Előszó
Részlet a "Bujdosó naplója" c. műből:
Az óriás elesett, meghalt, porrá lett. A forgószél fölkapta hamvait, szétszórta egyik országszéltől a másikig, a por-atomok repültek ide-oda, sok kihullott...
Tovább
Előszó
Részlet a "Bujdosó naplója" c. műből:
Az óriás elesett, meghalt, porrá lett. A forgószél fölkapta hamvait, szétszórta egyik országszéltől a másikig, a por-atomok repültek ide-oda, sok kihullott a külső országokba, jutott belőlök a tengeren túlra is, úgy szétszórták őket a viharok.
Ez elesett óriás hamvának egy atomja voltam én is.
Múltra emlékező, jelent érző, jövőt látó, tehetetlen porszem.
Hajtott a vihar engem is az ország egyik szélétől a másikig, sokszor kimehettem volna, - mindig visszatértem a batárról, nem bírtam elhagyni ezt a földet.
Eszembe jutott a délibábos róna, láttam az éji pásztortüzet, hallottam a távol furulyaszót, a sötétzöld dombon ült a méla juhász, ki tudja: hogy kik és hányan vannak oda eltemetve? Eszembe jutott a rengeteges hegyláncz, a kis fehér falvak kilátszanak belőle, az esti harangszó széthangzik a völgyben. Ki tudja hányan és miért imádkoznak könnyező szemekkel az esti harangszóra?
Eszembe jutott a fényes, zajos város. Miért, hogy ablakai most mind zárva vannak?
Vissza