok és a demokratikus szabadságok széleskörű érvényesítése, vagyis a népszuverenitás átfogó követelményeinek megvalósítása. | Samu Mihály... Tovább

Fülszöveg


2012 3
¦ Az önrendelkezési elv és jog a közgondolkodás és a társadalomelmélet sokrétű fogalma, amely a modern demokratikus társadalmi rendben az egyéni, közösségi, állami és nemzetközi tevékenységek tartalmára és irányultságára vonatkozik és több tudományág témájaként kezelendő. Kiemelhető viszont, hogy mint elv és jog a köztevékenységekkel kapcsolatban a közélet alapvető sajátossága. Általánosságban az állapítható meg, hogy elemzése a modern közéleti-kulturális fejlődés vívmánya; konkrétabban a mindennapi élet és a közhatalom demokratikus rendező elveként jelentkezik az autoriter, etatista majd etnokratikus közéleti rend és az ezt igazoló szemlélet meghaladásaként. így a népszuverenitás és az emberi jogok gondolatköréhez kapcsolódik az önrendelkezés elve és joga elválaszthatatlanul. Ezt érzékelteti e tétel: az önrendelkezés célja az emberi jogok és a demokratikus szabadságok széleskörű érvényesítése, vagyis a népszuverenitás átfogó követelményeinek megvalósítása. | Samu Mihály
¦ Ha a pesti korzón sétálgatva föltekintünk a Várhegyre, és eszünkbe jut a Schedel-krónika metszetén megörökített gótikus királyi palota, óhatatlanul is arra gondolunk, hova tűnt a középkori Magyarország gazdagsága. Ugyan Mátyás király híres építkezései, a budai és a visegrádi rezidenciák helyén most csak kőhalom áll, de mintha maga a művészetpártoló uralkodó is tudta volna, hogy ércnél maradandóbb emléket nem a pusztulásra ítélt anyag, hanem a szellem világában állíthat magának. A Bibliotheca Corviniana ránk maradt töredékei ma is lenyűgözik a szemlélőt, ám a korszak egyéb fölfedezésre váró szellemi kincseket is rejteget. Tanulmányomban egy ilyen értékre, Lippus Brandolinus „A királyság és köztársaság összehasonlítása" című dialógusára szeretném fölhívni a figyelmet. | Daragó Dénes
¦ A 2010. évi országgyűlési választások eredményeként, a rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtized során, második alkalommal fordult elő, hogy egy koalíció a mandátumok kétharmadát szerezte meg. Ez a hatályos szabályozás szerint lehetővé tette a kormányzó pártok számára az Alkotmány és a kétharmados törvények módosítását, illetve helyettük új jogszabályok alkotását. Ezzel a jogi lehetőséggel élve a 2011. során az általunk vizsgált téma alapjául szolgáló két jogszabály, az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) és az 1990. évi IV. törvény hatályon kívül helyezéséről és új törvények meghozataláról született döntés. Jelen esetben a szabályozás tárgya az általánoshoz képest is magasabb törvényhozói felelősséggel jár, hiszen a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság, továbbá az állam és egyház kapcsolatának vonatkozásában a társadalom olyan szegmensével állunk szemben, amely alapjaiban határozza meg országunk történelmét és ezzel együtt a társadalmi tudatot, továbbá a nemzeti és európai kultúra legmélyebb rétegeit, még akkor is, ha ez a szekularizált világban olykor a feledés homályába merül. | Antalóczy Péter
¦ A 17. század végi és 18. század eleji Erdély politikai állapota és sorsa szervesen egybefonódott Bethlen Miklós erdélyi kancellár politikai tevékenységével. Őt is, mint korábban kiváló tanítóját Apáczai Csere Jánost, az Erdélyi Fejedelemség államiságának megerősítése és annak belpolitikai stabilitása foglalkoztatta. Elképzelésében egy új erdélyi állam jövőképe formálódott meg. Egy olyan erdélyi államé, amely politikai, gazdasági és kulturális szempontból erős és virágzó lesz. Ennek megvalósításához két koncepciót készített: a bel- és külpolitikai koncepciókat. | Albert András Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Jog-Állam-Politika 2012/3. Jog-Állam-Politika 2012/3.
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba