| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 320 oldal |
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Új folyam 1914-1916. cyclus. Az 1916-ik évi illetmény első kötete. Készült Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdájában, Budapesten. |
| Carlyle | |
| Carlyle hatása és annak tartóssága | 1 |
| Irodalmi szolgálatai | 4 |
| Külön mértékkel kell mérni | 8 |
| A költői és a politikai véralkatról | 9 |
| Rousseau és Carlyle | 10 |
| A társadalmi kérdések kezelésének költői módja | 13 |
| A tehetetlen nyugtalanság; miképen tárgyalja Carlyle | 15 |
| Módszere a legtisztább individualismuson alapszik | 18 |
| Carlyle történelmi állása az európai reactióban | 20 |
| Coleridge | 22 |
| Byron | 23 |
| Carlyle legyőzi a byronismust | 25 |
| Goethe | 26 |
| Carlyle iránya valójában gyakorlati, bár elfátyolozza | 28 |
| Azonosítja az anyagi rendet az erkölcsivel | 30 |
| Elfogadja azt a tételt, hogy a czél szentesíti az eszközöket | 31 |
| A viszonylatoknak a pathologikus elv szerint szabályozott két rendje | 34 |
| Carlyle hibásan tárgyalja őket | 35 |
| Elhallgatásai | 37 |
| Egyaránt ellenzi a metaphysikát és a physicisták végső követelményeit | 38 |
| A természeti supernaturalismus és igazságának mértéke | 40 |
| Sajátos fatalismusából származó két tulajdonsága | |
| Lenézi az erkölcsi szabatosság túlhajtását | 42 |
| Nincs benne rokonérzés a tömegek iránt | 46 |
| Az élet semmiségéről való nézetének veszélyei | 48 |
| A hősök imádata és annak helytelensége | 49 |
| A régi európai rend feloszlásáról való elméletek | 53 |
| Carlyle nézete a franczia forradalomról | 55 |
| Carlyle nézete a reformatióról és a protestantismusról | 57 |
| A politikai szempont megértéséhez nincs érzéke | 59 |
| Robespierre | |
| Bevezetés | 62 |
| Különböző nézetek Robespierre-ről | 64 |
| Ifjúsága története | 65 |
| Mint ügyvéd Arras-ban | 67 |
| Ismeretsége Carnot-val | 69 |
| A Rendek egybehívása | 70 |
| A forradalom megjövendölése | 71 |
| Kísérletek reform-miniszterekkel és azok elbocsátása | 72 |
| Francziaország pénzügyi állapota | 73 |
| A monarchia tehetetlensége | 75 |
| Az "alkotmányozó gyűlés" | 77 |
| Robespierre helyesen ítéli meg a forradalmi mozgalmat | 78 |
| 1789 október 6-ika | 80 |
| Robespierre helyzetének megváltozása | 82 |
| XVI. Lajos jellemzése | 84 |
| Marie Antoinette jellemzése | 86 |
| Az alkotmány és benne Robespierre nyomai | 90 |
| Az új rendezkedés bizonytalansága | 92 |
| A jakobinusok túlsúlyának jelentősége | 95 |
| A "törvényhozó gyűlés" | 96 |
| Robespierre hatalma a jakobinus klubban | 98 |
| Szónoki tehetsége | 99 |
| Népszerűségének valódi titkai | 101 |
| A válság súlyosodása 1792 tavaszán | 103 |
| 1792 augusztus 10-ike | 105 |
| Danton | 106 |
| Összehasonlítása Robespierre-el | 106 |
| Összehasonlítása Marat-val és Sieyés-el | 108 |
| A "rémuralom" jellemzése | 110 |
| A girondisták bukása elkerülhetetlen | 111 |
| Francziaország kétségbeejtő veszélyben | 112 |
| A "közbiztonsági bizottság" | 115 |
| A Tuileriákban | 116 |
| A küzdő pártok | 119 |
| Az elméletek küzdelme megismétlődik | 121 |
| Robespierre magatartása | 122 |
| A héberisták | 125 |
| Chaumette és alaptévedése | 127 |
| Robespierre és az atheisták | 129 |
| Ellenszenve Anacharsis Clootz-al szemben | 132 |
| Az események új fordulata (1794 márczius) | 136 |
| Az első szakadás a jakobinusok soraiban: a héberisták | 136 |
| Robespierre elhagyja Dantont | 137 |
| A második szakadás: a dantonisták (1794 április) | 140 |
| Egy másik emlékezet ebből az időből | 142 |
| Robespierre viszonya a Bizottságokhoz megváltozik | 143 |
| A Legfelső Lény ünnepe | 145 |
| Hamis philosophiája | 146 |
| És politikai értéktelensége | 147 |
| A "prairiali törvény" | 149 |
| Miért gondolta ki Robespierre? | 150 |
| A törvény megteremti a "nagy rémuralmat" | 151 |
| Robespierre kedvtelensége a siker elmaradása miatt | 154 |
| Felelősségét nem lehet tagadni | |
| Cathérine Théot ügye | 155 |
| Cécile Renault ügye | 156 |
| A thermidori dráma: a küzdő felek | 158 |
| Körülményei | 159 |
| Thermidor 8-ika | 160 |
| Robespierre beszéde hatástalan | 161 |
| Thermidor 9-ike | 162 |
| Híres jelenet a conventben | 164 |
| Robespierre-t elfogják | 166 |
| Küzdelem a convent és a commune között | 168 |
| Robespierre halála | 169 |
| A Bizottságok és a convent közötti küzdelem végkimenetele | 170 |
| Macaulay | |
| Macaulay életrajza | 172 |
| Macaulay nagy népszerűsége | 173 |
| Ő és Mill a mai újságírók mesterei | 175 |
| Jellemző tulajdonsága | 177 |
| Bélyegét rányomja stílusára | 178 |
| Elbeszélő tehetsége | 179 |
| Képekben való bősége | 181 |
| Macaulay irálya az irodalmi tudás irálya | 183 |
| Nemes közhelyeket használ | 184 |
| Teljes egyetértése hallgatóival | 186 |
| Nem szereti az analysist | 188 |
| Nem elmélkedő | 189 |
| Macaulay prózája az élőszó stílusa | 191 |
| Genialitásának jellege | 193 |
| Érczes keménysége és fénye | 194 |
| Összehasonlítása Carlyle-el | 196 |
| Kemény modulatiója és gyarló ütemei | 197 |
| Összehasonlítása Burke-el | 197 |
| És Southey-vel | 198 |
| A szellemi önérzet hibái | 200 |
| A gondolatok köznapiassága | 202 |
| Befejezés | 203 |
| Joseph De Maistre | |
| A katholikus reactio Francziaországban a XIX. század elején | 205 |
| De Maistre a mozgalomnak legjellemzőbb alakja | 209 |
| Születése, nevelése és ifjúsága | 210 |
| A francziák benyomulása Savoyába, De Maistre szökése | 214 |
| Tartózkodása Lausanneban, Velenczében és Cagliariban | 215 |
| 1802-ben mint követ Szt. Pétervárra megy | 220 |
| Ottani életének sanyarúságai 1802-től 1817-ig | 220 |
| Hazatértének körülményei, halála | 228 |
| De Maistre nézete a XVIII. századból | 229 |
| De Maistre nézete a franczia forradalomról | 233 |
| A nagy kérdése, mely elé e körülmények a katholikusokat állították | 234 |
| Miképen tárgyalja De Maistre a világot kormányzó isteni rend kérdését | 234 |
| Mennyiben felel Isten a rosszért? | 235 |
| A természettudományról | 239 |
| Mit jelentenek ezek az eszmék egy oly elmének, milyen a De Maistre-é volt? | 240 |
| A társadalom-bölcselők a forradalom után két elméletet követhettek | 243 |
| De Maistre véleménye a pápaság jóltevő működéséről a multban | 247 |
| Követeli a pápai hatalom megújítását, mint az európai rend helyreállításának lényeges feltételét | 252 |
| Állampolitikai szempontból vizsgálja a kereszténységet | 253 |
| Benső gyűlölete a görögöknek speculativ gondolkozása ellen | 255 |
| Czélja socialis vagy politikai volt | 257 |
| E szempontból érvel a csalhatatlanság mellett | 257 |
| Az ő ultramontán elméletének alapját képező analogia | 259 |
| A nagyzsinatok tekintélyét ellenzi | 261 |
| Nézete a pápai canonok kötelező erejéről | 262 |
| Szózata az európai államférfiakhoz | 264 |
| Comte és De Maistre | 266 |
| Kedvezőtlen bírálata a protestantismusról | 267 |
| Törekvéseinek reménytelensége | 270 |
| Anglia terjeszkedése | |
| Politika és történelem | 274 |
| Tekintet a XVIII. századra | 277 |
| Green úr és History of the English People cz. munkája | 279 |
| Az amerikai gyarmatok elszakadása | 281 |
| Anglia műszaki és ipari fejlődése | 282 |
| Az amerikaiak és a függetlenség | 283 |
| Seeley úr könyvének tanulságai | 286 |
| Szervezkedés háború idején | 287 |
| Sir Henry Parkes Ausztráliáról | 288 |
| Archibald Forbes úr és az ausztráliai gyarmatok | 292 |
| Earl of Dunraven javaslatai a gyarmatok tárgyában | 296 |
| Császári Zollverein vagy Tágabb Vámszövetség alakítása | 297 |
| Sir Thomas Farrer Free Trade cz. műve | 298 |
| A gyarmatok képviselete az angol parlamentben | 298 |
| Lord Grey | 299 |
| W. E. Forster úr előadása Gyarmati Birodalmunkról | 300 |
| A newfoundlandi halászat körüli vita | 306 |
| A német államszövetség | 309 |
| Befejezés | 310 |
| Név- és tárgymutató | 313 |
A borító enyhén kopott, néhány lap kissé foltos.
A lapélek mintázottak.
