Előszó
Részlet a kötetből:
GIUNCHI GIOKGIO EXAMENE.
Rákóczy két fia kis gyermekkorában, anyjostul, fogságba került. Bécsbe vitték őket.
A nagy szabadságharcz alatt hasztalan kisértették meg a...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
GIUNCHI GIOKGIO EXAMENE.
Rákóczy két fia kis gyermekkorában, anyjostul, fogságba került. Bécsbe vitték őket.
A nagy szabadságharcz alatt hasztalan kisértették meg a nagyfejedelem vezérei a két gyermeket kiszabadítani, egész Bécs kapujáig előhatolva portyázó dandáraikkal: tervük meghiusult.
A fejedelem hadjárata elmult, daczára a hősi erőfeszítésnek; maga is hazátlanná lett s aztán, mint egy elátkozott üstökös a napot, úgy kerülte körül a hazáját, Lengyelországon, Francziaországon keresztül, míg eljutott Rodostóhoz: hallgatni a tenger okos beszédét.
A két fogoly gyermek felnőtt. Anyjuk kolostorban lakott, ők gondos nevelést kaptak. A nagyobbik, József, németországi akadémián diákoskodott. A kisebbik, György, Bécsben maradt.
A császár-király elrendelé, hogy a fejedelemfi rangjához illő nevelést nyerjen.
A rangja «grófi» volt: «Giorgio Giunchi»-nak hitták.
Volt saját lakása, udvarmestere és lovászlegénye, s helyébe jártak a professorok és káplánok, a kik mindenféle tudományokra és vallásra oktatták: a vívásban, lovaglásban maga az udvarmester tökéletesíté a fiút.
Az udvarmester neve volt: Jacinto Vammána; a neve után Ítélve nápolyi, a hol ez a szó «dajkát» jelent, a lovászlegényt hitták Künzli Péternek; ez schweiczi lehetett.
Vissza