A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ergonómia

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet - Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Szerző

Kiadó: Typotex Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 228 oldal
Sorozatcím: Baccalaureus Scientiae Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9664-60-9
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Kedves Olvasó!
Ön most egy olyan ergonómia-tankönyvet tart a kezében, amit a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatói készítettek elsősorban a Műegyetem és más egyetemek alapszakain tanuló hallgatók részére.
A szűk terjedelem csupán az ergonómia (az ember és gép. Ül. az ember és technikai környezet kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat) alaptémáinak „színesszőttesszerűen" változatos, vázlatos felvetését tette lehetővé. A könyv fejezetei többek közt különböző emberi jellemzőkről szólnak, amelyek ismerete nélkül (csak műszaki és gazdasági szempontok alapján) nem lehet valóban használható (biztonságos, hatékony és kényelmes) terméket vagy munkakörnyezetet tervezni. További fejezetekben különböző alkalmazást területeket mutatunk be, azok jellegzetes problémáival és néhány ott alkalmazható módszerrel.
További információk a tanszéki honlapon (www.erg.bme.hu) is találhatók.

Tartalom

ELŐSZÓ 11
1. FEJEZET / BEVEZETÉS AZ ERGONÓMIÁBA 13
Antalovits Miklós
• 1.1. Az ergonómia fogalma 13
• 1.2. Az ergonómiai szemlélet lényege és sajátosságai 16
• 1.3. Az ember-gép rendszer 19
• 1.4. Az ergonómia tudományának és gyakorlatának Fejlődése. Az ergonómia alkalmazásának története 21
1.4.1. Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei 21
1.4.2. Az ergonómia születése. A „fogantyúk és skálák" ergonómiája (1945-60) 22
1.4.3. Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása. Rendszerergonómia 22
1.4.4. Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül". Termékergonómia 23
1.4.5. Nyolcvanas és kilencvenes évek: biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia 26
• 1.5. Ergonómia az ezredforduló után. Fejlődési trendek és távlatok 29
2. FEJEZET / EMBERI HASZNÁLATRA TÖRTÉNŐ TERVEZÉS 33
Antalovits Miklós
•2.1. Az ergonómiai szemléletű termékfejlesztés folyamata 34
•2.2. A termékek ergonómiai minőségét befolyásoló tényezők 36
• 2.3. A termék felhasználói körének azonosítása: a „user profile" meghatározása 39
• 2.4. Különböző tervezői stratégiák: a felhasználók jellemzőire vonatkozó eloszlás és az ergonómiai tervezés kapcsolata 39
• 2.5. A termékek ergonómiai értékelése 43
3. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 1.: ANTROPOMETRIA 47
Mischinger Gábor
• 3.1. Az antropometria célja, megközelítése és az antropometriai adatok forrásai 47
• 3.2. Az emberi különbözőség 48
3.2.1. A legfontosabb csoportos kategóriák 49
3.2.2. A különbözőség statisztikai leírása 50
• 3.3. Az antropometriai adatok és mérésük 51
3.3.1. Az antropometriai adatok mérése
3.3.2. Statikus (strukturális) antropometriai méretek 52
3.3.3. Dinamikus antropometriai méretek 53
3.3.4. Az emberi erő- és nyomatékkifejtés 54
• 3.4. Az antropometriai szempontok érvényesítése az ergonómiai elemzés és tervezés során 55
3.4.1. Antropometriai értékelés 55
3.4.2. A számítógéppel támogatott antropometriai tervezés és értékelés (CAAA) 56
4. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 2.: TESTFELÉPÍTÉS ÉS EGYES FIZIOLÓGIAI JELLEMZŐK 59
Hercegfi Károly - Kristóf Károly
• 4.1. Mozgásra teremtve - a statikus, mozdulatlan testhelyzetek elkerülésének fontossága 59
4.1.1. A mozgás szükségessége a vérkeringés fenntartásához 59
4.2.2. A statikus helyzet hatása a mozgásszervekre 60
4.2.3. A mozgásigényből következő megfontolások 60
• 4.2. A feleslegesen ismétlődő mozdulatok következménye - az RSI-CTD tünetegyüttes 62
• 4.3. Az álló testhelyzet 64
4.3.1. A felegyenesedés egy érdekes következménye: a romló fogak 64
4.3.2. A felegyenesedés hatása a vérkeringésre 64
4.3.3. A felegyenesedés hatása a gerincre 64
• 4.4. Az ülő testhelyzet 65
4.4.1. A megtört, görnyedt testhelyzet nyomó hatása 65
4.4.2. Nyomási tünetek 66
4.4.3. A gerinc rossz helyzetéből adódó problémák - még helyes ülés esetében is 67
4.4.4. További gerinc- és hátproblémák ülés esetében 69
4.4.5. Megoldások az ülő helyzetből adódó problémákra 70
• 4.5. A szem speciális problémái számítógépes munkahelyeknél, amik alapvetően befolyásolják a képernyős munkahely elrendezését 70
4.5.1. A monitor sugárzása 70
4.5.2. Fókusztávolságok 70
4.5.3. Csillogás, káprázás 71
4.5.4. A monitor függőleges elhelyezése 71
• 4.6. Az ülő munkahelyek javasolt elrendezése 72
4.6.1. A klasszikus ülő testhelyzetet alkalmazó számítógépes munkahely 72
4.6.2. Szóba jöhető alternatív elrendezések: az ún. gépkocsivezető póz, a térdeplő ülés, az ülőlabda és egyéb lehetőségek 74
5. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 3.: A FIZIKAI ÉS SZELLEMI MUNKA 77
Antalovits Miklós - Izsó Lajos - Juhász Ágnes - Hercegfi Károly
• 5.1. A fizikai és a szellemi munka alapfogalmai: megterhelés, igénybevétel, stressz 77
5.1.1. Az alapfogalmak és értelmezésük 77
5.1.2. A megterhelés optimális mértéke 79
• 5.2. A fizikai munka 81
• 5.3. A mentális (szellemi) igénybevétel mérése 85
5.3.1. Teljesítménymérésen alapuló módszerek 86
5.3.2. Szubjektív skálázáson alapuló módszerek 87
5.3.3. Megfigyelésen alapuló módszerek 87
5.3.4. Pszichofizikai módszerek 87
5.3.5. Pszichofiziológiai módszerek 88
• 5.4. A hosszan tartó, túlzott pszichológiai stressz-állapot következményei és káros hatásainak leküzdése 89
5.4.1. A hosszan tartó, túlzott mértékű stresszállapot jelei, következményei az egyén szintjén 89
5.4.2. A hosszan tartó, túlzott mértékű stresszállapot jelei, következményei a munkaszervezet szintjén 91
5.4.3. A hosszan tartó, túlzott mértékű stressz káros hatásainak megelőzése, leküzdése 92
6. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 4.: AZ ÉRZÉKELÉS 95
Izsó Lajos - Hercegfi Károly
• 6.1. Az információfeldolgozás alapjai 95
• 6.2. Az érzékelésről általában 95
6.2.1. Az érzékelési csatornák áttekintése 95
6.2.2. Érzékelési küszöbök 96
6.2.3. Érzetfüggvények 97
6.2.4. Az érzetfüggvény meghatározása a legkisebb észrevehető különbségek alapján: a Weber-Fechner-féle problémakör 98
6.2.5. Az érzetfüggvény meghatározása az érzékelt arányok alapján: a Stevens-féle problémakör 103
6.2.6. A Weber-Fechner- és a Stevens-féle megközelítés közötti választás 106
• 6.3. A legfontosabb érzékszervi csatornánk: a látás 106
6.3.1. A pupilla és a szemlencse alapvető működése 106
6.3.2. A szemmozgások szerepe a látásban 107
6.3.3. A kontrasztérzékelés 109
6.3.4. A színérzékelés 111
7. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 5.: AZ ÉSZLELÉS, AZ EMBERI MEGISMERÉS 113
Izsó Lajos
• 7.1. Az emberi információfeldolgozás modellje 113
• 7.2. A bevitt információ feldolgozása 113
• 7.3. Az emlékezés 115
7.3.1. A rövid idejű memória 115
7.3.2. A hosszú idejű memória 117
• 7.4. A magasabb szintű kognitív funkciók 119
7.4.1. A nyelv, a következtetés és a problémamegoldás 119
7.4.2. Az információfeldolgozás féltekei specializációja 120
• 7.5. Az egyéni kognitív stílusok 121
7.5.1. A kognitív stílusokról általában 121
7.5.2. Jung típustana és a Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) 123
7.5.3. A felhasználók különböző kognitív stílusából következő ergonómiai elvek 124
8. FEJEZET / A FIZIKAI ÉS TÁRSAS KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS ERGONÓMIAI ALAPELVEK 125
Hercegfi Károly - Németh Edit
• 8.1. A fizikai környezet 125
8.1.1. A fizikai környezet tényezőiről általában 125
8.1.2. A világítás 125
8.1.3. A színek 132
8.1.4. A zaj 136
8.1.5. A rezgések 139
8.1.6. A klimatikus környezet 140
8.1.7. Levegőminőség 145
8.1.8. Sugárszennyezés 146
8.1.9. Meteorológiai tényezők 146
• 8.2. Társas környezet 146
9. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 1.: IRODAERGONÓMIA 149
Hercegfi Károly - Németh Edit - Izsó Lajos
• 9.1. Az irodák kialakításának általános szempontjai
• 9.2. A képernyős munkahelyekről szóló 50/1999. EüM rendelet 149
• 9.3. Az iroda elrendezésének és berendezésének kérdései 150
9.3.1. Az irodai tevékenység kialakulása - változó igények 150
9.3.2. Az irodatípusok és elrendezési lehetőségeik 151
9.3.3. Egy speciális kérdés: a kábelelvezetés 155
9.3.4. Az irodán belüli, elkülönült funkciójú területek 156
• 9.4. Szoftverergonómia 157
9.4.1. A használhatóság, mint a szoftverergonómia kulcsfogalma 157
9.4.2. Ergonómiai módszerek a szoftverfejlesztésben 159
9.4.3. Az ember-számítógép interakció alapvető irányelvei. Tervezési irányelvek (design guidelines) 159
9.4.4. Egy speciális szoftvervizsgálati módszer: az INTERFACE szoftvervizsgáló állomás 161
10. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 2.: TERVEZÉS SPECIÁLIS FELHASZNÁLÓI KÖRÖK SZÁMÁRA 167
Horváth Ádám - Szabó Gyula
• 10.1. Speciális felhasználói igények 167
• 10.2. Miért vannak akadályok? 169
10.2.1. Elnevezések 173
• 10.3. Az akadálymentesítésről 174
10.3.1. Az akadálymentességre vonatkozó előírások 174
• 10.4. Otthon 175
• 10.5. Közlekedés 176
10.5.1. Utcán 176
10.5.2. Közösségi közlekedés 177
10.5.3. Egyéni közlekedés 179
• 10.6. Középületekben 179
10.6.1. Bejutás az épületbe 179
10.6.2. Közlekedés középületen belül 182
10.6.3. A szolgáltatás hozzáférhetősége 183
• 10.7. Munkahely 185
• 10.8. Számítógép-használat 186
• 10.9. Szabadidős tevékenységek 186
• 10.10. Összefoglalás 187
11. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 3.: IPARI MUNKAHELYEK 189
Mischinger Gábor
• 11.1. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének célja és területei 189
• 11.2. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei 189
11.2.1. A szakértők által és a nemcsak szakértők által alkalmazható módszerek áttekintése 189
11.2.2. Ipari munkahelyek ergonómiai vizsgálata számítógéppel támogatott antropometriai értékelő (CAAA) szoftverekkel 190
11.2.3. A Toyota módszer 192
• 11.3. A testhelyzetek tervezésének alapelvei 193
12. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 4.: ERGONÓMIA A FOLYAMATIRÁNYÍTÁSBAN 195
Izsó Lajos - Antalovits Miklós
• 12.1. Az ember változó szerepe az általa irányított rendszerekben 195
• 12.2. Az automatizálás „iróniái" 200
• 12.3. A folyamatirányítás kognitív ergonómiai megközelítése 205
• 12.4. Az emberi tényezők kritikus szerepe a folyamatirányítás megbízhatóságának növelésében 209
12.4.1. Az emberi megbízhatóság és az ember-gép rendszer megbízhatósága 209
12.4.2. Az ember az első vonalban: operátori hibák 210
12.4.3. Az ember a második vonalban: karbantartási hibák 213
• 12.5. Gyakorlati megfontolások és ajánlások a rendszer működési biztonságának növelésére 216
IRODALOMJEGYZÉK 219
TÁRGYMUTATÓ 225
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv