| A magyar szocialista jog fejlődésének négy évtizede | |
| Az állam és jogrendszer fejlődése 1949-ig | 13 |
| A közvetlen előzményekről | 13 |
| Népmozgalmak és nemzeti bizottságok | 17 |
| Állam és hatalom | 19 |
| A fegyverszüneti egyezmény és a békeszerződés | 21 |
| A magyar népbírósági jog | 24 |
| A népi demokratikus fejlődés első szakaszának jogalkotási tevékenysége | 27 |
| Küzdelem a szocialista törvényesség helyreállításáért | 32 |
| A törvényesség sérelmei | 32 |
| A szocialista törvényesség helyreállítása | 39 |
| A fejlett szocialista társadalom jogi alapjainak építése | 44 |
| Kodifikációs feladatok | 44 |
| A jogrendszer fejlesztésének néhány elvi kérdése és követelménye | 47 |
| Jogalkotás és demokratizmus | 49 |
| A jogalkotás és jogtudomány | 54 |
| Jogalkotás - jogalkalmazás - tudatformálás | 57 |
| Az állam és a jog szerepe a gazdasági építőmunkában | 61 |
| Gazdaság és állam | 61 |
| A jog és gazdaság összefüggésének általános kérdései | 63 |
| A gazdaság szervezeti rendszere, a gazdaságirányítás és a vállalatok | 65 |
| Az irányítást és a vállalatokat érinítő legújabb fejleményekről | 67 |
| A szövetkezetek | 70 |
| A társulások | 72 |
| Kisvállalkozások | 74 |
| A gazdálkodás törvényes rendjének megszilárdítása | 75 |
| Az államélet továbbfejlesztése, a közigazgatás korszerűsítése, a szocialista demokrácia tökéletesítése | 82 |
| Az államélet demokratizmusa | 83 |
| Központi irányítás - helyi önállóság | 98 |
| Hatékony közigazgatás kiépítése | 101 |
| Az államigazgatási eljárás korszerűsített szabályozása | 104 |
| Az igazságszolgáltatás kialakulása és fejlődése | |
| Történelmi adottságok, a fejlődés fő szakaszai | 109 |
| A fejlődés általános jellemzői | 109 |
| A fejlődés fő szakaszai | 110 |
| Szocialista igazságszolgáltatásunk jellemző vonásai | 114 |
| Az igazságszolgáltatás szervezeti egységének és eljárási differrenciálódásának kialakulása | 116 |
| A tényleges helyzet | 116 |
| Társadalmi igények és követelmények az igazságszolgáltatás továbbfejlesztésénél | 118 |
| A Legfelsőbb Bíróság szerepe | 121 |
| Az ítélkezési gyakorlat fő irányai, főbb elvi kérdései és a bíróságok ítélkezésének elvi irányítása a büntető, a polgári és családjogi, a gazdasági és munkaügyekben | 129 |
| Ítélkezési gyakorlat a büntető ügyekben | 129 |
| Ítélkezési gyakorlat a polgári és családjogi ügyekben | 140 |
| Ítélkezési gyakorlat a gazdasági ügyekben | 152 |
| Ítélkezési gyakorlat a munkaügyekben | 156 |
| A bírósági eljárás hatékonyságának néhány kérdése | 163 |
| A kérdés felmerülés | 163 |
| A jog és a bírósági eljárás, az igazságszolgáltatás hatékonyságának kapcsolata | 164 |
| A bírósági eljárás hatékonyságának tartalmáról és módszeréről | 167 |
| A jogsértések okának feltárása az ítélkezés során a megelőzés és a hatékonyság szolgálatában | 171 |
| A jogsértés okai feltárásának szerepe | 171 |
| Az okfeltárás mint bírósági feladat | 173 |
| A büntetőjogilag szankcionált magatartások okainak kutatásáról | 175 |
| Az okkutatás sajátosságai a polgári jogalkalmazásban | 178 |
| Jelzés (szignalizáció) a jogsértés okairól | 180 |
| Igazságszolgáltatásunk szerepe ma | 181 |
| A törvényesség szolgálata - az ügyészi szervezet | |
| Az ügyészség kialakulása, szerepének változása | 185 |
| Történeti előzmények | 185 |
| Az ügyészi szervezet jogi alapjai | 186 |
| Az ügyész szerepének változása | 187 |
| Az ügyészi tevékenység fő irányai | 189 |
| Az ügyészség szervezete és műkösésének feltételei | 195 |
| Szervezeti felépítés | 195 |
| Szakágakra bontott, egységes ügyészi cselekvés | 196 |
| A személyi feltételek | 198 |
| A jogpolitika érvényesülése | 201 |
| Az ügyészi tevékenység és a jogpolitika | 201 |
| A számítástechnika alkalmazása mint a jogpolitika megvalósítását segítő eszköz | 207 |
| A bűnözés elleni küzdelem tudományos megalapozása | 209 |
| A bűnözés helyzete és jellemzői | 212 |
| A büntetőjogi szakterületi ügyészségi tevékenység | 219 |
| A nyomozás felügyeleti tevékenység | 219 |
| Együttműködés a bűnüldöző és igazságügyi szervekkel | 223 |
| Az ügyészi nyomozás szerepe és feladata | 224 |
| Az ügyész részvétele a büntetőbírósági eljárásban | 227 |
| Speciális ügyészi feladatok | 237 |
| A büntetésvégrehajtás ügyészi felügyelete | 241 |
| Az általános felügyeleti és polgári jogi szakterületi ügyészi tevékenység | 246 |
| Általános felügyelet | 246 |
| Polgári jogi tevékenység | 264 |
| A gazdálkodó szervek működésének törvényességével kapcsolatos ügyészi tevékenység | 275 |
| A jog szerepe a társadalmi változásokban - a jog változása | |
| A modernizáció és a szocialista átalakulás Magyarországon, a jog funkciói | 281 |
| A jog szerepe | 281 |
| A jog funkcióinak alakulása | 292 |
| A jogászság szerepének változásai | 320 |
| A jog helye a magyar társadalmi változásoban - a társadalmi változások hatása a jogra | 333 |
| A jog és a társadalmi változás kölcsönhatása | 333 |
| A jog racionalitása | 339 |
| A stabilitása és változás | 348 |
| A jog ideológiai változása | 360 |
| Jogalkotás, jogszabály-előkészítés | |
| Jogalkotásunk főbb tendenciái | 367 |
| Kodifikációs periódusok | 367 |
| Jogalkotás a számok tükrében | 385 |
| A jogalkotás jogpolitikai elvei | 391 |
| Jogalkotás és jogpolitika | 391 |
| Az Országgyűlés törvényalkotó funkciójának erősítése | 394 |
| A túlszabályozási jelensége | 397 |
| A jog lehetőségei | 401 |
| A miniszteri jogszabályalkotás | 407 |
| A szabályozási szintek számának csökkentése | 411 |
| A jogszabály értelmezése | 413 |
| A jogszabály-előkészítés koordinációja | 416 |
| Összefoglalás | 419 |