Jövedelemszabályozás és vállalati gazdálkodás

Szerző

Dr. Megyeri Endre

Szerkesztő

Dalos Vilmos

Budapest

'Dr. Megyeri Endre: Jövedelemszabályozás és vállalati gazdálkodás ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	317 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés és összefoglalás	7
Vizsgálatunk tárgya: a jövedelemszabályozás és a racionális vállalati magatartás	7
Módszertani megjegyzések	11
Az elemzés kiindulópontja: a munka egységére jutó jövedelem függvénye	14
A jövedelemszabályozási rendszer struktúrájából automatikusan fakadó fő preferenciák és intenzitásuk változása	25
A termelési tényezők optimális kombinációja és a gazdaságossági számítások	32
A bérszínvonal-szabályozás és a vállalati bérpolitika néhány kérdése	38
Jövedelmezőség és hatékonyság	40
Vizsgálatunk kiindulópontja: egy vállalati jövedelemfüggvény	49
Jövedelemfüggvény és jövedelemérdekeltség	49
A munkavolumen kifejezése és a bázis szintű átlagbér	51
A munka egységére jutó jövedelemfüggvény az 1971. évi szabályozó rendszerben	56
A bázis szintű bérre jutó kedvezményes bérfejlesztési lehetőség	56
A bázis szintű bérre jutó adózott részesedési alap	68
A bázis szintű bérre jutó bérfejlesztési befizetés	76
A bérfejlesztési befizetés és az időtényező	84
A fejlesztési alap kezelése a jövedelemfüggvényben	85
A jövedelemfüggvény elemeinek összegezése	90
A jövedelemfüggvény kezelése	92
A munka egységére jutó jövedelemfüggvény az 1968. évi szabályozó rendszerben	93
A termelési tényezők optimális kombinációjának néhány problémája és a jövedelemszabályozási rendszer	99
A termelési kapacitás kihasználása. Optimális kihasználási fok és termékstruktúra	99
A termelés átlagbér-érzékenysége elhanyagolható	99
Első eset: ha az eszköz - bér változása lehanyagolható. (Általános tárgyalás: visszavezetés a bérjövedelmezőségi érdekeltségre)	100
Második eset: egy termék és az eszköz - bér arány változik, lineáris bevételi és ráfordítási függvény	103
Harmadik eset: egy termék, az eszköz - bér arány elhanyagolható, "U" alakú költséggörbe	104
Negyedik eset: több termék, lineárisan változó költségek, az eszköz - bér arány változása elhanyagolható	108
Az átlagbér szempontjából inhomogén munkaerő	115
Első eset: egy termék és U alakú költséggörbe. (A bérjövedelmezőség és a bázis szintű átlagbér változásának "kompenzációs értékei")	117
Második eset: több termék, lineáris változó költségekkel. (A "redukált gazdaságossági mutató" bevezetése)	123
A munkaerő foglalkoztatásának gazdasági határa	130
A pótlólagos dolgozótól megkövetelt többletnyereség létszámhígítás estén	131
Az 1971. évi szabályozás feltételei között	131
A létszámhígítás "ösztönzésének" gyengülése a gazdasági reform első évéhez képest	146
A "vattadolgozó" felvételi határának változása	150
A "vattadolgozó" alkalmazásának (megtartási) határa	153
A pótlólagos dolgozótól megkövetelt többletnyereség "létszámsűrítés" esetén	157
A vállalati beruházások gazdaságossága	165
A bérszínvonal-szabályozás módosítása és a vállalati beruházás gazdaságossági mutató	165
A személyes jövedelem szinttartási követelménye és a beruházás minimális jövedelmezőségi normája	169
A beruházások likviditási követelményeinek változása	172
A részesedési nyereségből a fejlesztési nyereségrészbe való átcsoportosítás hatékonysága	176
A bérszínvonal-szabályozás és a vállalati bérpolitika	181
A bázis szintű bérre jutó azonos kedvezményes bérfejlesztési ütem feltétele különböző vállalatoknál	182
A bázis szintű bérre jutó kedvezményes bérfejlesztés ütemének időbeli változása. Egyenletes növekedési ütem lehetősége	189
A kedvezményes bérfejlesztési lehetőség dinamikus vizsgálata	190
A kedvezményes bérfejlesztési lehetőség "beszabályozásának" néhány problémája	206
Azonos bérszínvonal eléréséhez szükséges bruttó jövedelem, illetve többletnyereség	210
A kedvezményezett bérszínvonal túllépésének hatása a vállalati személyi jövedelem színvonalának alakulására	217
Hatékonyság és jövedelmezőség	229
A kérdés felvetése	229
A jövedelmezőség funkciói	230
A hatékonyságmérő funkció	231
A jövedelmezőség és a gazdasági részfolyamatok szabályozása. (A hatékonyságmérő és a folyamatszabályozó funkció viszonya)	236
A szabályozó funkció érvényesülési köre és korlátozásai	237
A jövedelmezőség funkcionálásának sajátosságai a különböző típusú szabályozási körökben	241
A fejlesztési döntések és a jövedelmezőség prognosztizált alakjai	243
Jövedelmezőség és ösztönzés. A jövedelmezőség mint szabályozó struktúrája	246
A jövedelmezőség és a társadalmi hatékonyság mérése	248
A társadalmi hatékonyság mérésének problémái	250
A társadalmi összmunka hatásfoka	250
A résztevékenységek hatékonyságának mérése	254
Függelék	287