| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 388 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-280-423-6 |
| HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... | 5 |
| (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) | 7 |
| (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) | 19 |
| (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) | 26 |
| VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT | 39 |
| A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL | 41 |
| (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) | 41 |
| A Medvetánc szövegkritikája | 41 |
| Változatok a mérlegen | 44 |
| Egy vers változatai? Vagy két vers? | 54 |
| FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL | 59 |
| (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) | 59 |
| Tárgyilagos meghökkentés | 59 |
| Mit jelent a harmadik sor? | 60 |
| Groteszkség | 65 |
| A malacvilágosság renard-i szükségessége | 67 |
| (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) | 71 |
| Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül | 71 |
| A József Attila-i gond | 73 |
| Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is | 73 |
| Képzett szó a versben | 77 |
| (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) | 79 |
| Mit jelent kicsinyíteni? | 79 |
| A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága | 80 |
| Főnevek kicsinyítő képzése | 81 |
| Személyek nevének a kicsinyítése | 84 |
| Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése | 85 |
| Kicsinyített melléknevek | 89 |
| A kicsinyítő jelzős szerkezet | 91 |
| A cselekvés elaprózása, kicsinyítése | 96 |
| Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? | 98 |
| A képi kicsinyítés | 99 |
| Irányelvek | 101 |
| A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága | 102 |
| "Holt" számok, eleven vers | 112 |
| (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) | 114 |
| Életképes-e Ady szava? | 114 |
| Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése | 116 |
| A szövegből kiemelt harsány- hars szópár | 118 |
| A hars a szövegösszefüggésben | 119 |
| József Attla más elvonásait is értékeljük | 122 |
| Eredet és hatás | 130 |
| (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) | 131 |
| Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? | 131 |
| Mit szolgál a jelentésmódosítás? | 133 |
| A hangrendi átcsapás lehetőségei | 135 |
| (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) | 138 |
| A kimeríthetetlen Eszmélet | 138 |
| A hibban ige | 139 |
| Az eredeti jelentés és József Attila verssora | 140 |
| A jelentésátvitel | 143 |
| SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: | |
| RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL | 147 |
| (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) | 147 |
| Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában | 147 |
| Az erős elhatárolás és hatása | 149 |
| "Mellékesítés"? | 151 |
| A közlésviszonyok módosítása | 154 |
| Írásjelváltozatok | 159 |
| A zárójel "hangzása" | 165 |
| "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" | 167 |
| (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) | 168 |
| Én - én - én | 168 |
| Te és ti | 171 |
| A statisztikázó őszinte vallomása | 172 |
| Szempontok a statisztikához | 174 |
| Hol van az én, hol van a mi? | 187 |
| a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése | 187 |
| b) A többes szám első személy késleltetése | 195 |
| c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás | 196 |
| d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága | 198 |
| A második személy a lírai életműben | 200 |
| a) A nyílt felhívás hiánya | 200 |
| b) A csak formális második személyek | 201 |
| c) A valós második személyeket szólító versek | 210 |
| d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények | 218 |
| A második személyű szóalak helye a versben | 219 |
| Ismét: "Én nem vagyok te..." | 223 |
| (A LÍRAI ÉN IDÉZ) | 224 |
| Újabb én és te? | 224 |
| Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben | 224 |
| Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet | 229 |
| Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés | 237 |
| A versbeli idézés írásmódja | 239 |
| A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai | 244 |
| A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója | 251 |
| Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága | 256 |
| (ÖNRÍMEK) | 260 |
| Az önrímelés | 260 |
| Az önrímek poliszémiája | 264 |
| A toldalékrímek | 269 |
| Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság | 274 |
| Az önrímek mondatelőzményei | 277 |
| A Szegényember balladája rímei | 279 |
| MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG | 282 |
| (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) | 282 |
| Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség | 282 |
| Babits kezei | 283 |
| És József Attiláé... | 284 |
| A kezei-félék feladatai | 286 |
| További problematikus többes számok | 292 |
| (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) | 295 |
| Nemcsak az értelem szól az értelemhez | 295 |
| Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? | 297 |
| A fa- és vas- funkciója | 298 |
| (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) | 307 |
| Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? | 307 |
| A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia | 309 |
| József Attila verstani műhelyében | 312 |
| Előadói szabadság? | 316 |
| A József Attila- költemények hiteles szövege | 321 |
| Következtetés | 323 |
| (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) | 324 |
| Az ámulok-elmulok rímpár | 324 |
| Sortöltelék-e az Én? | 327 |
| Az elmulok egyes szám első személyűsége | 328 |
| A hogy rangja | 330 |
| Hat mély : két magas | 334 |
| Összefoglalás? | 335 |
| JEGYZETEK | 337 |
| RÖVIDÍTÉSEK | 353 |
| SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ | 355 |
| VERSMUTATÓ | 372 |
A borító enyhén sérült, kopottas. A lapélek foltosak, néhány lap elszíneződött.
A borító enyhén kopott, a lapélek kissé foltosak.
A borító védőfóliája felhólyagosodott.
