Renaissance Olaszországban I-III.

I.: A kényurak kora/II.: A tudományok föléledése/III.: A szépművészetek

Szerző

John Addington Symonds

Fordító

Wohl Janka

Pulszky Károly

Budapest

'John Addington Symonds: Renaissance Olaszországban I-III. ' összes példány

Kiadó:	M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1886
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.466 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Az I. kötet kiadási éve 1881, a II. kötet kiadási éve 1882. Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen kötet első részét képezi oly munkának, mely az olaszországi renaissance-al foglalkozik. A második részben majd a képzőművészetekről és a tudományok föléledéséről szólunk; a harmadikat az... Tovább

Fülszöveg

A Renaissance Olaszországban czímű munkám e harmadik kötete nem akar az olasz művészetek története lenni, hanem inkább azoknak a renaissance műveltség fő mozzanataival való összefüggését kivánja elemezni. Munkám ezen főczélját folytonosan szem előtt tartva, világossá igyekeztem tenni azt, hogy kezdetben a művészetek a középkor kereszténységétől függő viszonyban voltak, utóbb fokozatosan fölszabadúltak az egyház ellenőrzése alól, mikor pedig a klasszikai műveltség ujjászületése elérte a tetőpontot, bekövetkezett a művészetek teljes függetlensége.
Lehetetlen volna a középkori időszakot ezen fejlődésében figyelemmel nem kísérni; miután a szobrászat és a képírás felvirágzása a XIII-dik század végén első jelei közé tartozott ama szellemi ujjászületésnek, mit Renaissance név alatt ismerünk. Ennélfogva kissé hosszadalmasabban kelle foglalkoznom az építés, a szobrászat és a képírás fejlődésének azon állapotaival, melyek saját történetemnek mintegy előjátékát képezik.

Tartalom

A renaissance szelleme
Nehézségek az évszám meghatározása körül	2
A renaissance szó értelme	4
A gondolkodás szabaddá lesz	6
A hűbéresség viszonya a renaissancehoz	7
A renaissance előjelei a középkorban	8
Abelard	8
Bacon	8
Joachimus de Flora	8
A provencalok	8
Az eretnekek	8
II. Frigyes	9
Dante	9
Petrarca	9
Boccaccio	10
Az olaszok physikai képessége	11
A tudományok föléledése	13
A két nagy felfedezés: a világ és az ember	13
A világ-egyetem s a földgolyó átkutatása	15
Tudomány	15
Képzőművészet és kutatás	16
A művészetek az egyház fölfogását emberivé teszik	17
A kutatás történetének három korszaka	18
Az óhajtás kora	18
A megszerzés kora	19
Julia holttestének mondája	20
A könyvnyomtatók és kritikusok kora	22
A lelkiismeret fölszabadítása	23
A reformatio s a modern kritikus fölfogás	25
Mechanikai találmányok	26
Olaszország helye a renaissanceban	27
A kényurak kora
A XIV. és XV. századnak jellemző tulajdonságai Olaszországban	29
Olaszország viszonya a birodalomhoz s az egyházhoz	30
Az olasz uralkodók jogczimének törvénytelen volta	31
Az egyéniségnek szabad kifejlődése	32
II. Frigyes és példájának hatása	34
Ezzelino da Romano	37
Az olasz kényurak hat fajtája	38
Hűbéres urak	38
A birodalom vicariusai	39
A nép hadnagyai	39
Condottieri	39
A pápák öcscsei és fiai	40
Kitűnő polgárok	41
Az olaszok képtelensége községi kormányzatra	42
A hatalom bitorlására kifejleszti az egyénnek képességeit	44
Hogyan él a kényur?	44
Családi bűnnek példái az uralkodó családokban	47
Az olasz zsarnok leírása Macaulaynál	48
A zsarnok leírása Savonarolanál és Matteo Villaninál	49
A nagyobb kényuraságok fölemésztik a kisebbeket a XIV. században	50
A Viscontiak története	69
Francesco Sforza	71
A zsoldos vezérek szerepe az olasz politikában	72
Zsoldos háború	73
Alberico da Barbiano	74
Braccio da Montone	75
Sforza Attendolo	75
A Sforza-ház története	79
Galeazzo Maria Sforza meggyilkoltatása	82
A zsarnokölés ethikája Olaszországban	84
A kényurak viszonya a művészetekhez és tudományhoz	84
Sigismondo Pandolfo Malatesta	85
Federigo Urbino herczege	89
Vittorino iskolája és az urbinoi udvar	90
Castiglione Cortigianoja	102
Az olasz Cortegiano és a modern gentleman	102
Visszatekintés	104
A köztársaságok
Az olasz köztársaságok jellegének különféleségéről	106
A községek jellemének hasonlatossága	107
A polgári jogok	109
A zavarok okai a községekben	111
Az alkotmányok idomíthatóságában való hit	112
Genua	113
Savonarola alkotmánya	113
Machiavelli beszéde X. Leóhoz	115
A pártok és érdekek sokfélesége	117
Siena	119
Az olasz városok kicsinysége	120
A községek bizalmatlansága és irigysége	123
Velenczének kivételes helyzete	124
Velencze alkotmánya	127
Bölcs kormány rendszer Velenczében	129
Firenze és Velencze sorsa	131
Firenze hatóságai	136
Balia és Parlamento	137
A Mediciek fondorlatai	139
Párhuzam Firenze és Velencze közt	141
Párhuzam Görögország és Italia közt	144
Lényeges különbségek	145
Az olasz községek kereskedő jellege	146
Agnolo Pandolfini: Trattato della Famiglia s a Firenzeben uralkodó polgári hang és a polgár eszménye	150
A zsoldos hadak	152
A firenzei történetírók
Firenze, a szellem városa	154
Bírvágy, kíváncsiság és szépség szeretete	154
A firenzei történetírás	155
A történetnek philosophicus tanulmányozása	157
Ricordano Malaspina	158
A firenzei történetírás s a többi olasz város chrónikái	159
A Villaniak	160
Az 1300-ik esztendő	160
Statistika	164
Dante politikai munkái és röpiratai	166
Dino Compagni	168
Firenze latin történetírói a XV. században	169
Lionardo Bruni	170
Poggio Bracciolini	170
A XVI. század első felének történetírói	171
A tett és írás emberei: a doctrinaire-ek	171
Firenze 1494 és 1537 közt	172
Varchi	174
Segni	174
Nardi	174
Pitti	174
Nerli	174
Guicciardini	175
Ezen írók politikai fontossága	175
A firenzei függetlenség végső évei és az 1529-iki ostrom	176
A pártok állása	177
Filippo Strozzi	278
A történetírók nézete a firenzeiek gyengeségéről	183
Irodalmi tulajdonságaik	185
Francesco Guicciardini	186
Niccolo Machiavelli	186
A tudós államférfiak	187
Ellentét az élet s az irodalom közt	187
Guicciardini életrajza	192
Istoria d'Italia	194
Dialogo del Reggimento di Firenze	198
Storia Fiorentina	198
Ricordi	199
Machiavelli életrajza	201
A nemzeti sereg terve	203
A Principe ajánlása	211
Az olasz renaissance politikai erkölcsei	214
Discorsi	216
A háború művészetének hét könyve	217
Firenze története	219
Machiavelli: Il Principe
Machiavelli őszintesége ez értekezésében	220
A machiavellismus	221
Öntudatos kynismusa politikai elméletének	221
A fejedelem elemzése	222
A fejedelemségek kilencz fajtája	223
A hódító érdeke politikájának egyedüli indító oka	224
XII. Lajos kritikája	226
Hűbéres monarchia és keleti despotismus	227
Szabad város leigázásának három módja	227
Pisa példája	228
Kalandorok alapította fejedelemségek	228
Mózes	229
Romulus	229
Cyrus	229
Theseus	229
Savonarola	230
Francesco Sforza	230
Cesare Borgia	231
Machiavelli személyes összeköttetése Cesareval	232
Machiavelli bámulja Cesare lángeszét	233
Cesare pályája	237
A kik bűnök által jutottak fejedelemségre	237
Oliverotto da Fermo	237
A kegyetlenségnek haszna	238
Messer Ramiro d' Orco	238
Machiavellinek pessimistikus fölfogása az erkölcsiségről	239
Fejedelmek szavatartásáról	240
Hatodik Sándor	240
Az erényesség és becsületesség látszatának politikai haszna	241
Lovagias érzés hiánya Italiában	242
A hatalmas fejedelemnek katonai rendszere	243
A zsoldosok és szövetségesek kritikája	245
Nemzeti sereg szükségessége	246
A háború művészete	246
Az értekezésnek hazafia befejezése	249
Machiavelli és Savonarola	251
A renaissance pápák
A pápaság 1447-1527-ig	253
Pápák példái a renaissance ellentéteinek	255
Hatalmuk meggyengül az egyházi tartományok és Róma felett az avignoni száműzetéskor	257
V-ik Miklós	258
Hogyan fogja föl a pápai monarchiát	259
II-ik Pius	260
A keresztes hadjárat	261
Hét pápa föllépése	263
II-ik Pál	264
A platonisták üldözése	266
IV-ik Sixtus	267
Nepotismus	268
A Riario és della Rovere család	272
Fukarság	273
Háborús kedv	274
A Pazzi összeesküvés	277
Az inquisitio Spanyolországban	280
VIII. Innocentius	281
Franceschetto Cibo	283
VI. Sándor megválasztatása	289
Megerősíti a világi uralmat	290
Politikája az Orsiniak és Colonnákkal	290
Rómában minden vesztegethető	291
Politikája a Sultánnal	293
Az index	293
A Borgia család	295
Lucretia	300
A gandiai herczeg meggyilkolása	301
Cesare és emelkedése	304
Sándor halála	306
II. Julius	307
Heves természete	307
Nagy tervei és tiszteletreméltó jelleme	308
X. Leo	311
Jelentéktelenebb Juliusnál	312
Szent Péter temploma és a reformatio	313
VI. Hadrianus	314
Gyűlöli a pogány műveltséget	314
A római udvar botránkozása	315
VII. Kelemen	316
Róma kifosztása	317
Firenze elveszti szabadságát	318
Az egyház és az erkölcs
Az egyház romlottsága	320
Olaszország egyenetlensége és sülyedése	322
Machiavelli, Guicciardini és nápolyi Ferdinand véleménye	324
Az olaszok nem képesek gyökeres reformatiora	326
A renaissance világiassága és műveltsége	328
Olasz írók terhelő tanúsága a pápai udvarról és a kolostorokról	329
Az ereklyék babonás tisztelete	330
A vallás és erkölcsiség eltávoznak egymástól	330
A pápákat egyrészt megvetik, másrészt tisztelik	331
Gianpaolo Baglioni	332
A zsarnokölők vallásos érzelme	334
Pietro Paolo Boscoli	337
A vallások szívós tartóssága	338
Az olaszok közvetlen érdeke Rómában	338
Tisztelet az egyház szentségei iránt	339
Angolok véleménye az olaszok erkölcstelenségéről	340
Hitszegés és érzékiség	343
A képzelet eleme az olaszok bűneiben	345
Az olaszok természetüknél fogva nem kegyetlenek - nem durvák - nem kicsapongók	346
Családi gyilkosságok	347
A becsületérzés Olaszországban	351
Onore és Onestá	352
Általános pallérozottság	355
A nép jó tulajdonságai	356
A vallásos rajongás fellobbanásai	358
Fra Girolamo Savonarola
Savonarola állása a renaissance-al szemben	360
Származása, születése és gyermekévei	361
Költeménye a világ romlásáról	362
Bolognaban belép a domonkos rendbe	363
Levele atyjához	363
Költeménye az Egyház romlásáról	364
1482-ben prédikálni kezd	365
Első látogatása Firenzében	367
San Gemignano	368
Jövendölése	369
Brescia 1486-ban	369
Külseje és szónoklásának irálya	371
Hatása a hallgatóságra	372
Három következtetése	375
Látomásai	377
Savonarolanak, mint olasz államférfiunak hibái	378
Őszinte hite prophetai küldetésében	380
Barátsága Pico della Mirandolaval	380
1490-ben megtelepszik Firenzében	381
San Marco	381
Savonarola viszonya Lorenzo de' Medicihez	382
Lorenzo halála	383
Egyházi beszédei 1493 és 1494-ben	384
1495-iki alkotmány	386
Theokratia Firenzében	387
Piagnoni, Bigi, Arrabiati	388
Küzdelem Savonarola és VI-ik Sándor közt	390
A Signoria 1498-ban eltiltja a szónoklást	391
Kísérletek zsinat összehívására	391
A tűzpróba	392
A csőcselék ostromolja San Marcot	392
Savonarola pere és kivégeztetése	395
VIII. Károly
Az olasz államoknak összeütközése Európa nagy nemzeteivel	398
XI-ik Lajos, franczia király, politikája	398
VIII-ik Károly jelleme	400
Készülődések Olaszország meghódítására	400
Ludovico Sforza helyzete	403
Diplomatiai nehézségek Italiában Lorenzo de Medici halála után	405
A köztársaságok gyengesége	405
Il Moro	407
1494	408
Nápolyi Alfonso	410
A szövetségesek nem bírnak Francziaországgal	411
Giuliano della Rovere unszolja Károlyt a hadjáratra	411
Károly Astiban és Paviaban	413
Gian Galeazzo Sforza meggyilkolása	413
A franczia sereg bizalmatlankodik	414
Rapallo és Fivizzano	415
Bevonulás Toscanába	416
Piero de' Medici szerepe	417
Károly Pisaban	418
Bevonulás Firenzébe	419
Piero Capponi	420
A franczia sereg Róma ellen indul	421
Bevonulás Rómába	422
VI. Sándor megrémül	422
A francziák Nápoly ellen indulnak	433
A spanyol ház	424
Alfonso	426
Fernando	427
II. Alfonso Siciliába menekül	429
II. Fernando Ischiába vonul vissza	430
Károly Nápolyban	431
Szövetség a francziák ellen	432
De Comines Velenczében	433
Károly hátrál	434
Fornovoi csata	435
Károly Astiba ér és visszamegy Francziaországba	436
Olaszország, Franczia-, Spanyol- és Németország versenyzésének tárgyává lesz	439
VIII. Károly kirándulásának fontossága	440
Függelékek
Vérdüh	441
Nardi Istorie Fiorentine lib. I. cap. 4.	444
Varchi Storia Fiorentina lib. III. cap. 20, 21, 22	447
Varchi Storia Fiorentina lib. IX. cap. 48, 49, 46	452
VI. Sándor jellemzése. Guicciardini Storia fiorentina cap. 27.	456
Vallásos rajongás kitörései a középkori Italiában	459
Francesco Vettori Sommario della Storia d'Italia dal 1511 al 1527	477
A renaissance férfiai
Öntudatos egyéniség megalakulása Italiában	6
A szellem arisztokratiája	7
Önművelés czél	8
Nemzeti dráma hiánya	8
Nemzeti építészet hiánya	10
A szobrászat és festészet kitűnő volta	11
Kiváló irodalmi tehetség	11
Tudósság	12
A sokoldalu lángeszek	13
Viszonyuk a korhoz	14
A középkori hagyománynak s a humanismusnak összeütközése	14
Petrarca	15
Ő kezdi meg a valóságos föléledést	15
Kosmopolitikus philosophia	16
Türelmesség	16
Szellemi irodalom	17
Világiasság	18
Indulatok és ihletettségek zavara	19
Copernicus és Columbus	21
Kereszténység és a klasszikusok	22
Az olaszok képtelensége vallás-reformra	22
A szabad gondolkodás a féktelenség alakját ölti fel	23
Törekvések a kereszténységet s az ókori philosophiát egymással összehangolni	23
Firenzei Academia	23
Az olaszoknak testi tulajdonságai	27
Két korszak arczképe	28
Testgyakorlatok	29
A fajnak eltökéltsége, hogy tudóssá válik	29
Róma régi emlékei	29
Az ókor tisztelete	30
Dicsőség vágya	31
Dicsőséget lelni irodalomban	32
A szellem tisztelete	33
A jellem tisztelete	34
Hajlandóság a magánélet részleteivel foglalkozni	34
életrajzírás	35
Ideális vázlatok	36
Utószülött dicsőség	37
Lelkesedés a tudósságért	38
Piero de' Pazzi	40
Firenze és Athene	40
Pogányság	42
Az olasz humanismus valóságos értéke	44
Pico az ember méltóságáról	45
A humanismus első korszaka
A tudományok föléledésének fontossága	47
A középkor regénye	47
Faustus mondája	48
Értéke a renaissancera nézve	49
Italia odaadása a tudomány iránt	50
Az olaszok hajlandósága ezen munkára	51
Tudomány a középkorban	55
Az egyház kettős magatartása	57
Kegyelet Virgilius iránt	58
A latin klasszikusok csekély ismerete	58
Görög tudás hiánya	59
A középkor szellemi viszonyai ellenkeznek a tiszta irodalommal	60
Itália nem kivétel Európa többi részei közt	61
Dante és Petrarca	63
A humanismus meghatározása	64
Hogyan fogja fel Petrarca	64
Aestheticus vérmérséklete	65
Tisztelete Cicero iránt, buzgó kéziratgyűjtése, érzéke a görög tanulmányok fontossága iránt	66
Harcza a pedanság és babona ellen	66
A költészet és szónoklat ideálja	68
A jogászok és a tanárok bírálata	69
Szent Ágoston	69
Petrarca hiusága	70
Becsvágya	71
Ellentét élete és hitvallása közt	71
Irodalmi vérmérséklete	72
Ábrándozó hazaszeretete	73
Befolyása	76
Utódai	76
Boccaccio és a görög tanulmányok	80
Homeros fordítása	81
Az irodalom philosophiája	84
Boccaccio ihletésének érzékiessége	85
Giovanni de Ravenna	86
A vándor tanár	87
Tanítványai a latin tudományban	87
Luigi Marsigli	88
Humanismus a politikában	91
Coluccio de' Salutati	92
Gasparino de' Salutati	92
Gasparino de Barzizza	93
A levélírás modorának javulása	93
A görög tudomány föléledése	94
Manuel Chrysoloras	95
Tanítványai	95
Lionardo Bruni	96
A görögnek értéke a renaissancera nézve	98
A humanismus első korszaka
Az egyetemek állapota Olaszországban	100
Bologna	100
A főiskolák, melyek belőle erednek	101
Nápoly II. Frigyes alatt	101
Nápoly az Anjou-ház alatt	161
Ferrara	102
Piacenza	102
Róma	102
Pisa	102
Firenze	102
Császári és pápai alapító-levelek	103
Idegen tanulók	103
A tanári kar	104
A főiskolák tantárgyai	105
A humanismusnak föntartott hely	105
Az ékesszólás tanárainak fizetése	106
Francesco Fileifo	106
A humanisták kevesbbé hatalmasak az egyetemeken	107
A humanisticus tanítás módszere	108
A könyvkereskedés a nyomtatás föltalálása előtt	109
Középkori könyvtárak	110
Köziratok ára	110
Stationarii és peciarii	112
A másolók hanyagsága	113
Classicus kéziratok fölfedezése	114
Boccaccio a Monte-Cassinón	115
Foggio Constanzban	115
A szent-galleni kolostor	117
Bruni levele Foggióhoz	118
A Foggio által fölfedezett kéziratok	118
Trieri Miklós	120
Görög kéziratok gyűjtése	120
Aurispa, Filelfo és Guarino	122
Róma romjai	123
Befolyásuk a humanismusra	123
Dante és Villani	124
Rienzi	124
Idealisticus hazaszeretete	125
Hiusága	125
Nincs politikai ítélete	126
Petrarca viszonya Rienzihez	127
Róma romjainak pusztulása	129
Foggio római topographiája	131
Érzelgősség az ókor romjai fölött	132
Anconai Ciriaco	134
A humanismus második korszaka
A tárgy bonyolódottsága	137
Négy szakaszra osztható	138
Firenze helye	140
A művelődésre kedvező társadalmi viszonyok	141
Palla degli Strozzi	141
Pártfogolja a görög tanulmányokat	141
Nyilvános könyvtár terve	142
Számkivetése	143
Cosimo de' Medici	144
Támogatja a tudományt	144
Politikai szerepe	145
Kedveli az építkezést	146
Bőkezűsége a tudósok iránt	147
Könyvtárak alapítása	148
Vaspasiano és Tommaso da Sarzana	149
Nicolo de' Nicoli	151
Kézirat-gyűjteménye	152
Híre, mint latin tudósé	152
Életrendjének leírása	154
Lionardo Bruni	155
Életrajza	155
Görög fordításai	156
Latin értekezései és történeti munkái	158
Santa Croceban temetik el	157
Carlo Aretino	157
Híres fölolvasó	158
A firenzei titkári hivatal	158
Matteo Palmieri	159
Giannozzo Manetti	159
Tanulmányozza a hébert	160
Nyilvános szereplése	161
Ékesszólása	162
A Mediciek tönkre teszik Manettit	162
Élete nápolyi számkivetésében	162
Tehetségének méltánylása	163
Ambrogio Traversari	163
Tanulmányozza a görög egyházatyákat	164
A camaldolii szerzet főnökévé lesz	164
Humanismus és szerzetesség	164
A firenzei zsinat	165
A firenzeiek véleménye a görögökről	166
Gemisthos Pietho	167
Élete	168
Philosophiája	172
Befolyása Firenzében	173
Cosimo de' Medici és a firenzei akadémia	174
Plato tanulmányozása	175
Platho iratai	175
Platonisták és Aristotelianusok Itáliában és Hellasban	175
Bessarion	176
Pártfogolja Rómában a görög menekülteket	177
Humanismus az apróbb köztársaságokban	178
Velencze	179
A humanismus második korszaka
Átmenet Firenzéből Rómába	181
A tudomány viszontagságai a pápai udvarnál	181
Diplomatikus humanisták	182
Protonotariusok	182
Apostoli írnokok	182
Egyházi sophisták	182
A tudomány erkölcstelen és mesterkélt volta Rómában	183
Poggio és Bruni, titkárok	184
IV. Eugenius	184
Pártfogolja a tudósokat	185
Flavio Biondo	186
Alapos tanultság	186
V. Miklós	187
Magánéletének története	188
Tehetsége	188
Váratlanul megválasztják pápának	189
A humanisták üdvriadása	190
Pártfogolja a tudós férfiakat Rómában	190
Tudós műhely	191
Az irodalmi tevékenység magas díjazása	191
Fordítások gyára	192
Poggio Fiorentino	192
Ifjukora	193
Utazásai	194
Irodalmi kitűnő volta	195
Állása az egyháziakkal szemben	196
Támadásai	197
Humanista gladiátorok	199
Poggio és Fileifo	201
Poggio és guarino	201
Poggio és Valla	202
Poggio és Perotti	202
Poggio és Georgios Trapezuntios	203
Irodalmi botrányok	204
Poggio régiséggyűjteményei	205
Firenzei kanczellár	206
Bessarion bíbornok	266
Könyvtára	207
Theologicus tanulmányai	207
Plato spologiája	207
Görögök Italiában	208
Humanismus Nápolyban	209
Műveltség hiánya Dél-Olaszországban	210
A tudomány idegen	210
Alfonso a pompás	211
A tudósok táborban	212
Irodalmi párbeszédek Nápolyban	212
Antonio Beccadelli	214
A Hermaphroditus	215
Lorenzo Valla	216
Az epieureus	216
A kritikus	218
Az egyház ellenfele	219
Bartolommeo Fazio	220
Giannantonio Porcello	221
A milanói udvar	222
Filippo Maria Visconti	222
Decembrio leírja urát	222
Fancesco Fileifo	223
Ifjusága	223
Látogatása Konstantinápolyban	224
Helye az udvarnál	224
Házassága	225
Hazatér Olaszországba	226
Velencze	228
Bologna	228
Tanári igényei	228
Firenze	229
Harcza a firenzeiekkel	230
Politikába avatkozik	230
Siéna	231
Megtelepszik Milanóban	232
Híre	233
Magánélete és nyilvános szereplése	235
Ajánlatai ában	236
Filelfo a Sforza-zsarnokság alatt	239
Irodalmi szegény-legénység	240
Halála Firenzében	241
Filelfo egy osztály képviselője	242
Vittorio da Feltre	242
Első nevelése	242
Terve a gyermekeket tudósokká nevelni	243
Paduai tartózkodása	244
Mantuai tartózkodása	245
Fejedelmek iskolája	246
Nagylelkűsége szegény tanulók iránt	247
Életének és rendszerének részletei	249
A ferrarai udvar	249
Guarino da Verona	250
Leonello d' Este házi nevelője	251
Giovanni Aurispa	252
Kisebb udvarok	252
Carpi	252
Mirandola	253
Rimini és a Malatesta zsarnokok	253
Cesena	253
Pesaro	253
Urbino és Federigo herczeg	255
Vespasiano da Bisticci	257
A humanismus harmadik korszaka
Az ízlés és bírálat javulása	259
Irodalmi körök és akadémiák	260
Az olasz irodalom megújulása	260
Nyomtatás	260
Firenze a tudomány fővárosa	260
Lorenzo de' Medici és köre	263
Lorenzo nyilvános politikája	265
Pártfogolja az irodalmat	266
Sokféle tehetsége	268
Aplatonikus tudományok művelésére készül	271
Platónak s a Neoplatonistáknak fordítása	275
Giovanni Pico	275
Első megjelenése Firenzében	275
Tantételeit kihirdeti Rómában	276
Az egyház megrójja	277
Platónak s a kereszténységnek összhangzása	277
Tanulmányozza a Cabbalát	279
Nagyszabású módon fogja fel a tudományt	280
Titokzatos tudomány	281
Cristoforo Laudino	282
Szépirodalom tanára	282
Virgilius-tanulmányok	282
Camaldolii vitatkozások	284
Leon Battista Alberti	284
Sokoldalúsága	286
Bartolommeo Scala	286
Alacsony származása	286
Firenzei kanczellár	287
Angelo Poliziano	288
Ifjúkora	288
Homeros fordítása	288
A Homericus Juvenis	288
Poliziano valósággal lángész	289
Alaposan tud latinúl s görögül	289
Benne föléled az ókor	290
Tanári működése	293
A Miscellanca	294
Viszonya Medicivel	297
A római tudós világ ez időben	298
II. Pius	299
Pomponius Laetus	300
Akadémiája és életmódja	300
Üldöztetése II. Pál alatt	301
Humanismus Nápolyban	302
Pontanus	302
Akadémiája	302
Művei	302
Itália minden városában alapítanak akadémiákat	305
A nyomtatás meghonosítása	306
Sweynheim és Pannartz	306
A velenczei sajtó első kora	306
Firenze	307
Cennini	307
Alopa Homerosa	307
A tudománynak sajtó okozta változása	310
Alda Manuzio élete	310
A fejedelmi Pio ház Carpiban	312
Görög könyvek Aldus előtt	313
Az Aldusok sajtója Velenczében	318
Tevékenységének története	319
Aldo és Erasmus	320
Aldo s a görög menekültek	321
Aldo halála	322
Családja s utódai	323
A Ne-akadémia	324
A görög irodalom megmentése	325
A humanismus negyedik korszaka
A humanisták bukása	327
A tudósság áthatja a társaságot	328
Az életnek s a szokásoknak új eszménye	329
A nevek latinosítása	330
Klasszikus körülírások	331
Keresztény tárgyú latin eposzok	333
X. Leo udvara	334
A tudósok egyházi kitüntetéseket kapnak	335
Egyházi világfiak	335
Maeceműspl Rómában	336
A pápai s a császári Róma	337
Az erkölcs romlása	339
A társadalom finomodik	339
Római akadémia	340
Pietro Bembo	341
Élete Ferrarában	342
Élete Urbinóban	342
Rómába jön	343
Leo foglalkoztatja	343
Visszavonul Paduába	344
Az irodalom dictátora lesz	344
Jacopo Sadoleto	345
hatalmasabb lángész Bembonál	346
Paulus Jovius	347
Latin stylista	347
Történetkönyvei	347
Baldasare Castiglione	348
Élete Urbinóban és Rómában	349
Az udvari tudós	350
Diplomatikus küldetései	350
Alberto Pio	351
Gian Francesco Pico della Mirandola	351
Viszontagságai	351
Hieronymus Aleander	352
Orientalis tanulmányai	352
A vatikani könyvtár	352
Küldetése Németországba	352
Inghirami	353
Beroaldo és Acciaiuoli	353
A római egyetem	354
Joannes Laskaris	355
A régiségek tanulmányozáa	356
A corpus inscriptionum eredete	356
Topographiai tanulmányok	357
A vatikáni szoborgyűjtemény alapítása	358
A Laokoon fölfedezése	358
A renaissanceOlaszország érzéke a szobrok iránt	360
Velenczei követek a Belvedereben	362
Raphael terve a régi Róma kiásására	362
Levele Leohoz	363
A régészeti kutatások hatása a művészetekre	365
Róma szellemi fensége e korban	366
Bukás	367
VI. Adorján	367
Róma kirablása	367
A tudósok szenvedéseinek leírása Valerianotól	370
Latin költészet
A latin költés Olaszországban való gyakorlásának különös okai	372
Olasz nyelv hiánya	373
A versfaragók serege	375
Beccadelli	375
Alberti Philodoxusa	376
Poliziano	376
A Sylvae	376
Nutricia, Rusticus, Manto, Ambra	387
Kisebb költemények	388
Pontano	390
Sanazzaro	391
Elégiák és epigrammák	392
Keresztény eposzok	393
Vida Christias-a	393
Vida Poeticaja	398
Fracastoro	399
A Syphilis	402
Barocco hízelkedések	403
Bembo	403
Erkölcstelen elégiák	403
Ovidius és Tibullus utánzásai	404
A Benacus	405
Síriratok	406
Navagero	409
Epigrammák és eclogák	409
Molsa	409
Költemény saját haláláról	410
Cawtiglione	411
Alcon és Lycidas	412
A társaság verselése	413
A pápák dicsőítése	416
Költemény a vaticáni Ariadnéról	417
Sadoleto versei a Laokoonról	417
Flaminio	418
Élete	419
Szereti a faluzást	421
Tudós barátjai	424
A lombardiai tudós költők	426
A tudomány elhalása Firenzében	427
Az olasz tudomány hanyatlása	427
Általános áttekintés	429
A főbb városok szerepe a föléledésben	429
Az olaszok, háború és idegen hódítás daczára, főleg tudománnyal foglalkoznak	430
A humaniosták állása a társadalomban	431
Dícséretet és megrovást osztogatnak	431
Magasztaló és szidalmazó iratok	432
Összehasonlítások a sophistákkal	433
Irodalomban többre becsülik az alakot a tartalomnál	434
A műveltség eszménye önczél	434
A hitbuzgó egyházi férfiak gyanakvása	435
A humanismus az egyházba tolakodik	436
A humanisták vallástalansága	436
Gyraldi Progymnasma-ja	437
Ariosto	437
Czigányélet	438
Egyéni erkölcstelenség	439
Megállapodott elvek hiánya	439
Hiuság hivatásukra	440
Irodalmi büszkeségük	441
A humanistikus irodalom megbecsülése	442
A stylus tanulmányozása	442
Cicero befolyása	442
Valla Elegantiae-i	443
Stylistikus gyermekességek	443
A rhetorika becse	444
Oratore	445
Erkölcsi értekezések	446
Epistolographia	448
Történetírás	448
Kritikai és régiség-tanulmányok	449
Az ókort nagyra becsülik	449
Szabadelvű szellem	450
Poggio és prágai Jeromos	450
A nevelés humanistikus modora	451
Európaszerte elterjed	451
Kilátások a jövendőre	454
A tudomány hanyatlása Itáliában	458
Függelék
II. Pál Eugéne Münz	475
II. Pál Geiger	479
A szépművészetek által megfejtendő probléma
Művészet Olasz és Görögországban	4
A kultura mérvadó időszaka	5
Az irodalom széptani jellege	5
A festészet, mint a legfenségesebb olasz művészet	6
Feladata a renaissanceban	8
Keresztény és klasszikai hagyományok	10
A szobrászat a régieknél	13
A képirás a romantikus nemzeteknél	14
Középkori hit és babona	14
A képirás igérete	15
Mennyire fejezhetik ki az alakító művészetek a keresztény eszméket?	17
Görög és keresztény vallás	17
A plastikai művészet képtelen a probléma megoldására	18
Hatásosabb művészetre van szükség	19
A szobrászat helye a renaissanceban	20
Festészet és keresztény mese	22
Egyházi eszmék általánosítása a művészet által	23
A valódi ájtatosság szellemének ellenséges állása a művészettel szemben	24
Az egyház által létesített kiegyezések	25
Fra Bartolommeo Szent Sebestyénje	26
A művészet és a theologia, a művészet és bölcselet összeférhetetlensége	28
Összefoglalás	30
A művészet végre elpogányosít	33
Zene	34
A festészet jövője a Renaissance után	35
Az építészet
Az építési középkor Olaszországban	38
Milano, Génua, Velencze	38
A fejedelmek mint építők	39
Különböző stílek	40
Helyi befolyások	41
Toskánai román, csúcsíves, lombárdiai stíl	43
A csúcsíves építés iránti érzék hiánya az olaszoknál	46
Siena és Orvieto székesegyházai	50
A középkor világi épületei	52
Florencz és Velencze	53
Magán paloták	54
Nyilvános csarnokok	54
A Signoria-palota Florenczben	55
Arnolfo del Cambio	56
S. Maria del Fiore	57
Brunelleschi kupolája	59
A klasszikai újjászületés az építésben	61
Római romok	62
A renaissance építés három korszaka	63
Jellemzésök	64
Brunelleschi	65
Alberti	66
Palota-építés	67
Michelozzo	67
Az újjászületés diszítő munkássága	69
Bramante	72
Az Umiltá-templom Pistójában, Vitone müve	73
A del Te-palota	74
A Farnese villa	74
Sansovino Velenczében	75
Michel-Angelo	76
Sz. Péter termplom	77
Palladio	83
A Ragione-palota Vicenzában	83
Lombardiai mesterek	84
Az elmélet művelői és Vitruvius tanulmányozói	85
Vignolla és Scamozzi	85
Palladio stíljenek befolyása Európában	87
A tudósok és az építőmesterek, összefüggésben a tudomány felvirágzásával	87
Szobrászat
Niccola Pisano	89
A korai olasz szobrászat történetének forrásai kétesek	90
Vasari legendája Pisanóról	91
A Levétel a keresztről Luccában	92
A természet és az antik tanulmányozása	93
A pisai sarkophag	94
A pisai szószék	95
Niccola iskolája	97
Giovanni Pisano	98
A. S. Andrea templom szószéke	100
Műveinek töredékei Pisában	101
XI. Benedek sirja Perugiában	101
Domborművek Orvietóban	103
Andrea Pisano	105
A szobrászat és a képírás közötti viszony	106
Giotto	107
Olaszországban a szobrászat alá van rendelve az építésnek	108
Pisano befolyása Velenczében	109
Balduccio Pisából	110
Orcagna	111
Az Orsammichele templom szentségháza	111
A florenczi keresztelő kápolna kapui	112
Ghiberti, Brunelleschi és Della Quercia pályázata	113
Ghiberti és Brunelleschi pályaműveinek összehasonlítása	113
A domborművek a S. Petronio templomban	114
Ghiberti nevelése	116
Domborművei festői alakításúak	117
Az antik iránti érzéke. Donatello	119
Korám megfordúl Rómában	120
Keresztény tárgyak	120
Természethű alakításra törekszik	121
Sz. György és Dávid	121
Judith	123
Gattamellata lovas szobra	123
Donatello természethűségének befolyása	124
Andrea Verocchio	125
David-ja	125
Collioni szobra	126
Alessandro Leopardi	127
Francesco Sforza szobra Lionardótól	127
A Pollajuolo fivérek	129
IV. Sixtus és VIII. Incze síremlékei	129
Luca della Robbia	129
Zománczozott agyagművei	130
Agostino di Duccio	132
A S. Bernardioni kápolna Perugiában	132
Antonio Rosselino	133
Matteo Civitale	133
Mino da Fiesole	133
Benedetto da Majano	133
E csoport jellemző vonásai és mesterművei	133
Síremlékek	134
Andrea Contucci síremléke S. Maria del Popolo templomban	136
Desiderio da Settignano	139
Szobrászat Riminiben a S. Francesco templomban	141
Velenczei szobrászat	142
Verona	143
Guido Mazzoni	143
Modenából	144
A Certosa Paviában	144
A Colleoni kápolna Bergamóban	145
Sansovino Velenczében	146
Pogány szobrászat	147
Michel Angelo tanítványai	150
Baccio Bandinelli	151
Bartolommeo Ammanati	151
Cellini	153
Gian Bologna	153
A renaissance szobrászat történetének áttekintése	155
Képirás
A művészeti tehetségek felosztása Olaszországban	158
Florencz és Velencze	159
Osztályozás iskolák szerint	160
A képirás fejlődésének korszakai	162
Cimabue	163
Rucellai Madonnája	164
Giotto	166
Nagy kiterjedésü tevékenysége	166
Művészetének köre	167
Életrevalóság	167
Szerkezet	167
Szín	168
Természethűség	168
Egészséges irány	168
Freskók Assisiban és Paduában	169
Sz.-Ferencz legendája	169
Giotto követői	171
Az utolsó itéletet ábrázoló képek	172
Orcagna a Strozzi kápolnában	174
Ambrogio Lorenzetti Pisában	175
Dogmatikus hittan	179
Capella degli Spagnuoli	179
Traini »Aquiniai Sz.-Tamás diadala«	180
Freskókban kifejezett politikai tanulmány	181
Sala della Pace, Sienában	184
Vallásos művészet Sienában és Perugiában	188
A Giottót követő képirók viszonya a renaissancehoz	190
A képirás
A középkori tárgyak ki vannak meritve	196
A technikai tökéletesedésre való törekvés új lendületet vesz	197
Naturalisták a képirásban	198
Közvetítő vívmányok, melyek a művészet aranykorát előkészítik	198
A tizenötödik század positiv szelleme	199
Msaccio	200
A modern modor	201
Paolo Uccello	203
Távlat	203
Realisztikus képirók	204
A minta	204
Piero della Francesca	204
A formákat tanulmányozza	204
A Föltámadás Borgó San Sepolcróban	205
Melozzo da Forli	206
Squarcione Paduában	207
Gentile da Fabriano	208
Fra Angelico	209
Benozzo Gozzoli	211
Diszítményes stílje	211
Lippo Lippi	213
Freskók Prató és Spoletóban	216
Filippino Lippi	216
Sandro Botticelli	218
Értéke arra nézve, a ki a renaissancekori felfogást tanulmányozza	219
A hit-regetan iránti érzéke	220
Piero di Cosimo	221
Domenico Ghirlandajo	226
Mily értelemben foglalja össze a kort	229
Prósai irány	230
Florencz ezentúl hangadó a képirásban	231
A művészeti tevékenység elterjedése egész Olaszországban	231
A Mediciek pártfogása	232
Képirás
Két időszak az igazi renaissanceban	235
Andrea Mantegna	236
Szobrászati jellegű rajza	237
Natiralismusa	238
Római ihlet	238
Julius Caesar diadala	239
Domborművek	240
Luca Signorelli	243
Michel Angelo előfutárja	244
Boncztani tanulmányok	244
Szépérzék	245
A S. Brizio-kápolna Orvietóban	245
Arabeszkjei és medaillonjai	246
Eszményének fokozatai	248
A szerves élet iránti lelkesedés	250
A klasszikai tárgyak kezelésének módja	253
Perugino	257
Vallásos stílje	258
Modorossága	260
Életének lélektani rejtélye	261
Perugino tanítványai	263
Pinturicchio	264
Spelloban és Sienában	264
Francia	265
Fra Bartolommeo	266
Átmenet az aranykorba	271
Lionardo da Vinci	272
A renaissance varázslója	273
Ráfáel	288
Correggio	296
A Faun	298
Michel Angelo	300
A próféta	300
Velenczei képirás
Velenczében későn virágzott a képirás	306
Mit nyujtott Velencze a művészeteknek	307
Shelley és Pietro Aretino	308
Velencze politikai viszonyai	310
Összehasonlítás Florenczczel	311
A Palazzo Ducale	312
A művészet, az állami ünnepélyek segédje	313
Velencze mondája	313
Velencze hőstettei	314
Tintoretto paradicsoma és Guardi festménye, a mely bált ábrázol	315
Korai velenczei mesterek Muranóban	317
Gian Bellini	320
Carpaccio kis angyalai	321
A Z. Zaccaria-beli Madonna	321
Giorgione	321
Az allegória, az idyll, az indulatok ábrázolása	322
A barát a zongora-hárfánál	323
Tiziano, Tintoretto és Veronese	324
Tintoretto kisérlete a velenczei művészet dramatizálásában	324
Veronese világi pompája	325
Tiziano sophoklesi összhangja	326
Iskoláik	326
Veronese további jellemzése	327
Tintorettóról	329
Erélyes képzelő tehetsége	331
A költészet túlnyomó hatalma	331
Tiziano tökélye az egyensúlyban	333
Mária mennybemenetele	334
A nagy velenczeiek közös szelleme	336
Michel Angelo élete
Ellentét Michel Angelo és Cellini közt	338
Michel Angelo gyermekkora és rokonsága	339
Ghirlandójával dolgozik	339
A S. Marco-kert	340
A Mediciek köre	340
Korai szobrászati kisérletek	341
Látogatás Bolognában	342
Első utazás Rómába	343
A Pietá Sz. Péter templomában	344
Michel Angelo, mint hazafi és a Mediciek barátja	346
A pisai csata kartonja	347
Michel Angelo és II. Gyula pápa	349
A sír tragédiája	350
A pápa siremlékének rajza	351
Látogatása Carrarában	352
Menekülése Rómából	353
Michel Angelo Bolognában	354
Gyula bronz szobra	354
Viszatérés Rómába	355
A Sixtus-kápolna mennyezete	355
Görög és modern művészet	361
Ráfáel	362
Michel Angelo és X. Leo pápa	363
S. Lorenzo	365
Az új sekrestye	365
A körülmények melyek közt terveztetett s részben el is készült	365
Az allegóriák értelme	366
Michel Angelo szobrainak befejezetlensége	369
III. Pál	371
Az Utolsó itélet	372
Kortársak birálata	375
Sz. Péter templomának kupolája	377
Vittoria Colonna	382
Tommaso Cavalieri	383
Michel Angelo szokásai	383
Indulatos természete	384
Utólsó betegsége	384
Benvenuto Cellini élete
Hírneve	386
Önéletrajza	387
Annak értéke, a renaissance történetét, szokásait és jellegét tanulmányozókra nézve	388
Születése, rokonsága és gyermekkora	389
Fuvolázás	389
Tanuló évei Marconenál	390
Vándor évei	390
Az ötvösművesség Florenczben	392
Torrigiani és Angolország	393
Cellini elhagyja Florenczet Rómáért	393
Összetűz a Guascontiakkal	394
Emberölő dühe	395
Cellini maga szabja törvényeit	396
Férfikorának három időszaka	398
Élete Rómában	398
Diego a bankettnél	399
A renaissance érzéke a testi szépség iránt	399
Róma kifosztása	401
Cellini életében előfordúlt csodák	402
Gyöngéd érzelmei	403
Fivére gyilkosát megöli	404
Bűnbocsánat és megkegyelmezés	405
Varázsolás a Colosseumban	406
Első utazása Francziaországba	409
Úti kalandok	409
Korona-ékszerek lopásával vádoltatik Rómában	410
S. Angelo várában fogságba vetik	411
A várparancsnok	411
Cellini szökése	412
Látományai	413
Vallásának természete	415
Másodszor meglátogatja Francziaországot	417
A vándor udvar	418
A Petit Nesle	418
Cellini a franczia törvényszék előtt	419
Jelent Fontainebleauban	420
Visszatérte Florenczbe	400
Cosimo de'Medici mint pártfogó	421
Udvari cselszövények	421
Bandinelli	421
A herczegnő	422
Perseus szobra	422
Cellini életének vége	423
Cellini és Machiavelli	423
Az epigonok
A képirás teljes fejlődése és hanyatlása	425
A régi tárgyak kimerültsége	426
Lionardo da Vinci viszonya tanítványaihoz	426
A Lombardiai iskolának tett hagyományai	427
Bernardino Luini	428
Gaudenzio Ferrari	431
A Sacri Montiak ájtatossága	432
Ráfáel iskolája	433
Nem marad más hátra, mint utánzás	434
Róma egészségtelen befolyásai	434
Giulio Romano	435
A Michel Angelo modorát utánzók	435
Michel Angelo félremagyarázása	436
Correggio nem alapit iskolát	437
Parmigianino	438
Macchinisti	438
A bolognaiak	439
A művészet másod virágzása Florenczben	439
Andrea de Sarto	439
Követői	440
Pontormo	440
Bronzino	441
A képirás újjászületése Sienában	441
Sodoma	441
Befolyása Pacchiára, Beccafumira, Perruzira	443
Garofalo és Dosso Dossi Ferraráan	444
A Campi család Cremonában	444
Brescia és Bergamo	445
A hanyatlás a tizenhatodik század második felében	445
Az ellenreformatio	446
A renaissance lendülete megszűnik	446
Függelékek
Első függelék	447
Második függelék	453

Témakörök

Életrajz > Művészet > Festészet, szobrászat
Életrajz > Művészet > Építészet
Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Művészetek
Művelődéstörténet > Átfogó művek, tanulmányok
Irodalomtörténet > Világirodalom > Európai irodalom > Dél-európai
Irodalomtörténet > Irodalomtudomány > Tanulmány, tanulmánykötet
Irodalomtörténet > Irodalomtudomány > Korszakok > 18. század előtti
Irodalomtörténet > Irodalomtudomány > Műnemek > Líra
Irodalomtörténet > Irodalomtudomány > Műnemek > Egyéb, általános
Művészetek > Művészettörténet általános > Kontinensek művészete > Európa
Művészetek > Művészettörténet általános > Lexikonok, kézikönyvek
Művészetek > Művészettörténet általános > Művészettörténet > Külföldi
Művészetek > Művészettörténet általános > Életrajzok > Festők
Művészetek > Művészettörténet általános > Életrajzok > Szobrászok
Művészetek > Művészettörténet általános > Életrajzok > Építészek
Művészetek > Művészettörténet általános > Korszakok, stílusok > XV. század > Reneszánsz
Művészetek > Művészettörténet általános > Összefoglalók > Nemzetközi > Európai
Művészetek > Festészet > Korszakok, stílusok > XV. század - Reneszánsz > Egyéb
Művészetek > Festészet > Életrajzok > Külföldi
Művészetek > Festészet > Tanulmányok, összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > Reneszánsz
Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Olasz
Művészetek > Építészet > Életrajzok > Külföldi
Művészetek > Építészet > Összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Szobrászat > Korszakok > Reneszánsz
Művészetek > Szobrászat > Összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Építészet > Építészettörténet > Külföldi
Művészetek > Szobrászat > Életrajzok > Külföldi
Történelem > Kontinensek szerint > Európa, európai országok története > Dél-Európa > Olaszország
Történelem > Középkor > Keresztes háborúk kora (11-14. sz.)
Történelem > Középkor > Felfedezések kora (15-16. sz.)

John Addington Symonds

John Addington Symonds műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: John Addington Symonds könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem