1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezető a filozófiába

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Balaton Akadémia
Kiadás helye: Vörösberény
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 182 oldal
Sorozatcím: Balaton Akadémia könyvek
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Miért van szükség bevezetőre a filozófiába? Mert a filozófia nehéz „tudomány". Akkor miért hallunk annyi lekicsinylő megjegyzést a filozófiáról? Az egyik oka hazánkban az, hogy a filozófiával az... Tovább

Előszó

Miért van szükség bevezetőre a filozófiába? Mert a filozófia nehéz „tudomány". Akkor miért hallunk annyi lekicsinylő megjegyzést a filozófiáról? Az egyik oka hazánkban az, hogy a filozófiával az ideológusok annyira visszaéltek, hogy nem is kellett filozófiai argumentum okoskodásaiknak ellentmondani. A másik ok pedig az, hogy a filozófia a nyelvhez van kötve, tehát legfontosabb problémáit már a hétköznapi nyelv is ismeri, így bárki filozófusnak képzelheti magát. Akkor mi különbözteti meg egyik „filozófust" a másik „filozófustól"? A filozófus tudja, „hogyan kell filozofálni". Van-e ennek egyszerű magyarázata? Miért ne lenne? Meg kell tanulnunk a kérdezés rendjét. Kérdezni mindenki tud; de a filozófus jobban kérdez. Ezzel azt is megmondtuk, hogy aki kérdezéssel kezdi a filozofálást, az nem a filozófia történettel indul, hogy „ismereteivel" büszkélkedhessen, hanem a filozófia körébe tartozó kérdéseket, a problémákat, a nehézségeket akarja először megismeri. A történelmet hagyja a problémák illusztrálására. Így nem próbál más tollával ékeskedni.
Természetesen, ezt a tanácsot nem kell félremagyarázni. Távol áll tőlünk a filozófia remekeinek az elvetése. Miből másból tanulnánk, ha nem a reánk maradt művekből? De tegyünk különbséget tanulás és tanulás között. A filozófiai művek olvasása csak akkor vezet ezeknek a műveknek a megértéséhez, ha fel tudjuk tárni a gondolatok belső struktúráját, vagyis ha túllépünk a használt terminusoknak a köznyelvben elfogadott jelentésén. Sőt, túl kell lépnünk még a filozófiában használt jelentéseken is, mivel csak a terminusok implikációi magyarázzák a terminus szerepét egy új filozófiai rendszerben. Ehhez szükséges a kérdezés művészete. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Kinek szól ez az írás? 11
Válaszúton 16
Teória
Látszat és valóság 24
A változó és a maradandó 26
Ontológia és metafizika 27
Mi az ontológia? Mi a metafizika? 28
A praesuppositio vagy az előfeltételezés 29
A barlanghasonlat 31
Hogyan lett a metafizikából önálló tudomány? 36
A metafizika nyelve 37
Idő és essentia fogalma a metafizikában 38
Essentia és accidens 39
Előfeltételezés és a metafizikai rendszer kialakulása. 40
Kauzalitás és transzcendencia 42
Az a priori mint a transzcendentális filozófiák eszköze 43
Hogyan bővülnek az előfeltételekben rejlő
gondolatok a filozófia különböző ágaivá? 46
Mit jelent valamit megismerni? 46
Ratio és intellectus (intellectio) 53
A filozófia szokásos felosztása 57
A tudományok kezdeti egysége 57
A kategóriák mint a gondolkodás eszközei 63
Milyen ontológiai jellegzetességei vannak a kategóriáknak? 66
Az értelem újkori használata 68
Az újkor filozófiájának jellemző vonásai:
az értelem tagolása analitikus és szintetikus
tevékenysége szerint 70
Miért kellett egy bevezetőben ezen a helyen
a logika modern használatára kitérni? 73
A filozófiai irányzatok tagolása 74
A terminológiák tisztázása 74
Kit hívunk idealistának? 76
Ki a realista s mi a realizmus? 77
A realizmus tanából eredő nehézségek és félreértések 79
A metafizikától az empirizmusig 81
Dualizmus és monizmus 84
A logika és a metafizika
szükségszerű összefüggése 84
Miért nominalista az empiricizmus filozófiája? 86
Mi a materializmus? 87
Az Idő és a filozófiai iskolák 89
Az Idő logikai és ontológiai jelentősége 89
Logika és ontológia - látszat és valóság - időbeli és örökkévaló - változó és változatlan 91
Lássuk most, milyen változáson megy keresztül a filozófiai gondolkodás a logikában végbement változások miatt 94
Az analitikus filozófia 96
A fenomenológia 98
Az egzisztencializmus 103
Mit jelent „egzisztálni"? 110
Heidegger és a Lét-filozófia 113
Az egzisztencializmus és a fenomenológia 116
Heidegger I és Heidegger II? 119
Az ember (Dasein) és a világ (Welt) 120
Honnan ered az értelem? 121
Még egy „lépés" Heideggerrel előre: a Lét nyelve 122
Mi a hermeneutika? 123
Mi az esztétika? 126
Milyen szerepet játszik az „idő" a hermeneutikában? 128
Idő és értékelés 129
Praxis
Mi az etika? 132
Az etikai törvény eredete 134
Mi a teória? 135
Mi a tudat szerepe az etikában? 137
Lehet-e etikai tudatra nevelni? 138
Konklúzió
A filozófia legnehezebb és legigazibb kérdése: Miért? 139
Postscriptum I. 142
Mit jelent olvasni? Mit olvassunk? 142
Hogyan értékeljük ki a gyűjtötteket? 145
Mit várunk egy jó olvasmánytól? 146
Mit jelent tanulni s hogyan tanuljunk? 150
A tudatlanság dicsérete 150
Az ideológia új meghatározása mint a nyelvet megmételyező gyakorlat 150
A tanítás mint ideológia 155
Ideológia és meggyőződés 165
Postscriptum II. 172

Joós Ernő

Joós Ernő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Joós Ernő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv