1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar gyalogság

A magyar gyalogos katona története

Szerző

Kiadó: Reé László Könyvkiadó- és Terjesztővállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 643 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 23 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv fekete-fehér fotókkal és térképekkel illusztrált. A magyar gyalogságnak ez a kiadása a Cs. és Kir. Gyalogezredek, Cs. és Kir. Vadászzászlóaljak, M. Kir. Honvédezredekről tartalmaz több adatot. Tartalmazza 1007 katona fotóját és a hozzá tartozó leírásokat. Más kiadásokhoz képest továbbá tartalmaz egy 15 oldalas tanulmányt "A Felvidék, Erdély, Kárpátalja és a Délvidék visszatérése. A bolsevizmus elleni harc" címmel. Ritka! A nyomdai munkát a Merkantil-nyomda végezte Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hézagpótló munkát vállalt néhány lelkes tiszt és tudós. Előbbiek a nagy világégés alatt harcoltak a gyalogság kebelében és most mint írók karöltve néhány történésszel, írják meg ezen fegyvernem... Tovább

Előszó

Hézagpótló munkát vállalt néhány lelkes tiszt és tudós. Előbbiek a nagy világégés alatt harcoltak a gyalogság kebelében és most mint írók karöltve néhány történésszel, írják meg ezen fegyvernem megörökítésre érdemes ténykedését és fejlődését a múltban. Igen érdemes munka ez nemcsak azért, mert a magyar gyalogság a harcban mindenkor kiválóan állta meg a helyét, hanem azért is, mert a legutolsó nagy háborúban is megmutatta az egész világ előtt, hogy harcratermettség, kitartás, igénytelenség és önfeláldozásig menő hazaszeretet tekintetében nincs párja.
A gyalogság a legöregebb fegyvernem; mely már az ókor népeinek a háborús erejét képezte. Veszített jelentőségéből mint főfegyvernem a középkorban a lovasság javára. De azután, különösen a lőpor és lőfegyverek feltalálása óta, ismét mint első helyen álló főfegyvernem szerepel.
A gyalog csapatok vezetésének lehetővé tételére mindig, úgy mint napjainkban, kisebb egységekbe, szakaszokba, századokba, zászlóaljakba és ezredekbe tagozódtak. Ezen egységek elnevezése azonban régebben más volt és gyakran változott a dívó kiegészítő rendszer szerint is.
A gyalogság harcászata a felszerelés és felfegyverzéshez képest is változott. Régebben a gyalogsági tömegek bizonyos vonalas vagy nyílformájú tömegalakban mentek egyenesen egymásnak és kézitusában döntötték el a harcot. Már akkor használtak oly kézifegyvereket (kardot, dárdát, fokost, stb.), melyekkel minden harcos a kézitusában lehetőleg több ellenfelét legyőzhette. Kieszelték akkor a kézi lőfegyverek, az ágyúk, és a mozsarak ősét is, a parittyát, íjat és más dobó szerkezetet, utóbbit különösen a várharcban. Mindezekkel párhuzamosan fejlődtek ki az ezen fegyverek elleni védőeszközök is, a mellvért, páncéling, sisak stb.
A lőpor és lőfegyverek feltalálásával és a lőfegyverek hatásának emelésével teljesen megváltozott a gyalogság harcmódja és jelentősége is. A tömegek alkalmazása helyébe lépett a szétszórt harcmód, melynél a két ellenfél a harcterület egyik részén, a lőfegyverek hatásának megfelelő távolságban egymástól, védelmi harcot vív, a főtámadás és döntés pedig az egyik szárnyon, vagy a védelmi vonal áttörésével következik be, mégpedig szükség esetén kézitusával. A főszerep a harcban tehát tüzérség és lovasság mellett újból a gyalogságé, mely minden háborús feladat megoldására mostani felfegyverzésével többé-kevésbé önállóan is alkalmas. E fegyvernem a mostani milliós hadseregek korában legkönnyebben, legolcsóbban és leggyorsabban kiegészíthető és kiképezhető is. A közeli és távoli harcot sikerrel vívja meg minden terepen. A német katonai írók a gyalogságot „Königin der Waffen", a fegyvernemek királynőjének nevezik és nem ok nélkül, hiszen túlnyomó nagy részét képezi minden állam hadseregének. Ez a fegyvernem minden harcban a végleges döntésre is hivatott, de a névtelen hősök nagy tömegeit is a gyalogság szolgáltatja.
Vissza

Tartalom

Előszó3
Bevezető5
Mi gyalogosok (vers)7
A magyar gyalogság fejlődése a történeti kor kezdetétől az Árpád-ház kihalásáig17
A magyar gyalogság a XIV. és XV. században25
Magyar gyalogság a török hódoltság korában32
A végvári harcok32
Az erdélyi gyalogság41
Magyar gyalogos a császári hadseregben a XVI-XVII. században48
A magyar gyalogság a XVIII. század első felében54
Spanyol örökösödési háború (1701-1714)54
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca57
Mária Terézia kora (1740-1780)69
A Napóleon elleni háborúk86
Az 1848-49-i magyar szabadságharc gyalogsága100
Bevezetés100
Magyar gyalogság megalakulása104
Honvéd gyalogság a szabadságharcban108
A XIX. század második felének háborúi122
Radetzky 1848-49-i lombardiai hadjárata122
Az 1859-i olaszországi háború124
A dániai háború, 1864127
Az 1866-i olaszországi hadjárat131
Az 1866-i porosz háború133
Bosznia és Hercegovina megszállása143
A magyar gyalogság ruházata, felszerelése és kiegészítése147
TÁMADÓ HARCOK
Az 1914. évi Oroszország elleni őszi hadjárat167
Előzmények, tervek, mozgósítás167
Felvonulás169
A galiciai hadszíntér170
Egy gyalogezred (12-es honvédek) előnyomulása és tűzkeresztsége170
A gyalogság harcmódja a világháború elején174
A Krasznik-i csata (Polichna-Stany-i, Bychawa-i, Majdan-Piotrkowk-i ütközet)177
A Komarow-i csata182
A Zloczow-i csata (Monasterzyska-Podhajce-i ütközet)185
A Przemyslany-i csata187
A Lemberg-Rawaruszka-i csata, visszavonulás188
Az 1914 őszi San-Visztula menti hadjárat (Ivangorod-i csata, Chirow-i csata)192
A Krakko-i csata (Jangrot, Maszkow)195
A Limanowa-i csata199
Az 1914. évi Szerbia elleni hadjárat203
Kölcsönös erőviszonyok, haditervek203
Valjevo elleni első támadó hadműveletünk205
A 6. hadsereg átkelése a Drinán és támadása209
A Bosznia délkeleti részébe és Hercegovinába betört szerbek és montenegróiak kiverése. A Romanja planina-Rogatica-i csata214
A Drina-menti csata befejezése216
A Kolubara-menti csata220
Oroszország elleni támadó hadműveletünk 1915 nyarán225
A Gorlice-i áttörés. (A Kárpátokban, Gaj-erdő, Stroza-i ütközet)225
Placzkowice-Kozimek-i győzelem232
Az orosz arcvonal további visszaszorítása (Lemberg visszafoglalása. A Brest-Litowsk-i hadjárat, A Rowno-i hadjárat)234
Szerbia és Montenegro meghódítása 1915 őszén242
Előzmények és hadműveleti terv242
Az osztrák-magyar és német erők átkelése a Száván és a Dunán244
Előnyomulás Szerbia belsejébe246
A szerb hadsereg bekerítése és üldözése. A Rigómező-i ütközet249
Montenegro elfoglalása és a szerb hadsereg üldözése Albánián át a tengerpartig249
Az 1915. évi nyári tiroli támadó hadművelet252
A románok kiverése Erdélyből 1916 őszén259
A Flitsch-Tolmein-i áttörés 1917 október végén268
Előzmények. Előkészületek268
A támadás271
Események a sikeres áttörés után. Az olaszok üldözése273
Az 1918. évi nyári Piave-i csata278
Hadműveleti terv278
A Montelló-i küzdelem279
Az átkelés kierőszakolása a Piave-n281
A magyar gyalogság hősies küzdelme a Piave nyugati partján284
VÉDELMI HARCOK
Az 1914-15. téli harcok a Kárpátokban287
Przemysl felszabadításáért indított első hadműveletünk288
Második kísérlet Przemysl felmentésére297
Események a kárpáti arcvonal többi részén a Przemysl felmentését célzó hadműveletek alatt310
Przemysl védőrségének harcai a vár kiéheztetéséig313
A húsvéti kárpáti csata318
Védelmi harcok az olasz határon. Az 1-10. Isonzó-csata330
Az Isonzo-csaták rövid jellemzése330
Bevezető harcok az Isonzon (1915. május 24 - június 22.)332
Az 1. Isonzo-csata (1915. június 23 - július 7.)334
A 2. Isonzo-csata (1915. július 18 - augusztus 10.)338
Tolmein körüli harcok 1915 nyár végén (augusztus 12 - szeptember 30.)344
A 3. Isonzo-csata (1915. október 18 - november 4.)345
A 4. Isonzo-csata (1915. november 10 - december 1.) és a harcok ellanyhulása (december 14-ig)351
Az 5. Isonzo-csata (1916. március 11-16.) és az állásharcok július végéig355
A 6. Isonzo-csata (1916. augusztus 4-16.)356
A 7. Isonzo- (vagy Karszt-) csata 1916 szeptember 14-17.)360
A 8. Isonzo-csata (1916. október 9-13.)361
A 9. Isonzo-csata (1916. október 31 - november 4.)362
A 10. Isonzo-csata (1917. május 12 - június 5.)364
A Monte San Gabriele védelme, a 11. Isonzo-csata367
A m. kir. 20. hovéd gyaloghadosztály a Monte San Gabriele poklában370
Magyar gyalogság az állásharcokban. (Wolhyniában és Galiciában.)375
A beszarábiai "újévi csata" 1916-ban378
Az 1916. évi orosz (Brussilow) támadás kivédése384
Erdély védelmezése az oláh betörés ellen390
Állásharcok Erdélyben, a tiroli havasokban és Albániában398
Erdély398
Tirol402
Albánia407
Az utolsó harcok az olasz hadszíntéren. Az összeomlás után413
Általános helyzet 1918 őszén413
Az olaszok támadása, a fegyverszünet414
A magyar határok védelme418
A magyar gyalogság hadrendje a világháborúban
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság 1914. év tavaszán423
Hadtestek, hadosztályok és dandárok, melyekbe a világháború kezdetén a Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság tartozott430
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogezredek és zászlóaljak 1914 augusztusában432
Nagyobb változások a világháború alatt441
A pótzászlóaljakról harctérre küldött menetzászlóaljak443
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság beosztása 1918. október 25-én444
Fegyverzet, ruházat és felszerelés a világháború alatt454
Forrásművek455
Szerkesztőbizottság459
Arcképcsarnok
Adattár
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv