A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Jogi ismeretek I.

670/1992.

Szerző
Lektor

Kiadó: Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 262 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-393-066-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram!
Ön a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat által 1991. évben 520/1991. szám alatt megjelentetett JOGI ISMERETEK tankönyv második - szakkönyvnek -... Tovább

Előszó

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram!
Ön a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat által 1991. évben 520/1991. szám alatt megjelentetett JOGI ISMERETEK tankönyv második - szakkönyvnek - átdolgozott kiadását tartja kezében.
A könyv első kiadását követően három ízben útmutató jellegű kiadványainkban jelentettük meg - igazodva a könyv eredeti szerkezetéhez - a joganyag időközi változásait. A szakkönyvben feldolgozott joganyag módosulása, jelentős számú új jogszabály megjelenése mind tartalmilag, mind pedig mennyiségileg 1992. közepén elérte azt a határt, amikor már nagyon nehézzé vált a tankönyvben feldolgozott joganyagot és az annak kiadását követő változtatásokat, kiegészítéseket olyan egységes szerkezetben összerendezni, amely az eredeti célkitűzéseknek megfelel.
Az eredeti célkitűzésekhez ragaszkodva - nevezetesen, hogy a kiadvány oktatási feladatokhoz és a gyakorlati munkához is hasznos legyen - adjuk közre most a második átdolgozott kiadást, melyben a szerzők az 1992. július 31-én hatályos joganyagot dolgozták fel. A könyv mindenekelőtt a közgazdasági, azon belül elsősorban a pénzügyi, számviteli szakterületeken dolgozó, illetve e szakterületek iránt érdeklődő szakembereknek szól, ugyanakkor megtalálható benne - többek között - a magyar nemzetgazdaság fő vonulatát jelentő vállalkozás-fajtákra vonatkozó joganyag is. Ezzel segíteni kívánjuk a pénzügyi-számviteli szakemberek tágabb „gazdasági-jogi" ismereteinek gyarapítását. Az ismeretanyag didaktikai és módszertani feldolgozásánál fontos szempont volt, hogy a könyv a tanulás és a gyakorlati hasznosítás célját egyaránt szolgálja.
A kiadvány tartalmazza az okleveles könyvvizsgálói képesítés „Jogi ismeretek" tantárgyának tananyagát. Emellett felhasználható más pénzügyi-számviteli szakképesítések „Jogi ismeretek" tananyagának elsajátításához. Az elméleti anyagrészek megértését bőséges gyakorlati szemléltetés segíti elő. Azt, hogy az okleveles könyvvizsgálói szakképesítések megszerzéséhez kapcsolódó tantárgyi vizsga sikeres letételéhez a szakkönyvben leírtakból mit kell elsajátítani, külön tematika és a vizsgakövetelmény tartalmazza. Amennyiben az olvasó az említett szakmai képesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása céljából érdeklődik a szakkönyv iránt, kérje tőlünk a vizsgakövetelményt is tartalmazó tematikát.
Annak érdekében, hogy a szakkönyv a pénzügyi, számviteli vezetői feladatokat, továbbá egy-egy szakterületen speciális szakmai tevékenységet kifejtő szakemberek körében is hasznosítható legyen, a leírt ismeretek mennyisége helyenként meghaladja a szakképesítés megszerzéséhez előírt követelményeket. A könyv széleskörű szakmai alkalmazásának elősegítése érdekében ott, ahol a behatárolt terjedelem nem tette lehetővé a téma teljeskörű tartalmi kifejtését, a szemléltetést, a gyakorlati alkalmazáshoz még szükséges ismeretek a lábjegyzetben megjelölt jogforrás/ok/ból szerezhetők meg. Ezáltal a kiadvány kézikönyvként is alkalmazható minden olyan esetben, amikor egy-egy döntés előkészítéséhez, meghozatalához, a gyakorlati végrehajtáshoz teljeskörű tételes jogszabályi ismeretre van szükség. Vissza

Tartalom

I. rész
I. FEJEZET Államjogi alapvetés 13
1. Az államformáról és a köztársasági elnöki tisztségről röviden 13
2. Az állami szervek rendszere 13
2.1 Áttekintés 13
2.2 Az állami szervek egyes típusainak legjellemzőbb vonásai, legfontosabb feladat- és jogkörük 14
2.2.1 Államhatalmi- népképviseleti szervek 14
2.2.2 Államigazgatási szervek 16
2.2.3 Bíróságok 18
2.2.4 Ügyészségek 18
2.3 Egyéb szervek 18
2.3.1 Az Alkotmánybíróságra vonatkozó fontosabb ismeretek 19
2.3.2 Az Állami Számvevőszékre vonatkozó fontosabb ismeretek 20
3. Az állami szervek jogalkotása, a jogforrások és azok hierarchiája 22
3.1 Bevezető 22
3.2 A jogszabályok hierarchiájának lényege 22
3.3 A jogszabályok hierarchiája 22
4. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 23
4.1 Érvényesség, hatályosság általában; hivatalos lapok 23
4.2 A jogszabály hatálya 24
II. FEJEZET Polgári jog 25
1. Általános rész 25
1.1 A polgári jog fogalma, rendszere, főbb alapelvei 25
1.2 Jogalanyok 26
1.2.1 Áz ember mint jogalany 26
1.2.2 Az állam mint jogalany 28
1.2.3 A jogi személyek általában 29
1.3 A személyhez fűződő jogok 29
2. Tulajdonjog 31
2.1 A tulajdonjog szerepe és formái 31
2.2 A tulajdonjog megszerzése 31
2.2.1 Tulajdonszerzés átruházással 32
2.2.2 Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 32
2.2.3 Az elbirtoklás 32
2.2.4 A találás 33
2.2.5 A feldolgozás és az egyesítés 34
2.2.6 Beépítés, ráépítés 34
2.3 A közös tulajdon 35
2.4 A használati jogok 36
2.4.1 A földhasználat 36
2.4.2 A haszonélvezet és a használat 36
2.4.3 A használat 37
2.4.4 A telki szolgalom 37
3. A kötelmi jog 38
3.1 A kötelem fogalma 38
3.1.1 A szerződés létrehozása 38
3.1.2 A szerződés tartalma és tárgya 40
3.1.3 A szerződés érvénytelensége 41
3.1.4 A szerződés módosítása 42
3.1.5 A szerződés teljesítése 42
3.1.6 A szerződésszegés és annak jogkövetkezményei 43
3.1.7 A szerződés megszűnése 45
3.2. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 46
3.2.1 A kártérítés általános szabályai 46
3.2.2 A kártérítési felelősség sajátos esetei 47
3.2.3 A kártérítés módja, mértéke 48
3.3. Egyes szerződések 48
3.3.1 Adásvétel és csere 48
3.3.2 Szállítási szerződés 49
3.3.3 A közszolgáltatási szerződés 50
3.3.4 Vállalkozási szerződés 50
3.3.5 Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 54
3.3.6 A fuvarozási szerződés 55
3.3.7 Bizományi szerződés 56
3.3.8 A hitel- és kölcsönszerződés 57
3.3.9 A bankszámla- és a betétszerződés 57
3.3.10 A folyószámla-szerződés 57
3.3.11 A biztosítási szerződés 58
3.3.12 A bérlet 59
3.3.13 A haszonbérlet 60
3.3.14 A megbízás 60
3.3.15 Az ajándékozás 62
III. FEJEZET A nemzetgazdaság vállalkozást folytató alanyai, más szereplői valamint a cégjog fontosabb szabályai 65
1. A gazdasági társaságok 65
1.1 A gazdasági társaságok fogalma, általános rendelkezések 65
1.1.1 A Gt. tárgya; gazdasági társasági fajták 65
1.1.2 A gazdasági társaságban résztvevők köre, társaság-létesítési korlátok 65
1.1.3 A gazdasági társaságok törvényességi felügyelete 68
1.1.4 Egyéb általános rendelkezések 69
1.2 Közös szabályok 70
1.2.1 Alapítási kérdések 70
1.2.2 Vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgálók 75
1.2.3 Cégjegyzés 78
1.2.4 A társasági határozatok felülvizsgálata 78
1.2.5 A társaság megszűnése 79
1.2.6 Végelszámolás 79
1.3 A közkereseti társaság 80
1.3.1 Jogi státusza, alapítása 80
1.3.2 A társaság belső és külső jogviszonyai 81
1.3.3 A társasági viszony és a társaság megszűnése 84
1.4 A betéti társaság 85
1.4.1 Jogi státusza, alapítása 85
1.4.2 A társaság belső és külső jogviszonyai 86
1.4.3 A társaság megszűnése 86
1.5 Az egyesülés 86
1.5.1 Jogi státusza, alapítása 86
1.5.2 A tagok jogai és kötelezettségei 87
1.5.3 Az egyesülés szervezeti felépítése 88
1.5.4 Csatlakozás az egyesüléshez; kilépés, kizárás, megszűnés 88
1.6 A közös vállalat 89
1.6.1. Jogi státusza, alapítása 89
1.6.2 A tagok jogai és kötelezettségei 90
1.6.3 A közös vállalat szervezeti felépítése 90
1.6.4 Csatlakozás a közös vállalathoz; kilépés, kizárás, megszűnés 91
1.7 Korlátolt felelősségű társaság 91
1.7.1 Jogi státusza 91
1.7.2 Alapítási kérdések 91
1.7.3 A társaság és a tagok közötti viszony 93
1.7.4 A korlátolt felelősségű társaság szervezeti felépítése 96
1.7.4.1 A taggyűlés 96
1.7.4.2 Az ügyvezetők 98
1.7.4.3 A felügyelő bizottság 99
1.7.5 A törzstőke felemelése 99
1.7.6 A törzstőke leszállítása 99
1.7.7 A társaság megszűnése 100
1.7.8 Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság jellemzői 100
1.8. A részvénytársaság 100
1.8.1 Jogi státusza 100
1.8.2 A részvény 101
1.8.3 A részvénytársaság alapításának rendje 103
1.8.4 A részvényesek jogai és kötelezettségei 106
1.8.5 A részvénytársaság szervezeti felépítése 107
1.8.5.1 A közgyűlés 107
1.8.5.2 Igazgatóság 109
1.8.5.3 Felügyelő bizottság 109
1.8.5.4 Könyvvizsgáló 110
1.8.6 Az egyszemélyes részvénytársaság 110
1.8.7 Az alaptőke felemelése 110
1.8.8 Az alaptőke leszállítása 112
1.8.9 A részvénytársaság megszűnése 113
1.8.10 Részesedés más részvénytársaságban 113
1.9 A gazdasági társaságok átalakulása 114
2. A külföldiek magyarországi befektetése 115
2.1 Általános rendelkezések 115
2.2 Alapítás, működési feltételek 116
2.3 A vámszabadterületi társaság 117
3. Egyéb társaságok 118
3.1 A polgári jogi társaság 118
3.2 Az építőközösség 119
4. Az állami vállalat 120
4.1 Bevezető 120
4.2 A vállalat létesítése 121
4.3 A vállalat szervezete 122
4.4 A vállalat gazdálkodása 123
4.5 A vállalat felügyelete és irányítása 124
4.6 A vállalat megszűnése 125
4.7 A közüzemi vállalat 126
4.8 A tröszt 126
5. A szövetkezet 127
5.1 A szövetkezeti szabályozás lényege, a szövetkezet fogalma 127
5.2 Általános szabályok 128
5.2.1 Alapítás 128
5.2.2 Képviselet 129
5.2.3 Törvényességi felügyelet 129
5.2.4 Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata 129
5.3 Az alapszabály 130
5.4 Az önkormányzati szervek 130
5.4.1 A közgyűlés 131
5.4.2 A küldöttgyűlés 132
5.4.3 Helyi önkormányzati egységek 132
5.4.4 Az igazgatóság 132
5.5.5 A felügyelőbizottság 133
5.4.6 Az egyeztető bizottság 134
5.4.7 A tisztségviselők 134
5.5 A szövetkezeti tagsági viszony 135
5.5.1 A tagsági viszony létrejötte 135
5.5.2 A tag alapvető jogai és kötelezettségei 135
5.5.3 A tagsági viszony megszűnése 136
5.6 A tag és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok 136
5.6.1 A részjegy 137
5.6.2 Részjegyen felüli más vagyoni hozzájárulás 137
5.6.3 A szövetkezeti üzletrész 137
5.6.4 Juttatások, támogatások 138
5.7 A szövetkezeti gazdasági tevékenysége 138
5.8 Felelősség a szövetkezetben 139
5.8.1 A szövetkezet tartozásaiért való felelősség 139
5.8.2 A szövetkezetnek a tagjával szembeni kártérítési felelőssége 139
5.8.3 A tagnak a szövetkezettel szembeni kártérítési felelőssége 140
5.8.4 A szövetkezet és az alkalmazottak közötti felelősség
5.9 A szövetkezetek egyesülésének, szétválásának és megszűnésének fontosabb szabályai 140
5.9.1 Szövetkezetek egyesülése 140
5.9.2 Szövetkezetek szétválása 140
5.9.3 A szövetkezet megszűnése 141
6. A gazdálkodó és egyéb szervezetek vállalatai 142
6.1 A leányvállalat 142
6.2 Egyes jogi személyek vállalata 142
7. Az egyéni vállalkozás 143
7.1 Bevezető és alapvetés 143
7.2 Általános szabályok 144
7.3 Működési szabályok 145
7.4 Az egyéni vállalkozás, mint egyéni cég 147
7.5 Az egyéni cég átalakulása 148
8. Az alapítvány 148
9. A bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb
szabályai 149
9.1 A cégjog általános szabályai 149
9.2 A cégjegyzék
9.3 A cégbejegyzési eljárás általános szabályai 150
9.4 A törvényességi felügyelet 151
IV. FEJEZET Egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó fontosabb ismeretek 153
1. Az értékpapír fogalma, fajtái 153
2. Az Éptv. szabályozási tárgyköre, hatálya 154
3. A Felügyelet 154
3.1 A Felügyelet jogállása, feladat- és hatáskörének lényege, irányítása 154
3.2 A Felügyelet nevesített jogkörei 155
3.2.1 Az értékpapírról készített tájékoztatóval kapcsolatos jogkör 155
3.2.2 Az értékpapír-forgalmazási tevékenységgel kapcsolatos jogkör 156
3.2.3 A tőzsde felügyelete 156
3.2.4 Folyamatos ellenőrzés 157
3.2.5 Intézkedési és szankcionálási jogkör 157
3.2.5.1 Bírságolási jogkör 157
3.2.5.2 Nyilvános forgalombahozatal, illetve forgalmazás felfüggesztésének jogköre 158
4. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatala 158
4.1 A nyilvános forgalombahozatal feltételei és módja 158
4.2 A tájékoztató és az értékpapírról közzétett hirdetés 159
4.3 A jegyzés 160
4.4 Rendszeres tájékoztatás 160
4.5 Rendkívüli tájékoztatás 160
5. Az értékpapírok forgalmazása 161
6. A tőzsdére vonatkozó fontosabb ismeretek 161
6.1 Altalános jellegű ismeretek 161
6.2 A tőzsdetagsággal kapcsolatos szabályok 162
6.3 A tőzsde szervezetével, tisztségviselőivel és alkalmazottaival kapcsolatos rendelkezések 163
6.3.1 A közgyűlés 163
6.3.2 A tőzsdetanács 163
6.3.3 A tőzsde bizottságai 163
6.3.4 A tőzsdetitkárság 164
6.3.5 A tőzsde tisztségviselői és alkalmazottai 164
6.4 A tőzsdei választottbíróság 164
6.5 A tőzsdei kereskedés felfüggesztése 164
6.6 A tőzsde megszűnése 165
7. A bennfentes kereskedelem korlátozására vonatkozó ismeretek 165
8. A befektetők védelmére vonatkozó fontosabb szabályok 166
V. FEJEZET Munkajog 167
1. Az új Munka Törvénykönyvéről általában és röviden 167
2. Alapvető rendelkezése 168
3. A munkaügyi kapcsolatok rendszere 172
4. A munkaviszony 179
4.1 A munkaviszony alanyai 179
4.2 A munkaviszony létesítése 180
4.3 A munkaszerződés módosítása 181
4.4 A munkaviszony megszűnése 182
4.5 A munkaviszony megszüntetése 182
4.6 A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei 185
4.7 Eljárás a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén 186
4.8 Munkavégzési szabályok 187
4.9 A munkaidő és a pihenőidő 189
4.9.1 A munkaidő 189
4.9.2 A pihenő idő 190
4.10. A munka díjazása 192
4.10.1 A munkabér 192
4.10.2 Nem munkabér jellegű költségek megtérítése 194
4.10.3 A munkabér védelme 194
4.10.4 Szociális juttatások 195
5. Kártérítési felelősség 195
5.1 A munkavállaló kártérítési felelőssége 195
5.2 A munkáltató kártérítési felelőssége 197
6. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó sajátos szabályok 199
7. A munkaügyi vita 200
VI. FEJEZET A büntető és szabálysértési, valamint eljárási jog fontosabb ismeretei 203
1. A büntetőjogra vonatkozó általános ismeretek 203
1.1 A büntetőjog szabályrendszere 203
1.2 A büntető törvény célja és hatálya 204
1.2.1 A Btk. célja 204
1.2.2 A Btk. hatálya 204
1.3. A bűncselekmény fogalma és elemei; a kísérlet és az előkészület 206
1.3.1 A bűncselekmény fogalma 206
1.3.2 A bűntett és a vétség; halmazat 206
1.3.3 Szándékosság és a gondatlanság 206
1.3.4 Kísérlet és az előkészület 207
1.4 Az elkövetők 208
1.4.1 Tettesek 208
1.4.2 Részesek 208
1.5 A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai 208
1.5.1 Büntethetőséget kizáró okok 209
1.5.2 Büntethetőséget megszüntető okok 210
1.6 A büntetésekről és az intézkedésekről röviden 212
1.6.1 A büntetések 212
1.6.2 Az intézkedések 213
1.7 A büntetés kiszabásának elvei 214
1.8 Mentesítés a bűntett előélethez fűződő hátrányok alól 214
2. A szabálysértésre vonatkozó általános ismeretek 215
2.1 Alapvető rendelkezések 215
2.1.1 A szabálysértést meghatározó szabályok 215
2.1.2 A törvény hatálya 216
2.1.3 Az elkövető személy felelőssége; a felelősséget kizáró ok 216
2.1.4 Az elévülés 216
2.1.5 Egyéb szabályok 217
2.2 A szabálysértés miatt alkalmazható büntetés és intézkedések 217
3. A szabálysértési és a bűncselekményi tényállások viszonya 218
4. Egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények, valamint szabálysértések 219
4.1 A gazdálkodási kötelességeket sértő egyes bűncselekmények és szabálysértések 219
4.1.1 A számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §) 219
4.1.2 Csődbűntett (Btk. 290. §) 219
4.1.3 Hitelező jogtalan előnyben részesítése (Btk. 291. §) 220
4.1.4 Rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 292.-294. §) 221
4.1.5 Minőség hamis tanúsítása (Btk. 295. §), hamis termékjelzés (Btk. 296. §) 221
4.1.6 A jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység (Btk. 297. §) 221
4.1.7 Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése (Btk. 298/A. §) 221
4.1.8 Az alaptőke és a törzstőke csorbítása (Btk. 298/B. §) 221
4.2 A gazdálkodás rendjét sértő egyes bűncselekmények és szabálysértések 222
4.2.1 Tiltott értékpapír-kereskedelem (Btk. 300/A. §) 222
4.2.2 Árdrágítás (Btk. 301. §) 222
4.2.3 A közellátás veszélyeztetése (Btk. 303. §) 222
4.3 Pénz- és bélyeghamisítás (Btk. 304.-308. §) 223
4.4 A pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések 224
4.4.1 A devizagazdálkodás megsértése (Btk. 309. §) 224
4.4.2 Adócsalás (Btk. 310. §) 224
4.4.3 Visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §) 224
4.4.4 Csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §) 225
4.4.5 Visszaélés csekkel (Btk. 313. §) 225
4.5 Vagyon elleni egyes bűncselekmények, szabálysértések 225
4.5.1 Lopás (Btk. 316. §) 225
4.5.2 Sikkasztás (Btk. 317. §) 225
4.5.3 Csalás (Btk. 318. §) 226
4.5.4 Hűtlen kezelés (Btk. 319. §) 226
4.5.5 Rablás (Btk. 321. §) 226
4.5.6 Kifosztás (Btk. 322. §) 227
4.5.7 Zsarolás (Btk. 323. §) 227
4.5.8 Rongálás (Btk. 324. §) 227
4.5.9 Jogtalan elsajátítás (Btk. 325. §) 227
4.5.10 Orgazdaság (Btk. 326. §) 228
4.5.11 Jármű önkéntes elvétele (Btk. 327. §) 228
4.5.12 Vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §) 228
4.5.13 Bitorlás (Btk. 329. §) 229
4.5.14 Hitelsértés (Btk. 330. §) 229
4.5.15 Tartozás fedezetének elvonása (Btk. 330/A. §) 229
4.5.16 A vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb szabályok 229
5. A büntetőeljárásról és a szabálysértési eljárásról röviden 230
5.1 A büntetőeljárás 230
5.1.1 A törvény célja, alapelvek 230
5.1.2 Alapvető rendelkezések 230
5.1.3 A büntető ügyekben eljáró hatóságok; hatáskor és illetékesség 230
5.1.4 A büntető eljárásban résztvevő személyek 231
5.1.5 Bizonyítási eszközök 231
5.1.6 A bűntetti és a vétségi eljárás szakaszai 231
5.1.7 Perújítás, törvényességi óvás 232
5.1.8 Külön eljárások 233
5.2 A szabálysértési eljárás 233
5.2.1 A szabálysértés miatt eljáró szervek 234
5.2.2 Az előkészítő eljárás; az eljárás lefolytatása 234
5.2.3 Jogorvoslat, felügyeleti intézkedés 234
5.2.4 Végrehajtás 234
VII. FEJEZET Társadalombiztosítás 235
1. Szociális biztonság - társadalombiztosítás 235
2. A társadalombiztosítási jog személyi hatálya 235
2.1 A biztosítottak 236
2.2 Kiegészítő tevékenységet folytatók 239
2.3 Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megállapodás alapján 239
3. A társadalombiztosítási ellátásokra jogosultság 241
3.1 Betegségi és anyasági ellátások 241
3.2 Baleseti ellátás 245
3.2.1 Baleseti egészségügyi szolgáltatás 248
3.2.2 Baleseti táppénz 248
3.2.3 Baleseti járadék 249
3.2.4 Baleseti rokkantsági nyugdíj 250
3.2.5 Hozzátartozói baleseti nyugellátások 250
3.3 Nyugellátás saját és hozzátartozói jogon 251
3.4 Igénybejelentés, az igény érvényesítése 256
4. Járulékfizetési kötelezettség 257
4.1 A társaságok és tagjainak járulékfizetési kötelezettsége 257
4.2 A kiegészülő tevékenységet folytató tagok utáni járulékfizetés 258
4.3 A biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulék 258
4.4 A biztosítottak egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége 260
5. Felelősségi szabályok 261
5.1 Visszafizetési kötelezettség 261
5.2 Megtérítési kötelezettség 261
5.3 Késedelmi pótlék, rendbírság 262
5.4 A követelés érvényesítése 262
6. Jogorvoslat 262
7. Bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség 262
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Jogi ismeretek I. Jogi ismeretek I. Jogi ismeretek I.

A borító gerince enyhén sérült. A lapélek kissé elszíneződtek.

Állapot:
1.780 Ft
890 ,-Ft 50
4 pont kapható
Kosárba
konyv