Kállay Miklós külpolitikája

Magyarország és a háborús diplomácia 1942-1944

Szerző

Szerkesztő

Róla szól

Lektor

'Joó András: Kállay Miklós külpolitikája ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	348 oldal
Sorozatcím:	Politikatörténeti Füzetek
Kötetszám:	27
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-9697-29-4
Megjegyzés:	Első kiadás. Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával. Budapestről - német nyomásra - az Egyesült Államoknak is hadat üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt, Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így „lassanként meggyőződéssé vált" - írta a kor egyik fontos tanúja Kornfeld Móric -, hogy rajta kívül „nincs is más". A magyar külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett kisállami* lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban, néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a „Kállay-kettős"-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról". Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem sikerült - kevés kivételtől eltekintve - túllépniük az osztályszempontú „rendszermentés", valamint a fatalista „kényszerpálya" elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek külpolitikáját végső soron „nem elvek" és nem „lelki habitusok", de még „nem is tárgyi érdekek" döntötték el, hanem „kizárólag területi vitáikból fakadó pozíciójuk." Vissza

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 9
Bevezetés: történészi ars poetica - Szempontok és célkitűzések ... 11
1. Ki volt Kállay Miklós, és mit akart tulajdonképpen átmenteni?
Személyiség, szemlélet és utólagos megítélés 17
Egy karrier állomásai: Kállay származásáról és megelőző
pályafutásáról 17
Átmentés vagy megmentés? Tömegszellem, társadalmi ellentétek
és a belpolitika 20
Megjegyzések a „rendszermentés" fogalmához 20
Társadalmi és belpolitikai tényezők 23
A Kárpátok „őrhelyén": fikciók, korszellem és Kállay geopolitikai
szemlélete 30
„Hiába igyekszem életemet 1945-re megmenteni..." - A nemzethalál
víziói, a világ állapota és a Trianon-szindróma 33
2. A háborús diplomácia útvesztői: a külpolitika irányvonaláról,
a béketapogatózásokról, valamint a román és magyar
hálókról 43
Kállay kinevezésének körülményei, a külpolitikát meghatározó
személyek és a kezdeti irányvonal 43
Egymásba fonódó hálók: a béketapogatózások és a titkos diplomácia
színterei 50
A kezdeti lépésektől a politikai jellegű fordulatig 50
Pókhálók és „nyílt titkok" 58
3. Kényelmetlen hely az „új Európában" 72
Pillantás a gazdaság és a politika összefüggéseire, különös tekintettel
Magyarország és Románia pozícióira 72
A kedélyes megbeszélésektől a hűvös üzenetváltásokig: Kállay nem
érti az „új Európa" szavát 82
Náci Németország vagy „okos" Németország? 93
4. Régi diplomácia, „latin diplomácia" 103
5. Diplomácia és zsidókérdés 114
A magyarországi antiszemita politika, a német nyomásgyakorlás
kérdése és a nemzetközi összefüggések 114
Sötétlő árnyak: a zsidóság helyzete Magyarországon, a román
és szlovák politika, növekvő német gyanakvás, háborús
propaganda 122
6. Balkáni partraszállás sohanapján: egy „jól táplált" tévhit és
valós gyökerei 136
7. Hamvába holt próbálkozások: közeledési kísérletek Romániához
és Szlovákiához 147
Románia 147
Szlovákia és a csehek 153
8. A csupán lélektani pillanat: az olasz fordulat hatásai 160
9. Egy újabb „Molotov-Ribbentrop-paktum" lehetősége és
a Hitler-ellenes koalíció átmeneti krízise 170
10. A „belépőjegy ára": az időnyerés, a kockázatvállalás és
a Moszkvával való kapcsolatfelvétel problémái, a szovjet
térhódítás függvényében (különös tekintettel Magyarország
és Románia helyzetére) 183
Kockázatok, félelmek, remények. Kapcsolatfelvétel a Szovjetunióval?
(Párhuzamok Finnország helyzetével) 183
Erdély kérdése, a szovjet szempontok és a háború utáni Európa
körvonalai 192
11. „0 hour": Magyarország sorsdöntő pillanatai, avagy lássunk
világosabban a német megszállás hátterét és főbb okait illetően 203
A háborús részvétel, az oroszországi megszálló csapatok
visszavonásának kérdése és a magyar „politikai légvédelem" 205
A szovjet viszonylat a román-magyar ellentét dimenziójában 218
Kállay elképzelései, a rejtélyes Veréb-misszió és a német megszállás
további előzményei 228
1944. március 19. - Epilógus 245
Jegyzetek 255
Bevezetés: történészi ars poetica - Szempontok és célkitűzések 255
1. Ki volt Kállay Miklós, és mit akart tulajdonképpen átmenteni?
Személyiség, szemlélet és utólagos megítélés 256
2. A háborús diplomácia útvesztői: a külpolitika irányvonaláról
a béketapogatózásokról, valamint a román és magyar
hálóktól 267
3. Kényelmetlen hely az „új Európában" 279
4. Régi diplomácia, „latin diplomácia" 288
5. Diplomácia és zsidókérdés 291
6. Balkáni partraszállás sohanapján: egy „ jól táplált" tévhit és
valós gyökerei 296
7. Hamvába holt próbálkozások: közeledési kísérletek
Romániához és Szlovákiához 298
8. A csupán lélektani pillanat: az olasz fordulat hatásai 302
9. Egy újabb „Molotov-Ribbentrop-paktum" lehetősége és
a Hitler-ellenes koalíció átmeneti krízise 304
10. A „belépőjegy ára": az időnyerés, a kockázatvállalás és
a Moszkvával való kapcsolatfelvétel problémái, a szovjet
térhódítás függvényében (különös tekintettel Magyarország
és Románia helyzetére) 307
11. „0 hour": Magyarország sorsdöntő pillanatai, avagy lássunk
világosabban a német megszállás hátterét és főbb okait
illetően 312
1944. március 19. - Epilógus 322
Források 325
Levéltári anyag 325
Korabeli sajtó 327
Publikált iratanyag és dokumentumok 327
Emlékiratok, visszaemlékezések, naplók és interjúk 329
Monográfiák, tanulmányok 331
Folyóiratcikkek, folyóiratban megjelent forrásközlések 336
Névmutató 341
Képmelléklet a 72-73. oldal között

Témakörök

Joó András

Joó András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Joó András könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem