Szegény Sudár Anna

Fülszöveg

Jókai Anna Kossuth-díjas író életműsorozatának nyolcadik kötete, az első megjelenésekor jelentős sikert aratott, és azóta is keresett Szegény Sudár Anna egy erdélyi asszony képzelt naplója, mely még a rendszerváltozás, az 1989 decemberében lezajlott romániai "forradalom" előtti időkben játszódik. Rövid néhány évig élhettek bennünk olyan illúziók, hogy a közelmúlt történelmi fordulata érvénytelenítette azokat a mindennapos tapasztalatokat, azokat a jellegzetes, abszurditásukban meghaladhatatlannak hitt életélményeket, amelyekbe a regény szereplőihez hasonlóan beleszülettek és benne éltek a közép- és kelet-európaiak milliói. Ma már tudjuk, sajnos, nincs így.
A Szegény Sudár Anna az első és mindmáig az egyetlen regény, amelyet anyaországbeli író alkotott a romániai magyarság - és más hasonló körülmények között élő népcsoport - nehéz sorskérdéseiről. A kérlelhetetlen politikai prés hatására bekövetkező beolvadás, vagy a szárnyra bocsájtó közösségtől való - fizikai és szellemi értelemben is - végleges elszakadás alternatívája közt vergődő erdélyi magyarok küzdelme elevenedik meg Sudár Anna személyes "üdvtörténetében".
A regény nemcsak a mindennapi életet eltorzító, az emberi, a családi kapcsolatokat is félelemmel átitató diktatúra bemutatásával remekel, de Jókai Anna a szenvedélyek rajzának is mestere: az apró események, véletlennek tűnő gesztusok, elejtett szavak nyomán támadó érzelmi viharok - lélektanilag is pontos - térképét adja. A gyermekek, az unoka iránt érzett "azúr-szerelemnek" olyan eleven ábrázolását találjuk a könyvben, amely a legnagyobb szenvedély-regényekkel egy sorba állítja Szegény Sudár Anna történetét.
A regényt, mint Jókai Anna "spirituális realizmusának" kiemelkedő példáját, 1998-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
"Arról is akartam szólni - mondja Jókai Anna -, hogyan, milyen tartással és milyen erőforrásból táplálkozva lehetünk képesek a sokszor elviselhetetlennek tűnő lelki és testi szenvedéseket mégis elviselni; honnan jön a remény a reményre?" Vissza