Jogállam és diktatúra

Fülszöveg

bl a
ahler Frigyes jogtörténész most megjelenő
I gyűjteményes kötetének tanulmányai, előadásai a jogállamról és a diktatúráról szólnak. Korábbi köteteiből ismert, hogy behatóan vizsgálta a kommunista diktatúra gépezetének működését, különösen a sztálini koncepciós pereket, az 1956-os forradalom utáni megtorlás pereit, valamint a III-as csoportfőnökség működését. így jutott el arra a felismerésre, hogy a diktatúrában kihirdetett jog mellett - gyakran azzal szemben - működik egy „második jogrend", egyfajta pszeudo-jog, amely súlyosan hatott a társadalom életére. Erről szól a kötet első tanulmánya. A következő írás - Emberi jogok — diktatúra -politikai rendőrség— megismerteti az olvasót az emberi jogok alakulásának legfontosabb tényeivel, s vizsgálja, mi lesz az emberi jogokkal a kommunista diktatúrában. A védők és a védelem helye Magyarországon a kommunista diktatúra időszakában című írás ugyancsak folyamatként tekinti a védelem jogának alakulását a kiegyezést követő időktől a... Tovább

Fülszöveg

bl a
ahler Frigyes jogtörténész most megjelenő
I gyűjteményes kötetének tanulmányai, előadásai a jogállamról és a diktatúráról szólnak. Korábbi köteteiből ismert, hogy behatóan vizsgálta a kommunista diktatúra gépezetének működését, különösen a sztálini koncepciós pereket, az 1956-os forradalom utáni megtorlás pereit, valamint a III-as csoportfőnökség működését. így jutott el arra a felismerésre, hogy a diktatúrában kihirdetett jog mellett - gyakran azzal szemben - működik egy „második jogrend", egyfajta pszeudo-jog, amely súlyosan hatott a társadalom életére. Erről szól a kötet első tanulmánya. A következő írás - Emberi jogok — diktatúra -politikai rendőrség— megismerteti az olvasót az emberi jogok alakulásának legfontosabb tényeivel, s vizsgálja, mi lesz az emberi jogokkal a kommunista diktatúrában. A védők és a védelem helye Magyarországon a kommunista diktatúra időszakában című írás ugyancsak folyamatként tekinti a védelem jogának alakulását a kiegyezést követő időktől a rendszerváltozásig. A forradalom utáni koncepciós perek kérdése a jogtörténet egyik vitatott témája. A Brusznyai-per anyagán keresztül bizonyítja, hogy a koncepciós perek időszaka nem zárult le a Rákosi nevével fémjelzett korszakkal. A kötet második részében közölt előadások szövege még sehol sem látott nyomdafestéket. A közölt négy előadás a kötet fő címének gondolatkörében vizsgálódik. Kahler Frigyes legújabb könyvét a szerző bibliográfiája zárja. Vissza