| Tudományelméleti alapvetés | 11 |
| A tudomány általános jellemzése | 11 |
| A tudományos gondolkodás előzményei és kialakulása | 11 |
| A mindennapi gondolkodás: a tudományos gondolkodás háttere és ellentéte | 12 |
| A tudományos gondolkodás sajátosságai | 14 |
| A tudomány társadalmi környezete: a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat | 20 |
| A tudomány belső szerkezete | 24 |
| A tudomány fejlődése | 29 |
| A tudományok osztályozása | 29 |
| A társadalomtudományok sajátosságai | 31 |
| A társadalomtudományok általános jellemzése | 31 |
| A társadalomtudományok érdekkötöttsége és értékmentessége | 34 |
| A társadalomtudományok rendszerezése | 41 |
| Az állam- és jogtudományok | 46 |
| Az állam- és jogtudományok tárgya | 46 |
| Az állam- és jogtudományok és a gyakorlat | 47 |
| Az állam- és jogtudományok módszerei | 56 |
| Az állam- és jogtudományok módszerei | 56 |
| A jog- és állambölcselet | 59 |
| A jog- és állambölcselet jellege és az elnevezés kérdése | 59 |
| A jog- és állambölcselet tárgya és fő irányzatai | 62 |
| Kulcsfogalmak | 65 |
| Irodalom | 66 |
| Az állam és jog eredete | 68 |
| Az állam és a jog eredetéről általában | 68 |
| Az ősi társadalmak szervezete | 76 |
| Őstársadalom, ősközösség, törzsi-nemzetségi társadalom, ázsiai termelési mód | 76 |
| A korai zsákmányoló társadalmak | 77 |
| Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak | 82 |
| Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetségi társadalmak | 88 |
| Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja | 93 |
| Az "ázsiai út" terminusról | 93 |
| A kialakulás folyamata és szakaszai | 94 |
| A kialakulás általános jellemzői | 99 |
| Az ázsiai típusú állam és jog jellemzői | 100 |
| Az állam és a jog kialakulásának antik útja | 105 |
| Terminológiai kérdések és formációelméleti összefüggéseik | 105 |
| Történelmi előzmények, előföltételek | 106 |
| A katonai demokrácia | 106 |
| A kialakulás folyamata és dinamikája | 106 |
| Az antik állam és a jog jellemzői | 121 |
| Az állam és a jog kialakulásának germán útja | 124 |
| A germán út | 124 |
| A történelmi előzmények | 124 |
| A kialakulás folyamata | 125 |
| A feudális állam és a jog jellemzői | 126 |
| Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői | 132 |
| Kulcsfogalmak | 133 |
| Irodalom | 134 |
| A modern állam, politika és jog kialakulása | 136 |
| A kérdésről általában | 136 |
| A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata | 139 |
| A kiindulópont: a nyugat-európai feudalizmus | 139 |
| A szekularizáció és a reformáció szerepe az elválás folyamatában | 140 |
| A feudális kötöttségek bomlása és a tőkés termelési mód kialakulása | 142 |
| Az abszolút monarchia szerepe | 143 |
| A polgári forradalmak | 147 |
| A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei | 147 |
| A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel | 150 |
| Kulcsfogalmak | 154 |
| Irodalom | 155 |
| Az állam sajátosságai | 156 |
| Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma | 156 |
| Az állam mint történeti kategória | 158 |
| Az állam társadalmi szerepe | 160 |
| Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriákról általában | 160 |
| Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák lényege | 161 |
| Az állam társadalmi rendeltetése | 162 |
| Az államcél | 163 |
| Az állami funkció | 166 |
| Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák kapcsolata | 168 |
| Az állami funkciók fő csoportjai | 170 |
| Az állam funckióinak történeti alakulása | 174 |
| Az állam mint a politikai berendezés központi intézménye | 175 |
| Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom | 179 |
| Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet | 186 |
| Az állami szervek rendszere | 186 |
| Az államapparátus mint a munkamegosztás külön ága | 198 |
| Az állam mint a társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer | 200 |
| Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése | 201 |
| Kulcsfogalmak | 203 |
| Irodalom | 204 |
| A jog fogalma és sajátosságai | 205 |
| Bevezető megjegyzések | 205 |
| A társadalmi normák sajátosságai | 208 |
| A jog fogalma | 213 |
| A jog további sajátosságai | 217 |
| A jog és az egyéb társadalmi normák | 220 |
| Kulcsfogalmak | 220 |
| Irodalom | 221 |
| A jogalkotás és a jogforrások | 222 |
| A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben | 222 |
| Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás | 223 |
| Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai | 228 |
| A jogalkotás | 238 |
| A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák | 243 |
| A jogforrások fajai | 243 |
| A jogforrási rendszer sajátosságai | 244 |
| Kulcsfogalmak | 249 |
| Irodalom | 250 |
| A jogi norma és a jogszabály | 251 |
| A jogi norma fogalma és szerkezete | 251 |
| A jogi norma érvényessége és hatálya | 259 |
| A jogi normák fajtái | 263 |
| A jogi normák kapcsolódása | 269 |
| A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály | 270 |
| A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei | 275 |
| Kulcsfogalmak | 278 |
| Irodalom | 278 |
| A jogérvényesülés | 280 |
| A jogérvényesülésről általában | 280 |
| A jogérvényesülés fogalma | 280 |
| A jogérvényesülés folyamata és mozzanatai | 281 |
| A jogérvényesülés módjai | 282 |
| A jogkövetés | 283 |
| A jogkövetés fogalma | 284 |
| A jogkövetés jellemző vonásai | 285 |
| A jogkövetés objektív oldala | 285 |
| A jogkövetés szubjektív oldala | 285 |
| A jog motivációs hatása és a jogi szocializáció | 288 |
| A jogsértés | 288 |
| A jogsértések társadalomra veszélyessége | 289 |
| A jogsértés objektív oldala | 290 |
| A jogsértés szubjektív oldala | 290 |
| A jogsértések fajtái | 291 |
| A jogsértések okai | 291 |
| A jogsértés társadalmi szerepe | 292 |
| A jogviszony sajátosságai | 292 |
| A jogviszony fogalma | 292 |
| A jogviszony alanyai | 294 |
| A jogviszony tárgya | 296 |
| A jogviszony tartalma | 296 |
| A jogi tények | 298 |
| Kulcsfogalmak | 299 |
| Irodalom | 299 |
| A jogalkalmazás | 300 |
| A jogalkalmazás sajátosságai | 300 |
| A jogalkalmazás fajai és típusai | 303 |
| A jogalkalmazás szakaszai és műveletei | 306 |
| Kulcsfogalmak | 316 |
| Irodalom | 316 |
| A jogrendszer és a jogrendszerek csoportosítása | 318 |
| A jogrendszer fogalma és sajátosságai | 318 |
| A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása | 321 |
| A magyar jogrendszer egyes jogágai | 325 |
| A jogrendszerek csoportosítása | 331 |
| Kulcsfogalmak | 335 |
| Irodalom | 335 |
Folytatás Microsoft-tal