| I. kötet | |
| 1. fejezet és mintegy elöljáró beszéd, melynek folyamán előadatik, 100 esztendőnek előtte milyen formájú ábrázatja vala az jó Pest-Buda városának, és mi oknál fogva nem lakozának ez helyen prókátorok? | 3 |
| 1. fejezet, melyben leíratik egy víg szüreti mulatság, az holott némelyek hegedűlnek, mások penig hegedűltetnek és egyéb bolondsgáok műveltetnek vala | 8 |
| 2. fejezet, kiben leíratnak sok jeles uraságok, egy asszonyszeméllyel egyetemben; nemkülönben egy konyhamesternek az ő számadása, ami csodálatraméltó lészen! | 14 |
| 3. fejezet, melynek summája ez három szavakban vagyon kifejezve: "canis tota mater" | 19 |
| 4. fejezet, megtudjuk az régi jó világban mily erkölcsös magaviselettel dicsekedék vala egy jól nevelt falusi ártatlanság és hogy voltaképpen mi oka vala az dombon álló embernek, hogy az ő neve legyen "Gyöngyöm Miska" | 26 |
| 5. fejezet, leíratik egy magisztrátus, mely mindenekben az szegény népnek az ő javát úgy tekinti vala, mint az magáét, szó leszen contributiókról és egyéb Isten csapásairól, végezetre pedig az kis ládáról meg az nagy ládáról, amikben nem tudatik, mi vagyon? | 40 |
| 6. fejezet, mely nem szól egyébről, mint éppen csak az i betű fölötti punktomocskáról | 55 |
| 7. fejezet, az melynek summájáról az nyájas olvasó nem tud megtudni semmit | 65 |
| 8. fejezet, melyben előfordul egy madárijesztő, és beszélgetés lészen az dinnyéről, és egyéb kukurbitásokról | 69 |
| 9. fejezet, mely nem akképpen végződik, mint amiképpen kezdődik vala | 84 |
| 10. fejezet, melyben elmondatik, mi oknál fogva kell mindeneknek aképpen lenni, amiképpen vannak, és nem pedig azonképpen, amiképpen lehetnének | 94 |
| 11. fejezet, melyben kimagyaráztatik, milyen nagy különbség legyen jó barátok és az ellenségek közt | 101 |
| 12. fejezet, kiben gyengén tudtul adatik, hogy még az kincsnél is vagyon nagyobb kincs, mellyel embereknek szívét meg lehessen vesztegetni | 117 |
| 13. fejezet, látni fogjuk, hogy a szépséggel párosult eszesség mily kemény veszedelem azokra nézve, akiknek gyenge szívük vagyon | 121 |
| 14. fejezet, meg vagyon írva, hogy "ne mássz a fára, nem esel le róla!" és mégis sokak vannak, akik felmásznak a fára | 136 |
| 15. fejezet, látni fogjuk, hogyan lehet csinálni az elefántból szúnyogot? | 145 |
| 16. fejezet, sok nyomorúságos dolgok vannak, amelyeknek úgy kell lenni, de azonban egy víg történet is vagyon, melynek kimenetele szomorúságos lészen | 155 |
| 17. fejezet, ennek az embernek maga sem tudhatja, hogy mi lesz a vége? | 181 |
| 18. fejezet, melyben előadatik, hogy nem az komáromi fazekasnak az kályhája volt az első, ami nem tarthatott örökké | 197 |
| 19. fejezet, miképpen szokott vala duellálni a Gyöngyöm Miska? | 207 |
| 20. fejezet, az kinek kevés vagyon, attól elvétetik, az kinek sok vagyon, annak még több adatik | 217 |
| 21. fejezet, kiből megtudjuk, hogy nem jó nagy urakkal egy tálból cseresznyét enni, kiváltképpen, ha azok a nagy urak parasztok | 236 |
| 22. fejezet, milyen vala a fehérvári vásár és az a nemesi reokkupáció annak idejében? | 241 |
| 23. fejezet, melyben olyatén dolgok lesznek, amiket az ember ki nem tudna fundálni, ha meg nem lettek volna | 256 |
| 24. fejezet, kiben meglátandjuk, milyen nagy veszedelem, ha az ember vizet iszik | 268 |
| 25. fejezet, melyben ember meggyilkoltatik, anélkül, hogy ember meggyilkolná vala | 279 |
| Szövegmagyarázatok | 301 |
| II. kötet | |
| 26. fejezet, melyben kezdődik az "Rab Ráby" | 3 |
| 27. fejezet, melyben leíratik egy nagyon válogatott társaság és annak az ő viselt dolgai | 8 |
| 28. fejezet, kiben leíratik az rabok trafikája, mi módon ők a világgal korrespondeálnak vala | 18 |
| 29. fejezet, kiből megtudjuk, hogy mi hatalmasabb a császár szavánál? | 22 |
| 30. fejezet, kiben leíratik, miképpen mutatnak az szegény rabok a tömlöcben | 35 |
| 31. fejezet, miképpen búsul vala az siralmas tömlöcben egy bizonyos tekintetes úr? | 47 |
| 32. fejezet | 56 |
| 33. fejezet folytatása és variációja a viszontagságoknak | 67 |
| 34. fejezet, egy seregélymadárnak és egy kis egérnek az története | 75 |
| 35. fejezet, bolondnál bolondabb dolgok történnek az földön, miket ember ki nem gondolhatna, ha emberen meg nem estek volna | 86 |
| 36. fejezet, megismertetik az híres haramia vezér, Villám Pista, hogy ki légyen? | 97 |
| 37. fejezet, nem történik meg minden mulatság nélkül | 107 |
| 38. fejezet, melyben meglátjuk lészen az kontroller-folyosót | 114 |
| 39. fejezet, kiben nagyon tanulságos, azonban nagyon unalmas dolgok lesznek elbeszélve, az kiket elolvashat, kinek ideje vagyon és más dolga nincsen | 128 |
| 40. fejezet, melyben gonoszul jáattatik egy bizonyos ispion | 139 |
| 41. fejezet, melyben megfejtetik, miért szólnak a prücskök olyan nagyon, midőn zivatar közeledik? | 152 |
| 42. fejezet, kiben megláthatjuk, milyen hatalmas állat a cethal; de mindazonáltal, ha a szárazföldre kerül, magával is jól tehetetlen | 161 |
| 43. fejezet, kiben bebizonyíttatik, hogy még a XVIII. saeculumban, anno domini is történnek vala csodák a világon | 176 |
| 44. fejezet, kiből megtanuljuk, hogy mi légyen az nehéz vas? | 185 |
| 45. fejezet, romantikus histórai fog támadni ebből | 188 |
| 46. fejezet, kiben nagyon sok nevetni való dolgok lesznek | 199 |
| 47. fejezet, melyben elmondatik, hogyan szelidítik meg a vad elefántot | 206 |
| 48. fejezet, az utolsó levél és tinta, mellyel megíródott vala | 214 |
| 49. fejezet, kiben következik a legérzékenyebb csapás a rab fejére | 218 |
| 50. fejezet, egy nagy úrnak az ő tragédiája elmondatik | 222 |
| 51. fejezet, mi történt vala a titokteljes felső szobában? | 229 |
| 52. fejezet, a halálraítélt! | 236 |
| 53. fejezet, melyben végre valahára, nagy nehezen vége vettetik ezen siralmas históriának | 241 |
| Utószó (Nagy Miklós) | 269 |
