A halasi puszták az 1870-es években
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Szerző a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára. 1991 előtt több mint három évtizeden át a szegedi múzeum néprajzkutatója volt.
Tanulmánya két fő forrásbázisra épül: az 1870. évi országos népszámlálás helyi levéltárban fennmaradt irataira és a város 1879-ben készült kéziratos kataszteri térképének szelvényeire a kecskeméti levéltárból. Halas városának hatalmas határában 15 pusztája volt. Szerző minden pusztán kimutatja a tanyák számát, azok népességét és az 1870-es években még feltöretlen legelőket. 1870-ben 777 tanyán 4562 személyt vettek számba. Elemzi a tanyák társadalmi viszonyait: a birtokos parasztok és a cselédek (éves béresek, a táji szóhasználattal kertésznek nevezett földnélküliek) és a foglalkozás nélküli családtagok számát és szerepét. Bemutatja a tanyák mikrokörnyezetét amit 43 színes ábra szemléltet.
A tanulmány a szakirodalomban először használja az 1870. évi népszámlálás iratait és a vele csaknem...
Tovább
Fülszöveg
Szerző a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára. 1991 előtt több mint három évtizeden át a szegedi múzeum néprajzkutatója volt.
Tanulmánya két fő forrásbázisra épül: az 1870. évi országos népszámlálás helyi levéltárban fennmaradt irataira és a város 1879-ben készült kéziratos kataszteri térképének szelvényeire a kecskeméti levéltárból. Halas városának hatalmas határában 15 pusztája volt. Szerző minden pusztán kimutatja a tanyák számát, azok népességét és az 1870-es években még feltöretlen legelőket. 1870-ben 777 tanyán 4562 személyt vettek számba. Elemzi a tanyák társadalmi viszonyait: a birtokos parasztok és a cselédek (éves béresek, a táji szóhasználattal kertésznek nevezett földnélküliek) és a foglalkozás nélküli családtagok számát és szerepét. Bemutatja a tanyák mikrokörnyezetét amit 43 színes ábra szemléltet.
A tanulmány a szakirodalomban először használja az 1870. évi népszámlálás iratait és a vele csaknem egyidejű kataszteri földmérés térképeit egy alföldi mezőváros tanyáinak és népességének jellemzésére.
Elsősorban a helyi lakosság önismeretét szolgálja, de a szerző szándéka szerint egyúttal mintát és összehasonlítási alapot nyújt más tanyás települések történeti-demográfiai és társadalmi szempontú kutatásához.
Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS 5
A PUSZTÁK NÉPESSÉGE ÉS TANYÁI 1870-BEN 9
Bodoglár népessége (11), Pirtó népessége (12), Tajó népessége (13), Felső Szállás népessége (14), Alsó Szállás népessége (16), Füzes népessége (17), Inoka és Kistelek népessége (19), Fehértó népessége (21), Gőbölyjárás népessége (22), Zsana népessége (23), Eresztő népessége (25), Balota puszta népessége (27), Felső Kistelek népessége (31), Rekettye népessége (31), Debeák-Szarkás népessége (32)
A LEGTÖBB TANYÁVAL RENDELKEZŐ BIRTOKOSOK 34
A TANYAI NÉPESSÉG FOGLALKOZÁS SZERINTI RÉTEGEI 1870-BEN 39
A TANYÁK JELLEGE AZ OTT ÉLŐK FOGLALKOZÁSA SZERINT 49
Tanyáikon családjukkal összeírt birtokosok (50), Tanyák, ahol csak családos béresek laktak (51)
A NÉPESSÉG VALLÁSI MEGOSZLÁSA 55
A TANYÁK MIKROKÖRNYEZETE, TÁJOLÁSA, TELEKELRENDEZÉSE 63
FELTÖRETLEN LEGELŐK ÉS BIRTOKOSAIK 67
ÖSSZEGZÉS 71
MELLÉKLETEK 80
1. A TANYÁK NÉPESSÉGÉNEK ROVATOS KIMUTATÁSA, 1870 80
2. TANYATULAJDONOSOK BETŰRENDES CÍMJEGYZÉKE, 1870 96
3. AZ 1870. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS AZ 1879- ÉVI KATASZTERI FÖLDMÉRÉS KÖZÖTT ÉPÜLT TANYÁK 102
4. PÓTLÁS AZ 1881. ÉVI HATÁRTÉRKÉP ALAPJÁN 103
5. HALAS FÖLDRAJZI NEVEI 1870 KÖRÜL 106
UTÓSZÓ 120
SZÍNESTANYATÉRKÉPEK 121
Tágas mikrokörnyezetű, jellegzetes tájolású és telekelrendezésű tanyák 121
Útmenti tanyák 127
Cívisek, hivatalviselő polgárok tanyái 130
Kereskedők tanyái 132
Nagygazdák tanyái 133
Gazdák tanyái 140
Kisparasztok tanyái 144
