Előszó
John Woodennel és Bill Sharmannal való ismeretségem már 25 éves múltra tekint vissza.
1950-ben kerestem fel az UCLA csapatát mint egy félénk ujjonc, akinek csak egyetlen vágya volt, hogy...
Tovább
Előszó
John Woodennel és Bill Sharmannal való ismeretségem már 25 éves múltra tekint vissza.
1950-ben kerestem fel az UCLA csapatát mint egy félénk ujjonc, akinek csak egyetlen vágya volt, hogy sportújságíró lehessen.
John Wooden már két éve itt játszott és valóságos legenda őrizte nevét. Én már akkor három éve a Daily Bruin sportszerkesztője voltam és elindultam, hogy személyesen is megismerjem őt. Johnnal való barátságom, életem egyik legbecsesebb kapcsolata.
Egyetemi éveim alatt a városok közötti sportvetélkedésben ismertem meg a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) sztárját, Bill Sharmant.
A két rivális, az UCLA és az USC versengésében természetesen mindig az UCLA oldalán álltam, de Billt mint játékost és mint embert is egyaránt tiszteltem.
Évekkel később, mint a The Los Angeles Times újságírója, cikket írtam Bill ünnepelt pályafutásáról a Boston Celtics csapatában, majd figyelemmel kísértem, hogyan tűnik fel, mint a hivatásos kosárlabda egyik legsikeresebb edzője. Nagy öröm számomra, hogy a sportpályán kívül is barátságba kerültünk.
Boldog voltam, mikor John Wooden és Bill Sharman elhatározták, hogy írnak egy kosárlabdáról szóló könyvet és engem kértek meg, hogy e könyv kiadásában segítségükre legyek.
A következő oldalakon hamisítatlanul jelenik meg Wooden és Sharman.
Tudom megosztják majd velem a játék e két nagy óriása iránt érzett őszinte csodálatomat. Bob Seizer
Vissza